Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-20 / 67. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 20. I www.ujszo.com Százmilliárdos pénzinjekciók a gazdaságba Szó szerint belebetegednek a járványba a New York-i tőzsde emberei (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London/Berlin. A koronavírus leállította a világgazdaságot, globális recesszió vár ránk. A tőzsdék tovább esnek, a forint napról napra gyengül. E ve­szélyre reagálva Európa kor­mányai sorra jelentik be intéz­kedéseiket a gazdaság meg­mentésére. A német, a francia és a brit kormány máris elké­pesztő összegű mentő­csomagokat hirdetett meg. Tömegével álltak le a gyárak, be­zártak a szolgáltatóhelyek, intézmé­nyek. Felbecsülhetetlen, hogy ez mekkora kiesést okoz összesen. Minden jel szerint idén mindenki a tartalékaiból él majd. A válság ha­mar utolérheti a bankokat is, hiszen bevételek híján rengeteg hitel tör­­leszthetetlen lesz. A 2008-as válság megmutatta, hogy a bankok veszé­lyeztetettsége már önmagában elég, hogy hatalmas gondok következze­nek. E veszélyre reagálva Európa kormányai sorra jelentik be intézke­déseket a gazdaság megmentésére. Uniós mentőcsomag „Elemi erejű sokk érte az európai gazdaságot” -jelentette ki Ursula von Der Leyen bizottsági elnök, amikor közölte, Brüsszel idén lazán kezeli, ha a tagállamok túlköltekeznek. Az el­múlt 12 év arról szólt, hogy minél több szabállyal spórolásra kényszerítsék a tagállamokat. Idén ez a politika azon­ban tarthatatlan lesz. Várhatóan el kell nézni a költségvetési hiányok emel­kedését, az államadósságok növeke­dését. A bizottság első körben 37 mil­liárd eurót oszt ki a strukturális ala­pok maradékából - ezeket nevezzük általában uniós pénzeknek. Úgy utal­ja el e forrásokat Brüsszel, hogy nem kell előre megpályáztatni, elbírálni és igazolni a pályázatokat. 200,345 és 550 milliárd A német kormány 550 milliárd eu­­rós hitelkeretet nyitott meg a jegy­bankján keresztül a bajba jutott cé­geknek. Ez jóval több, mint amit a 2008-as válság után biztosított a ká­rok enyhítésére Németország, és a berlini kormány közölte, ha kell, ak­kor adnak még többet is, gyakorlati­lag azt ígérték, bármennyi pénz ren­delkezésre áll a károk elhárítására. Macron francia elnök közölte, hogy „háborúban állunk és bármennyi pénzt” kész belerakni segélycsoma­gokba, továbbá felfüggesztett min­den reformot, ami ellen hónapok óta tömegek sztrájkoltak és tüntettek. Az eddig bejelentett francia mentőcso­mag 345 milliárd eurós. A csomag 15%-a arra megy el, hogy rengeteg cégnek idén már nem kell járulékokat fizetnie, a többi pedig garanciaválla­lás azoknak a cégeknek, amelyek nem bírják törleszteni banki hiteleiket. Spanyolország 200 milliárd eurós csomagot jelentett be, a keret közel 40 százalékát magáncégeknek kell vál­lalniuk. A keret fele garancia a ban­kok felé, a nem törlesztő cégek meg­mentésére. Az olasz kormány 25 milliárd eurós mentőcsomagot ha­gyottjóvá eddig, de ez csak kis része az „Olaszország meggyógyítása” névre keresztelt, és még tervezés alatt lévő, összesen 350 milliárd eurósra célzott csomagjuknak. A brit kor­mány 350 milliárd fontos (450 mil­liárd eurós) csomagot jelentett be, amelynek nagy része szintén a ban­kok felé fizetésképtelen cégeket se­gíti, 3 hónapra például felfüggesztet­ték a jelzálog alapú hitelek törlesz­tését a bajba jutottaknak. Továbbá a brit jegybank óriási kedvezményes hitelkeretet nyitott meg a járvány mi­att bevételkiesést elszenvedő cégek­nek. Az üzletek és vendéglátóhelyek üzemeltetőinek például egy évre el­engedték a társasági adót. Megnyitják a pénzcsapot Az Európai Központi Bank (EKB) 750 milliárd eurós értékpapír­vásárlási programot jelentett be. A Frankfurtban működő uniós köz­ponti bank tudatta, hogy az intézke­dés célja a hitelezési költségek minél alacsonyabb szinten tartása a járvány gazdasági következményeinek elhá­rítása érdekében. A vészhelyzeti értékpapír-vásárlási program az év végéig, vagy addig tart, míg a beteg­ség okozta válsághelyzet el nem mú­lik. Christine Lagarde, az EKB elnö­ke tegnap azt írta, hogy „rendkívüli helyzetekben rendkívüli lépésekre van