Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-05 / 54. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Sínen van a francia nyugdíjreform Párizs. A francia nemzetgyűlés első olvasatban jóváhagyta a vitatott nyugdíjreformot, miután a bal- és a jobboldali ellenzék által a kormány ellen beteijesztett mindkét bizalmatlansági indítvány elbukott. A kormány szombaton úgy döntött, az ellenzéki obstrukció miatt parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot. Emmanuel Macron államfő egyik fő reformja ellen az elmúlt évek legjelentősebb szociális megmozdulása szerveződött: az érintett ágazatok szakszervezetei tömegtüntetéseket szerveztek decemberben, a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés hetekre le is állt. Amióta viszont a kormányjanuárban kompromisszumosjavaslattal állt elő, a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend, bár a kedélyek nem csillapodtak le teljesen. (MTI) Amerikai csapás Afganisztánban Kabul. Tálibok elleni légicsapást hajtott végre az amerikai haderő a dél-afganisztáni Hilmend tartományban. A légitámadást csupán 4 nappal az után hajtották végre, hogy az US A és a tálibok küldöttsége Dohában békemegállapodást írt alá. A „védekező” jellegű légicsapásra azért volt szükség, mert a tálib fegyveresek rátámadtak az afgán biztonsági erők egyik ellenőrző pontjára. A megállapodás értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból. (MTI) Idlíb a harcok miatt szinte lakhatatlan Damaszkusz. Szinte teljesen lakhatatlanná vált az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány több térsége az ott dúló harcokban, az ostrom miatt kétséges, hogy a menekültek vissza tudnak-e térni otthonaikba - áll több civil szervezet közös jelentésében. ,A vizsgált területeken az épületek mintegy harmada súlyosan megrongálódott vagy teljesen megsemmisült” - olvasható a jelentésben, amely hozzáteszi, az eredményekre a műholdfelvételek elemzése alapján jutottak. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít Szíriában. (MTI) Uniós klímatörvóny körvonalazódik Brüsszel. Az európai klímatörvény tervezete az unió jogi formába öntött politikai elkötelezettségét tükrözi amellett, hogy Európa 2050-ig a világ első klímasemleges kontinensévé váljon -jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervezet bemutatásakor. Az elnök közölte, az új uniós klímatörvény az ún. európai zöld megállapodás központi eleme. (MTI) Biden megállította Sanderst A szuperkedden eldőlt: a demokratáknál két jelölt versenyére szűkítették az előválasztást ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Joe Biden, az Obama-kormány alelnöke a szuperkedden megtartott előválasztáson megakasztotta Bernie Sanders vermonti szenátor menetelését az amerikai Demokrata Pártelnökjelöltsége felé. Vagyis egy hónap elég volt a demokratáknak arra, hogy lényegében két jelölt versenyére szűkítsék az előválasztást. A szuperkedden 14 tagállamban - Alabama, Arkansas, Colorado, Észak-Karolina, Kalifornia, Maine, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia - és egy tengerentúli területen, Amerikai Szamoán tartottak előválasztást. Annak ellenére, hogy sok államban volt mostoha az időjárás, sokan voksoltak. Tennessee fővárosában, Nashville-ben, ahol keddre virradóra halálos áldozatokat is követelő tornádók pusztítottak, 3 órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartását. A keddi előválasztások fontosak voltak, hiszen a nyári elnökjelölt-állító konvenciókra sok delegátust küldő és nagy lélekszámú tagállamokban járultak az urnákhoz. Mindkét párt hívei választottak, de mivel a Republikánus Pártban Donald Trumpnak lényegében nincs vetélytársa, a politikusok és az elemzők egyaránt a demokratákra figyeltek. Az előzetes elemzések Joe Biden és Bernie Sanders párharcát jelezték előre, és ez így is történt. Biden tarolt a déli államokban, és összesen 8 államban győzött: Virginiában, Észak- Karolinában, Alabamában, Tennessee-ben, Arkansas-ban, Oklahomában, Minnesotában, sőt, az északkeleti Massachusettsben is. A volt alelnök győzelme földcsuszamlásszerű volt Virginiában, Észak-Karolinában és Alabamában, ahol nagyrészt a viszonylag nagy lélekszámú afroamerikai közösségek támogatására is számíthatott. Bernie Sanders a demokraták nyári elnökjelölt-állító konvenciójára legtöbb, 415 delegátust küldő államban, Kaliforniában hódította meg a választókat. Az este folyamán sokáig úgy tűnt, hogy a szintén sok, 228 delegátust a konvencióra küldő Texasban is a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nyerte el a választók bizalmát, de éjjel fordult a kocka Biden javára. Joe Biden (balra) vagy Bernie Sanders (jobbra) lehet Trump kihívója (TASR/ap) A szuperkedd nagy vesztesének a New York-i milliárdost, Michael Bloomberget tartják. Bloomberg lényegében kedden lépett be a választási küzdelembe, a korábbi előválasztásokon ugyanis nem vett részt. Egyedül all delegátust adó Amerikai Szamoán, az USA tengerentúli területén került ki győztesen a versengésből. Amerikai Szamoa ugyan küld delegátusokat a konvencióra, lakosai az őszi elnökválasztáson nem voksolhatnak, mert nincs kongresszusi képviseletük a szövetségi törvényhozásban Washingtonban. A kampányra félmilliárd dollárját elköltő multimilliárdos tehát kudarcot vallott, ezért tegnap bejelentette, befejezi a demokraták elnökjelöltségéért folytatott küzdelmét. Közölte azt is, Joe Biden volt alelnököt támogatja, mivel neki van a legnagyobb esélye legyőzni Trumpot. Március 10-én Michiganben választanak, de április 28. előtt, amikor Pennsylvaniában és New Yorkban is szavaznak, garantáltan nem lehet megtippelni a végeredményt. (MTI, 444 hu) Nem oldódott meg az izraeli politikai patthelyzet Nem hozott egyértelmű döntést, és ezzel a politikai patthelyzetet sem oldotta meg a hétfői izraeli parlamenti választás - összegezhető a helyzet a szavazatok 99 százalékénak összeszámlálása után. ■ Jeruzsálem. Nem született világos válasz hétfőn, az egy éven belül harmadszor megtartott parlamenti választáson, amelyeken elsősorban a jobboldali kormányzó Likud párt élén álló Benjámin Netanjahu jövőbeni kormányalakításáról kellett volna döntenie az ország polgárainak. A választáson a Likud, Netanjahu pártja lett a legnagyobb, de az általa vezetett jobboldali-vallásos tömb nem szerzett többséget. 99%-os feldolgozásnál továbbra is a kormányzó Likud vezet 36 mandátummal, míg a 2. helyen, 33 képviselővel a Béni Ganz vezette centrista, ellenzéki Kék- Fehér párt áll. A harmadik erő a 15 mandátumot szerző, arab pártokból alakult Közös Lista, amely az ország lakosságának mintegy ötödét kitevő arab kisebbség tömeges választási kedvét és az izraeli politikában számarányuknak minden eddiginél jobban megfelelő megjelenését jelzi. Kilenc képviselőt küldhet a parlamentbe a keleti ultraortodoxokat tömörítő Sasz párt, hetet az askenázi ultraortodoxok Egyesült Tórapártja, valamint a baloldali egységpárt, míg a telepesek jobboldali Jobbra (Jamína) nevű pártja 6 törvényhozóval dicsekedhet. A jobboldali-vallásos tömb 58 képviselőjével 55 baloldali, centrista és arab képviselő áll majd szemben, és továbbra is Avigdor Éiberman nacionalista jobboldali pártja lehet a mérleg nyelve 7 honatyával. A választási bizottság bejelentette, már csak a mintegy 4000, a koronavírus miatt házi karanténban élő polgár szavazatának megszámlálása van hátra. Ők a számukra felállított különleges választóhelyiségeknél szavaztak, voksaikat pedig különleges védőruhában, a mentőszolgálat önkénteseinek bevonásával számolják. A közel végleges eredmények tükrében ismét a politikai patthelyzetről beszélnek az izraeli televíziókban és rádiókban. A baloldali-centrista pártok az arab pártokból alakult Egységes Lista segítségével a patthelyzet megoldására egy törvény esetleges megszavazásáról beszéltek a Jediót Ahronót című újság szerkesztőségében, amely megtiltaná, hogy olyan politikus is kormányt alakíthasson, aki ellen vádat emelt az ügyészség. Ha valóban megszavaznának egy ilyen tartalmú törvényt, akkor Benjámin Netanjahu nem alakíthatna kormányt, mert ellene alig két hét múlva kezdődika per korrupció és hatalommal való visszaélés ügyében. (MTI) Villanógránátokat vetettek be a menekültek ellen A görög rendfenntartók Leszboszon megütköztek a menekültekkel (TASR/AP) A görög határőrség könnygázzal és villanógiánátokkal akadályozta msg szerda éjjel, hogy a határon összegyűlt több száz illegális bevándorló Törökországból Görögországba jusson. Athén álhírek terjesztésével vádolja Ankarát. Athén/Nicosia. A görög hatóságok elmondták, hogy szombat reggel és kedd este között 27 832 embert akadályoztak meg abban, hogy illegálisan átlépje a görög—török határt, 220 embert őrizetbe vettek. A görög haditengerészet hajót küldött Leszboszra, amely fedélzetére veszi az új onnan érkező migránsokat, máj d a görög szárazfoldön található zárt táborokba szállítja őket. Innen várhatólag gyorsan visszatoloncolják őket. A görög szigeteket százak vették célba. Leszbosz, Híosz, Kosz, Számosz és Lérosz néhány ezer férőhelyes táborai túlzsúfoltak, tízezrek élnek bennük nyomorúságos körülmények között, miközben fogytán a helyi lakosság türelme. Törökország a múlt héten bejelentette, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek annak ellenére, hogy az Európai Unióval kötött 2016-os menekültügyi egyezményben ígéretet tett erre 6 milliárd euró támogatásért cserébe. Törökországban jelenleg több mint 3,5 millió szíriai menekült él, és sokan menekültek oda Ázsia más részeiből, valamint Afrikából. Ankara bejelentésére Görögország határai megerősítésével reagált. 101 illegális bevándorló kötött ki kedd este Ciprus keleti partvidékén egy bárkával - közölte a ciprusi rendőrség. A migránsok csoportjában 43 gyermek és 14 nő is volt, a nők közül négyen várandósak. „Ciprus kezd alámerülni a menekültek és gazdasági bevándorlók terhétől. Nem fogadhatunk többet, egész egyszerűen azért, mert nincsenek megfelelő létesítményeink az elszállásolásukra” - hangsúlyozta Nikosz Núrisz ciprusi belügyminiszter. Ez az első eset, hogy az érkezők 80 százaléka olyan afrikai országból érkezett, ahol nincs háború, sem egyéb fegyveres konfliktus. Álhírek terjesztésével vádolta meg tegnap Sztéliosz Pecasz görög kormányszóvivő Törökországot, miután a török hatóságok azt állították, hogy a görög határőrök éles lőszerrel lőnek az emberekre a török határnál. Pecasz hozzátette, a határnál gyülekező emberek török katonai könnygázt használnak a görög határőrök ellen. A szóvivő cáfolta Recep Tayyip Erdogan török elnök korábbi állítását is, miszerint görög katonák megöltek két migránst, és súlyosan megsebesítettek egy harmadikat. (MTI)
