Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-27 / 73. szám
www.ujszo.com | 2020. március 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Történelmi időket élünk „Tudod, kis bogaram, amikor a nagy koronavírus-járvány idején... Kézbe vettem a kedvenc női magazinom márciusi számát. Lapozgatom. A tavaszi cipődivat. Milyen sminket készítsünk? Hogyan kombináljuk a régi ruháinkat az új szerzeményünkkel? Könnyű, fogyasztó saláták. Lapozom. Nézem. Leteszem. Nem értem. Mik ezek? Mintha egy más dimenzióban lennék. Az a világ már nem ez a világ. Elmúlt, ki tudja, mikor jön vissza. Történelmi időket élünk. Ha ezt átvészeljük (imádkozom, hogy így legyen), és unokáink is túlélik, utána pedig túlélik majd az utána következő életüket, egyszer így fognak mesélni erről a saját unokáiknak. „És tudod, kis bogaram, a nagy koronavírus-járvány idején az ovikát is bezárták. Otthon voltunk, anya, apa és én. Játszottunk, beszélgettünk, levest főztem anyával, darakását apával, megtanultam sok új mesét..., nagyonjó volt! Titokban reménykedtem, hogy ez most már mindig így marad. Hogy anya, apa és én ezután mindennap együtt leszünk.” „És féltél, nagyapa?” - kérdezi majd a jövendőbeli kisunoka. „Hát olyannak ismered te a nagyapádat, mint aki megijed a saját árnyékától? Nem féltem, de amikor anya egyszer elköhögte magát, azért megijedtem. Megkérdeztem tőle, ugye, ez nem koronavírus? Jaj, dehogy, hiszen mi sehova sem járunk, felelte anyukám. Aztán hallottam, amikor apával azon sutyorogtak, hogy én három és fél éves létemre honnan tudok a koronavírusról. Jaj, én édes, naiv szüleim! Hisz mindig füleltem és nagyon jól hallottam, amikor maguk között a koronavírusról beszéltek. De persze engem azzal áltattak, hogy azért nem megyünk sehova, mert odakinn bacik vannak. Még hogy bacik!” „Milyen jó volt nektek nagyapa, hogy a koronavírus idején nem kellett óvodába meg iskolábajámi! Biztosan örültek a gyerekek!” - irigykedik majd a jövendőbeli unoka. „Hát, sokan örültek! De volt, aki nem. Hallottam, amikor az én nagyim arról beszélt telefonon az anyukámmal, hogy most, amikor a családok össze vannak zárva, ki fog derülni, mennyire szeretik egymást. És hogy sok család össze fog kovácsolódni, de lesznek, akik szét fognak menni. Én nem teljesen értettem akkor, mi az az összekovácsolódás, de a szüleim megmagyarázták. Attól kezdve minden este lefekvés előtt arra gondoltam, hogy ez megint egy jó nap volt, mert megint egy kicsit összekovácsolódtunk. Es nyugodtan merültem álomba. De sokszor hallottam, hogy az alattunk lakók kiabálnak egymással, és akislányuk ilyenkor nagyon sírt. Pedig kedves kislány volt. Az udvaron mindig odafutott hozzám, és meg akart simogatni. Én meg úgy szégyelltem magam. „Jaj, nagyapa! Hát te nem tudtad, hogy a helyes lányoknak jól meg kell húzkálni a haját?!” A vírusnak meg el kell kapni a frakkját. És így lesz. Hogy egyszer legyen, aki elmesélje, hogy történelmi időket éltünk, kicsi jövendőbeli ükunokám. «JTSHA Ha egyszer véget éra járvány, megismerhetjük végre az új kormánytagjait (Lubomír Kotrha karikatúrája) Nyáron sem tűnik el a vírus Nincs bizonyítók arra, hogy a koronavírus évszakhoz kötődik, gyorsan terjedt a trópusi országokban is, szórt nem valószínű, hogy nyáron eltűnik. „A korlátozó intézkedések végrehajtása fontosabb, mint valaha, mivel az új koronavírus valószínűleg nem tűnik el nyáron sem” - közölte a járványügyi központ. Becslése szerint az európai országok fele március végéig eléri a 100 ezer lakosra jutó száz fertőzöttet, a többi ország pedig április közepére. Ha a laboratóriumi eszközök fogytával kevesebb tesztet végeznek majd, az igazolt esetek száma kevesebb lesz, de eznemjelenti, hogy a valóságban is kevesebb beteg lesz. A világjárvány feltartóztatása érdekében az országoknak célzott vírusellenes stratégiákkal kell kiegészíteni a széles körű kijárási korlátozásokat, mert azok csupán lassítják a fertőzés teijedését - mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. A kormányoknak növelniük kell az egészségügyi dolgozók számát, olyan rendszert kell kialakítaniuk, hogy kiszűrhessenek minden egyes fertőzöttet, fokozniuk kell a tesztelést, ki kell bővíteniük a kezelésekre és elkülönítésre szánt létesítményeket. Időt nyerünk. És óletet? „Felszólítunk minden országot, hogy a kijárási korlátozások idejét használja fel a felkészülésre” — fogalmazott Tedrosz. Hozzátette, a kijárási tilalmakkal csak időt nyerünk és az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást enyhítjük, de az ilyen intézkedések önmagukban nem szüntetik meg ajárványt. Vírus a lázadók kezón A WHO megkezdte a koronavírustesztek elvégzését a részben még lázadók kezén lévő északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. Az első 300 teszt kedden érkezett meg, az eddig elvégzettek negatív eredménnyel zárultak. A WHO védőfelszerelést is szállított a térségbe. Segélyszervezetek szerint katasztrofális következményei lesznek, ha a járvány felbukkan a térség menekülttáboraiban, melyekben legalább négymillió menekült él. (MTI) Az eltűnt vírus nyomában FELEDYBOTOND Kiderült, mégsem úszkálnak delfinek a velencei lagúnákban és a hattyúk sem szaporodtak el az olasz városban, mióta leállt a turizmus. Ezek álhírek voltak, amelyeket múlt héten a National Geographie szedett darabokra. Ahogy az ilyen álhírek teijednek gond nélkül napokon át, úgy dolgoznak sokkal komolyabb erők a saját dezinformációs műveleteiken. Érdekes módon az Egyesült Államok sem tartotta magát e kezdeményezéséhez a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Peking pedig proaktív üzemmódba váltott, míg Moszkva a szokásos módon az egyéb, létező narratívák közül válogatja ki, hogy melyik felerősítése szolgálja az érdekeit. Mostanra a sajtó egyik fele azzal van tele, hogy a kínaiak milyen sikeresen állították meg Vuhanban a fertőzést. Alig egy-egy új esetet regisztrálnak - állítólag. A sajtó kevésbé hangos másik fele ezt máshogy látja. A német kormány járványügyi tanácsadója, Christian Drosten professzor, aki egyben a berlini Charité Kórház vezető virológusa, arról beszélt nyilvánosan, hogy a kínai adatok egészen biztosan mesterségesek. Józan ésszel is kizártnak tűnik, hogy az egyik legfertőzöttebb területen mintegy varázsütésre eltűnik a vírus. Az egész nyugati kutatóorvos-világ arról beszél, hogy vajon hányszor és hogyan marad meg, tér majd vissza a koronavírus a következő másfél évben. Tanulmányok tucatjai modellezik ezt. Ehhez képest Peking bejelenti, hogy véget ért a járvány. Miért? Alapvetően gazdasági okok hajthatták a Kínai Kommunista Pártot, hogy véget vessen a karanténnak. A kínai gazdaság és annak növekedése az ország társadalmi békéjének záloga. Ezt nem kockáztathatja. Ráadásul a sikersztori úgy kellett a pekingi vezetésnek és Hszi elnöknek, mint egy falat kenyér. Eredetileg ez a történet egész máshogy indult: november végétől január közepéig a párt helyi vezetése nem akart tudomást venni a vírusról, dacára az orvosok figyelmeztetéseknek, megágyazva ezzel a katasztrófának. Ezért - az idejében meghozott intézkedések hiányában - közel 175 ezer kínai utazhatott el a tartományból még a januári karantén bevezetéséig, tömegrendezvényeket is tartottak, mígnem jött a 180 fokos fordulat. Ezután a kínai vezetés rágyúrt a problémára, tényleg kórházak kezdtek kinőni a földből, bár a kínai köztévé és a néha a cenzúrán átjutó helyi posztok egészen más képet mutatnak a vuhani egészségügyi viszonyokról. Az, hogy most hivatalosan „nincs” beteg, inkább azt jelentheti, hogy a Párt meghozta a döntést: ideje, hogy újrainduljon a gazdaság. Azok az amerikai újságírók, akik még januárban segítettek feltárni a koronavírus-járvány valódi méretét, nemrég lettek persona non graták, Kína kiutasította őket a területéről, még Hongkongból is. A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a hagyományos kommunista forgatókönyv szerint nem pontosan az, amit a párt szócsövei mondanak. Úgyhogy óvatosan a hírfogyasztással, ha a toll olyanok kezében van, akiket a párt fizet, nem pedig az olvasó. FIGYELŐ Sétáltatni csak kutyát lehet Európa számos országa részleges vagy teljes kijárási tilalommal küzd a koronavírus ellen, az emberek egy része pedig a kijárási tilalommal. Például a francia rendőrségnek figyelmeztetnie kellett egy ötvenéves férfit egy Loire megyei településen, hogy ne sétáltassa a két birkáját. A település parkját lezárták a járvány miatt, a férfi mégis ott bóklászott a két jószággal, és őszinte meggyőződéssel állította a rend őreinek, hogy semmiféle szabálysértést nem követ el, hiszen sétáltatja őket. Megúszta bírság nélkül, azzal a figyelmeztetéssel, hogy sétáltatni csak kutyát lehet. Az eset nem egyedi, néhány napja a katalóniai Palafrugell kisvárosban figyelmezettek egy gazdit, hogy ne sétáltassa - a kecskéjét. A rendőrség ezután pontosította is a honlapján, hogy csak az hagyhatja el a házát, aki munkába, bevásárolni, vagy orvoshoz megy, vagy kimondottan kutyát sétáltat. Továbbá tényleg nem lehet sétáltatni vietnámi malacot, kecskét, sőt kanárit sem, és nem képeznek kivételt a plüssállatok. Ugyanis egy katalán férfi egy plüsskutyus sétáltatására hivatkozva próbálta megkerülni a tiltást. Nem csoda, hogy fordult a kocka: a bér-kutyasétáltató „szakma” megszűnt, és Spanyolországban most a kutyatulajdonosok adják bérbe 50 euróért az ebüket egy kis sétára azoknak, akik ki szeretnének szabadulni a lakásukból. Egyelőre ritkaságszámba menő eset történt a spanyolországi Vígéban, egy férfi arra kérte a rendőrséget, tartóztassák már le, mert nem búja odahaza az anyjával, (tasr, úsz) Amikor a bank adja a maszkot Bár Kína azt állítja, megállította a járványt Vuhan tartományban, továbbra is óvintézkedések vannak érvényben, egyes területeken pedig óriási hiánycikk a védőmaszk és a fertőtlenítő. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a bankok védőmaszkokat ajándékoznak minden új ügyfélnek, mivel égető szükségük van pénzre. Számlanyitásért, 1000 euró értékű betétlekötésért és befektetési termékek vásárlásáért öt maszk jár, néhány bank fertőtlenítőkendőkkel is kedveskedik. A kínai állami postabank még kreatív eljárást választott, a napi lottósorsolás mellett 100 maszkot is kisorsol azok között, akik online vásároltak szelvényt. A kínai biztosítótársaságok is szinte kizárólag a maszkos motívumot használják már hirdetéseikben. (tasr, úsz)