szükség”. „Az euró melletti el­kötelezettségünk nem ismer határo­kat. Elszántak vagyunk, hogy a ren­delkezésünkre álló eszközöket a ré­szünkre meghatározott jogkörök ke­retein belül teljes mértékben beves­sük” - nyomatékosította Lagarde. Donaíd Trump amerikai elnök aláírta azt a 250 milliárd dolláros se­gélycsomagot, amelyet sietve foga­dott el a képviselőház után a szenátus is. A 250 milliárdos összegből a ko­ronavírus terjedése elleni azonnali intézkedéseket finanszírozzák. Ezek közé tartozik az órabérben dolgozók fizetett betegszabadsága, a munka­nélküliségi biztosítás kiterjesztése és az ingyenes vírusteszt biztosítása is. A voksolás után Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióve­zetője hangsúlyozta, a segélycsomag „a képviselőház demokrata párti po­litikusai és Trump elnök munkatár­sai közötti jó szándékú, kétpárti együttműködés eredménye”. Légitársaságok mentése Egyre több ország kormánya segít a nehéz helyzetbe került légi közle­kedési iparágnak: az USA, Tajvan és Ausztrália is jelezte, kész anyagi és egyéb segítséget nyújtani. A Nem­zetközi Légi Szállítási Szövetség szerint 200 milliárd dollárra is szük­ség lehet. Európában az egyik leg­nehezebb helyzetben az Alitalia van, mivel a kormány több éve próbálja a cégben még fennálló részesedését eladni, hogy kikerüljön a társaság a csődvédelem alól. Most azonban az olasz kormány új terve lép életbe, az­az újra teljesen állami kézbe veszik a légitársaságot, és újabb 600 millió eurót adnak a további működésre. A skandináv országok a Norwegian és a SAS Scandinavian számára is készek mentőcsomagot összeállíta­ni, ez egyelőre elsősorban adócsök­kentést jelent. Az Egyesült Álla­mokban a légitársaságok 50 milliárd dolláros segítséget kértek. Globális visszaesés jön A globális recesszió vált valós le­hetőséggé a londoni elemzői közös­ség legfrissebb helyzetértékelései­ben, de a központi forgatókönyvek az új koronavírus okozta járvány rövid, éles gazdasági sokkja után fellendü­léssel számolnak. Ä prognózisok a közép-európai EU-gazdaságokban is időleges recessziót, utána viszont ro­busztus élénkülést valószínűsítenek. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató közölte: új előrejelzése szerint a globális hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben 0,3%-kal, a 2. negyedévben 0,6%-kal csökken negyedéves összevetésben, így a világgazdaság 2020 első felé­ben recesszióban lesz. Egy másik nagy londoni elemzőház, az Oxford Economics helyzetértékelésében a cég azt valószínűsítette, hogy az US A már recesszióban van, és az amerikai hazai össztermék az idei második ne­gyedévben 12%-kal zuhanhat. Hétfőtől teljesen elektronikus ke­reskedésre áll át a New York-i érték­tőzsde, a Wall Street az ott dolgozók egészségének védelmében - már két fertőzöttet azonosítottak a Wall Street dolgozói között. Az amerikai tőzsde szerdán is nagyot esett. Tegnap is gyengült a forint, egy euróért több mint 360 forintot, egy dollárért pedig 332 forintot kellett adni. A hét min­den napján megdőlt a korábbi törté­nelmi mélypont. Hétfőn 347, kedden 348, szerdán már 355 forint fölött volt az euró ára. (NapiG., Portf. 444.hu, MTI) Angela Merkel német kancellár 550 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be. Ez jóval több, mint amit a 2008-as válság után adtak kárenyhítésre. (TASR/AP) Beteg az uniós brexitügyi főtárgyaló Sanders tovább harcol A Franciaországban kihirde­tett karantén második napján több mint 50%-kal nőtt a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma, a fertő­zötteké pedig meghaladta a 9 ezret, a kijárási korlátozáso­kat megszegőkre 4 ezerszer szabtak ki bírságot. Párizs. Szerda estére 89-cel 264-re nőtt a betegség áldozatainak száma. A járvány januári kezdete óta 9134 fer­tőzöttet diagnosztizáltak, közülük 3626-an vannak kórházban. A súlyos betegek fele 60 évesnél fiatalabb, de az elhunytak 93%-a 65 esztendősnél idősebb volt. „A járvány a teljes or­szágban elterjedt, a helyzet gyorsan romlik” - mondta Jérome Salomon, az egészségügyi tárca járványügyi felelőse, aki azt kérte mindenkitől, hogy feltétlenül tartsa tiszteletben a kedd déltől érvényes kijárási korlá­tozásokat és az egészségügyi előírá­sokat annak érdekében, hogy a koro­navírus terjedése lassuljon. Ä nap fo­lyamán mintegy 4 ezer koronavírus­tesztet csináltak a francia kórházak­ban, a járvány kezdete óta 42 500-at. Az idősotthonok lakói a legveszé­lyeztetettebbek: amint egyikük el­kapja a vírust, a többiek 75%-a meg­fertőződik, és a halálozási ráta 20-30 százalékos lesz. „Számukra már nincs hely a kórházakban, túlságo­san legyengültek. Előnyben része­sítjük, és ez teljesen érthető, az olyan embereket, akiknek nagyobb esé­lyük van meggyógyulni” - mondta Gael Durel, a betegek elhelyezéséért felelős orvosok egyesületének elnö­ke. Ez a helyzet emlékeztet arra, ami Olaszországban gyakorlattá vált az elmúlt két hétben. A kijárások kor­látozásának ellenőrzésére az utcákra vezényelt 100 ezer rendőr és csendőr 24 óra alatt 70 ezer embert igazolta­tott, és 4095 esetben szabott ki 135 eurós bírságot azokra, akik nem in­dokolt esetben, vagy igazolás nélkül hagyták el a lakhelyüket. „Ha szük­séges, még többet fogunk büntetni, de nem ez a cél, hanem a franciák meg­óvása” - mondta Christophe Cas­­taner belügyminiszter. A kormányzat elismerte,,,logiszti­kai nehézségek” merültek fel a vé­dőfelszerelések, maszkok és kesztyűk pótlásakor, amelyeket kizárólag az egészségügyi dolgozóknak tartanak fent. Ok viszont készlethiányra pa­naszkodnak. Jérome Salomon szerint 4 millió katonai maszkot szállítottak a kórházakba, és 25 milliót osztanak szét a héten a gyógyszertárakban, de utóbbiakat csak recept ellenében válthatják ki beteg vagy fertőzött em­berek. A dél-franciaországi Mont­pellier kórházából mintegy 15 ezer egészségügyi maszkot loptak el is­meretlenek. Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, a kabinet előkészítette az egészségügyi rendkívüli állapotról szóló törvénytervezetet, amelyet máris a parlament elé terjesztenek. A nemzetgyűlés csökkentett létszám­mal dolgozik, miután a képviselők közül legalább 18-an fertőzöttek, és 2 szenátornak is pozitívnak bizonyult a koronavírustesztje. Fertőzött lett a francia Michel Bamier, az unió bre­xitügyi főtárgyalója is. (MTI, TASR) Washington. Bemie Sanders nem lép vissza a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küz­delemtől - közölte a vermonti sze­nátor kampánymenedzsere. Az előválasztásokon elszenvedett ve­reségei és a Joe Bidennel, az Obama-kormányzat egykori alel­­nökével szembeni behozhatatlan­­nak látszó hátránya miatt egyre több újságíró és a vermonti szená­tort támogató szervezet firtatja Sanders esetleges visszalépését. Faiz Shakir, Bemie Sanders kam­pánymenedzsere tudatta: a szená­tor nem tervezi, hogy visszalép a kampányból. Sanders a kedden tartott előválasztáson veszített Floridában, Arizonában és Illinois­­ban, és az egy héttel korábbi, úgy­nevezett szuperkedden pedig, amikor egyszerre 14 tagállamban voksoltak, a legtöbb államban alulmaradt Joe Bidennel szemben. „A következő előválasztás leg­alább három hét múlva lesz. San­ders szenátor addig megvitatja tá­mogatóival a kampánystratégiá­ját” - fogalmazott az újságíróknak küldött közleményében Shakir. Hozzáfűzte, hogy Sanders jelenleg a koronavírus terjedésének féken tartását célzó kormányzati dönté­sekre összpontosítja figyelmét. Újságírók a szenátusban is meg­állították Bemie Sanderst, hogy a várható döntéséről faggassák. Az idős politikust felbosszantotta a kérdés, és a CNN hírtelevízió ri­porterének dühösen vágta oda: „én most egy kib...tt világválsággal foglalkozom! Éppen megpróbá­lom tőlem telhetőén a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy a gazdaságunk ne omolják össze és hogy emberek ne haljanak meg.” A Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben valójában még hárman vannak versenyben: a 77 éves Joe Biden és a 78 esztendős Bemie Sanders mellett a 38 éves Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő is, aki a szövetségi kongresszus el­ső és eddig egyetlen hindu vallású tagja és az első szamoai-amerikai politikusa. Gabbard azonban az eddigi előválasztásokon sehol sem végzett az első helyen. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom