Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-25 / 71. szám

Legyünk aktív álláskeresők! Az 1989-es rendszerváltás előtti időszakban az embereknek a tanulmányaik befejezése után szinte azonnal volt munkájuk, és a legtöbben egész életükben egy munkaadónál dolgoztak. Manapság alig találunk olyat, akinek legalább egyszer nem szűnt meg a munkahelye, vagy leg­alább nem állt fenn ennek a veszélye. A szocialista rendszer­ben szinte minden­kinek volt munkája, túlfoglalkoztatottság volt, ezzel szemben manapság a munkaerőpiac gyor­san változik, munkahelyek szűn­nek meg, újakjönneklétre. Arend­­szerváltás után, de még a közel­múltban is viszonylag magas volt a munkanélküliség, jelenleg azon­ban viszonylag alacsony, mindösz­­sze 4,98%-os. Ez országos átlag, és sajnos továbbra is vannak régiók -Kassa, Eperjes —, ahol 7—8%-os, Szlovákia nyugati részén pedig 2-3%. Ahol nincs sok munkale­hetőség, a szegényebb régiókban, sokan még ma is tragédiaként élik meg, ha felmondanak nekik, és mivel ez bárkivel megtörténhet, nem árt erre lélekben is felké­szülni. Az elhelyezkedés sokszor a friss végzősöknek is gondot okoz. Akadnak olyanok is, akiknek ugyan van munkájuk, ám nem sze­retik, legszívesebben mással fog­lalkoznának, de félnek váltani. Munkajogi szakértők szerint nem szabad feladni és ölbe tett kézzel ülni, hanem aktívan kell keresni. Mivel a munkanélküliség viszony­lag alacsony, aki tényleg dolgoz­ni akar, annak elméletileg előbb­­utóbb sikerrel kellene járnia, és el kellene helyezkednie. Mégis sokan egyszerűen képtelenek megfelelő állást találni. Szakem­berek szerint minden bizonnyal rosszul keresgélnek, illetve hibát hibára halmoznak. Az alábbiak­ban adunk néhány tippet, hogyan keressünk munkát. ■ Folyamatos önképzés Amíg rálelünk a megálmodott po­zícióra, használjuk ki hasznosan az időt, és egyfolytában képezzük, fejlesszük magunkat! Elvégezhe­tünk valamilyen tanfolyamot, ami igazán érdekel minket, pl. megta­nulhatunk varrni, főzni, festeni, autót vezetni stb., vagy tanulha­tunk nyelveket, elsajátíthatjuk vagy bővíthetjük a számítógépes ismere­teinket. A megfelelő agytorna kar­ban tan, segítségével elkerülhető a depresszió, és az újonnan szerzett ismeretekkel kiegészíthetjük az önéletrajzunkat. 2 Túlzott elvárások ■ A vezető pozíciókban levő emberek is egyszer lejjebb voltak a ranglétrán, fokozatosan jutot­tak oda, ahol ma vannak. Mi se akarjunk mindent egyszerre! Ne legyenek túlzott elvárásaink, min­dig a képességeinknek, a végzett­ségünknek, a tapasztalatainknak megfelelő pozíciót keressünk, és olykor elvállalhatunk alacsonyabb beosztást is, ahonnan feljebb tor­nászhatjuk majd magunkat. Ragadjuk meg ■á lehetőséget! Legyünk aktívak! Bátran bön­gésszük és használjuk az állásköz­vetítő portálokat és a közösségi médiát! Nézzünk körül a társasá­gok között, ahol esedeg dolgozni szeretnénk, és szólítsuk meg őket! A kezdeményezésnek nincsenek korlátái. Közben ismerőseinktől, más forrásból is tájékozódhatunk a különböző munkalehetőségekről. Fontos a jó önéletrajz ■ A megfelelően megírt önélet­rajz az álláskereső névjegykártyájá­nak számít, és javarészt ez alapján dől el, hogy valakit meghívnak-e személyes megbeszélésre, vagyis ér­demes odafigyelni és jó önéletrajzot írni. Mindig frissítsük, és minden egyes álláskérelem esetében az oda illő részeket emeljük ki! Ugyanez érvényes a motivációs levélre is. Ami a legfontosabb: soha ne talál­gassunk, és ne adjunk meg hamis adatokat! Szükség szerint írhatunk a hobbijainkról is, de tartózkodjunk a klisészerű megfogalmazásoktól! Legyünk tömörek és tárgyilagosak, ugyanakkor érdekesek és mások, mint a többiek! 5 ■ Készüljünk fel! Ha meghívót kapunk egy állásin­terjúra, az már fél siker, de még sok munka vár ránk. A személyes találkozóra alaposan fel kell ké­szülni. Gyűjtsünk információkat a cégről és a meghirdetett pozíci­óról, ne késsünk, készítsünk előre kérdéseket és válaszokat! Legyünk türelmesek! ■ Számolni kell azzal is, hogy többször kudarcot vallunk, és el­utasítanak. Ennek ellenére nem szabad abbahagyni a keresést. Ne riasszanak el az első sikertelenségek, hanem próbálkozzunk tovább, míg erőfeszítésünket siker koronázza. 7 Mi van, ha mégse ■ találunk munkát? Betartottunk minden tanácsot, megtettünk minden tőlünk telhe­tőt, mégsem találunk munkát... Talán valahol hibát követünk el. Gondoljuk végig, milyen álláshir­detésekre reagálunk! Az adott pozí­ciókra valóban megfelelőek va­gyunk? Képezzük magunkat? Ta­nultunk valami újat? Esedeg az önéletrajzzal lehet gond? Adjuk oda valakinek, hogy olvassa el, hátha észrevesz valamit, amit mi nem lá­tunk. Gondolkodjunk el azon is, vajon nem vagyunk-e túl váloga­tósak, nem tettük-e túl magasra a mércét? Értékeljük át a feltételein­ket, próbáljunk taktikát változtatni! Ami a legfontosabb: ne adjuk fel, és ne essünk pánikba! (sza) Személyes találkozó helyett online állásinterjú? 12. oldal 2020. március 25., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom