Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-04 / 53. szám
www.ujszo.com | 2020. március 4. KOZELET 3 Milliókat kapnak a pártok az államtól MOLNÁR IVÁN Pozsony. Ha a most megválasztott parlament nógy évig kitart, a hétvégi választáson több mint 3 százalékot elért pártok az elkövetkező négy évben az előzetes becslések szerint csaknem 74 millió eurés állami hozzájáruláshoz juthatnak. A Híd ezúttal hoppon maradt. A parlamenti választásokon minden egyes szavazatnak megvan a konkrét összegben kifejezhető értéke, amely alapján kiszámítható, mekkora állami hozzájárulásra számíthatnak a legtöbb szavazatot kapott pártok. A lényeg, hogy minél jobban megy a lakosságnak, annál jobb helyzetben vannak- a pártok is, a hozzájárulást ugyanis az előző év átlagbére alapján számítják ki. Egészen pontos összeg egyelőre azért nem mondható, mivel még nem ismerjük a tavalyi utolsó negyedév átlagbérét. , Az elmúlt év országos átlagbérét március 6-án, vagyis most pénteken tesszük közzé” - nyilatkozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az előzetes becslések szerint azonban a tavalyi bruttó átlagbér 1093 euró körül mozgott, egy-egy szavazat értéke így nem egész 11 euró. A támogatásra azonban csak azok a pártok jogosultak, amelyek legalább 3 százalékot értek el a választáson. Akik pedig a bejutáshoz szükséges küszöböt is átlépték, azok a bejuttatott képviselők száma, vagyis a mandátumok után is kapnak pénzt. Megéri kitartani Hogy a pártok mekkora összeghez juthatnak, arról a dennikn.sk portál készített egy előzetes felmérést. Eszerint, a győztes OEaNO csaknem 21 millió euróhoz juthat hozzá, a sorban pedig a Smer (15,3 millió), a Sme rodina (7,2 millió), az ESNS (7 millió), az SaS (5,5 millió), a Za l’udí (5 millió), a PS/Spolu (4,3 millió), a KDH (2,9 millió), az MKÖ (2,4 millió), az SNS (1,9 millió) és a Dobrá vofba (1,9 millió) következik. Az állami hozzájáruláshoz a pártok azonban időarányosan jutnak hozzá, vagyis az említett összegeket csak akkor kapják meg, ha a most megválasztott parlament négy évig kitart. Előrehozott választás esetén a hozzájárulás így alacsonyabb lenne. „A hozzájárulást a pénzügyminisztérium fizeti ki az államkincstárban nyitott pártszámlára, az érintett pártoknak ezért az elkövetkező napokban számlát kell nyitniuk erre a célra” - nyilatkozta Silvia Keratová, a belügyminisztérium szóvivője. Nem pénzszérás A pártok állami támogatását az elmúlt időszakban rengeteg bírálat érte, sokan ugyanis pénzszórásnak tartják a több millió euró kifizetését. Gabriel Sípos, a Transparency International Slovensko igazgatója szerint azonban a támogatás megalapozott. „Senki sem várhatja el a pártoktól, hogy ingyen dolgozzanak. A jól megfizetett párt ráadásul nagyobb garanciát biztosít arra, hogy a pénzért nem fog az oligarcháknál kalapozni, vagy egyéb illegális módon pénzhez jutni” — tette hozzá Sípos. MKÖ kontra Híd A magyar pártok közül csak a Magyar Közösségi Összefogás tagpártjai jogosultak a támogatásra, mivel a Hídnak nem sikerült megugomia a 3 százalékos küszöböt, ezúttal hoppon maradt. „A Magyar Közösségi Összefogás az állami hozzájárulásból az első körben visszafizeti a kampányra kapott nagyjából 900 ezer eurós kölcsönt, a fennmaradó összeget pedig az előzetes egyezség szerint a pártok a preferenciaszavazatok alapján osztják el egymás között, amiről azonban még tárgyalni fogunk” - nyilatkozta lapunknak Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke. Simon szavait megerősítette lapunknak Kocur László, az MKP pártigazgatója is, aki szerint azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy az állami hozzájárulás felhasználásánál természetesen szigorúan a hatályos jogszabályok alapján járnak el, hiszen a támogatást nem lehet bármire felhasználni. Lapunk a Hidat is megszólította azzal kapcsolatban, hogy mekkora érvágást jelent a pártnak az, hogy ezúttal egy centet sem kapnak, és arra is kíváncsiak voltunk, hogyan szeretnék pótolni a váratlan kiesést. Magdeme Klára, a párt szóvivője szerint a Hídnak az elkövetkező napokban - Bugár Béla pártelnök lemondását követően - elsősorban a személyi változásokat kell megoldania. , Az új stratégia és jövőkép, illetve az ön által felvetett kérdések megoldása is a tisztújító kongresszus után felálló vezetőség feladata lesz. A Híd sosem tartozott azon pártok közé, amelyek egy-egy kampány során túlköltekeznek. A Híd most is rendelkezik anyagi tartalékkal, nincs helye sem a pániknak, sem a pánikkeltésnek” - áll a párt nyilatkozatában, (mi, tasr, dennikn.sk) Elnököt és pártvezetést is választ a Magyar Közösség Pártja CZÍMER GÁBOR Az MKP Országos Elnöksége, vállalva a politikai felelősséget a parlamenti választáson elárt eredményért, hétfő éjjel lemondott és jóváhagyta az ügyvivő elnökség tagjait. Pozsony. A párt vezetését most Bárdos Gyula, Menyhárt József, Berényi József, Őry Péter, Cziprusz Zoltán, Csáky Pál, Farkas Iván, Furik Csaba és Viola Miklós alkotja. Az MKP-nak egyébként eddig 16 tagú volt az elnöksége. A mostani, 9 tagú ügyvivő testületből csak Viola és Csáky nem volt benne a választás előtti pártvezetésben. Csáky azonban 2007 márciusa és 2010 júniusa között az MKP elnöke, később pedig a párt EP-képviselője volt. Az áprilisra tervezett Országos Kongresszusig az Országos Tanács jelenlegi elnöke, Őry Péter tölti be az országos fórumokat előkészítő koordinátori szerepet és ő gyakorolja a pártelnöki jogköröket. Az Országos Elnökség hétfőn este határozott arról is, hogy a Híddal való tárgyalásra csupán a mindkét párt országos szerveiben lezajlott tisztújítási folyamat befejezése után kerülhet sor. Králik Róbert, az MKP sajtótitkára elmondta, leghamarabb az április végi kongresszus után felálló elnökség ülhet le tárgyalni a Híddal. Arra a kérdésre, hogy a kongresszuson jelölteti-e magát az elnöki A távozó pártelnök Menyhárt József nyelvész, egyetemi tanár alig 26 évesen kezdett aktívan politizálni a nyékvárkonyi önkormányzatban. 2010 és 2014 közötta község alpolgármestere volt. 2013-tól Nagyszombat megye képviselője. 2015 februárjában az MKP dunaszerdahelyi járási elnökének, 2016 júniusában országos elnöknek választották meg. 2018 szeptemberében az MKP kongresszusa úgy dönt, őt indítja a 2019. évi szlovákiai köztársaságielnök-választáson. Még a választás első köre előtt, február 19-én Menyhárt Robert Mistrík javára visszalépett a jelöltségtől. Menyhárt József nem egész négy év után távozik az MKP éléről (Somogyi Tibor felvétele) posztra, Óry lapunknak elmondta, ez most irreleváns kérdés. „Nem az a kérdés, hogy kik fogják csinálni, hanem hogy mit akarunk csinálni” - fogalmazott az MKP megbízott vezetője. Menyhárt József, a leköszönő pártelnök szintén nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy újra versenybe száll-e a pártvezetői tisztségért. Hozzátette, az MKP-n belül pártszerkezeti átalakulásra van szükség. „Egy kisebb és mozgékonyabb elnökség és kongresszus kell” — mondta Menyhárt. A leköszönő elnök a párt élén eddig eltöltött időszakot úgy értékelte, a legnagyobb eredmény az, hogy regionálisan erős politikai formációként szerepelnek. „Partnereink vannak a jelenlegi kormányalakító erők között, hiszen Igor Matovic pártjával Nagyszombat megyében szoros együttműködésünk van” - tette hozzá Menyhárt. Úgy látja, a legnagyobb sikertelenségük, hogy most nem jutottak a törvényhozásba. Őry és Menyhárt is úgy látja, hogy az MKP a szlovákiai magyarság legerősebb politikai formációja. \z MKÖ a pártpreferenciák szerint osztja szét az állami támogatást A Hidat egyelőre nem foglalkoztatja pénzhiány (TASR-felvételek)
