Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-02 / 51. szám
4 KOZELET 2020. március 2.1 www.ujszo.com Megkezdődött a koalíciós helyezkedés Igor MatoviC, az OLaNO vezetője a miniszterelnök-jelölt (TASR-feívétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az OllaNO magabiztosan nyerte meg a 2020-as parlamenti választást, a párt 25,02 százalékot szerzett. A kormányalakítást a győztes pártelnöke, Igor Matoviő kezdheti meg. Az OEaNO nyerte a parlamenti választást, a párt 53 képviselői helyet szerzett. Ez a Statisztikai Hivatal által közzétett előzetes eredményekből derült ki, miután minden szavazókörben összeszámolták a szavazatokat. A parlamentbe hat párt és mozgalom jutott be. A Robert Fico vezette Smert megelőző Igor Matovic hívhatja koalíciós tárgyalásra Boris Kollárt (Sme rodina), Richard Sulíkot (SaS) és Andrej Kiskát (Za l’udí). Igor Matovic megerősítette, hogy a Sme rodina mozgalommal is tárgyalni akar a kormányalakításról. A Smer-SD-t ugyanakkor kizárta a lehetséges partnerei közül. Ezt a Markíza televízió vitaműsorában jelentette ki. „Jó kormányfő akarok lenni. Azt akarom, hogy azok is, akik nem ránk szavaztak, azt mondják, hogy ez egy jó kormány. Erre vágyom, és ez az a cél, amely előrevisz engem”—közölte Matovic. Matoviő szerint nem kell várni a kormányalakítással, kiemelte, a kormányt nem a sajtón keresztül akaiják összeállítani. A vitaműsorban elmondta, a kormányprogram részévé akarja tenni a rozhodni.to honlapon levő internetes felmérés eredményeit is. „Mindenkinek megvan az elképzelése, és talán lesz, ahol ellentétbe ütközünk” - közölte Matovic a minisztériumok elosztásával kapcsolatos kérdésre. Egészségügyi miniszterként Marek Krajcít (OEaNO) tudja elképzelni, és azt szeretné, ha a minisztériumokat egy független szerv ellenőrizné. Hozzátette, mindentmeg fog tenni azért, hogy a kormány kibírja a négy évet. Richard Sulik, az SaS elnöke úgy véli, meg fognak tudni egyezni. Szerinte akkor sem történne tragédia, ha a kormányalakítás két hónapig tartana. Sulik saját magát nem csak pénzügyminiszterként tudná elképzelni. Boris Kollár, a Sme rodina mozgalom elnöke a műsorban elmondta: vannak bizonyos feltételei, melyek az új kormány működését illetik. Ezek közé tartozik a kulturális-etikai témák kerülése, illetve a kisebb szociális juttatások megőrzése. Ezzel összefüggésben az ingyenes vonatközlekedést, a 13. nyugdíjat, valamint a bérlakásokat említette. Hozzátette, a Sme rodina garantálni fogja a szociális biztonságot és a szociális védőhálót. Kollár nem akar miniszter lenni, inkább a parlamentben maradna. Mozgalma ugyanakkor pályázik miniszteri pozíciókra. Kollár elmondta, a közlekedésügyi miniszteri posztra Stefan Holyt tudja elképzelni, a védelmi tárcát Milan Krajniak, a földművelésügyi tárcát pedig Jaroslav Karahuta vezethetné. Andrej Kiska, a Za l’udí párt elnöke szerint először is tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Megjegyezte, Matovic nélküle is kormányt tud alakítani. Matovic, a parlamenti választás győztese bejelentette, hogy igényt tart a belügyminisztériumra. Van elképzelése arról is, hogy ki legyen a belügyminiszter, de ezt csak a partnerekkel folytatott tárgyalásokon fogja közölni. (Tasr, ssz) Közvélemény-kutatók torz tükre CZÍMER GÁBOR Közvetlenül a parlamenti választás előtt olyan felmérés is készült, amelyet a sajtó a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium miatt mér nem közölhetett. A kutatás eredményei azonban jelentősen eltértek a voksolás hivatalos eredményeitől. A sajtó által nem közölhető kutatást készítő egyik ügynökségnek, a Focusnak az igazgatója, Martin Slosiarik lapunknak elmondta, az adatgyűjtést február 24-én fejezték be és a választás napj áig, 29-éig még jelentős változások történtek. A legerősebb pártok vezetőinek tévévitái például kedden és szerdán voltak. Slosiarik elismerte, a média által nem közölhető, 26-án szétküldött felmérés eredményeit főleg olyanok kaphatták meg, akik egyébként a demokratikus ellenzék szavazótáborába tartoznak. „Én azt gondolom, hogy a PS/Spolu egy bizonyos számú választója biztosnak látta pártja bejutását, és inkább úgy döntött, hogy átszavaz valamelyik, a parlamenti küszöb környékén levő demokratikus pártra, hogy ellenzéki koalíció kialakítására adódjon lehetőség” - mondta Slosiarik. A valódi eredmény és a felmérések által mutatott százalék közti legnagyobb különbség az OEaNO-nál mutatkozott. A közvélemény-kutatások először csak azt mutatták ki, hogy az Igor Matovic vezette párt legyőzheti a Smert. Ez aztán elindított egy hólabdaeffektust és sok szavazót csábított el a demokratikus ellenzéki pártoktól pusztán azzal a ténnyel, hogy felülkerekedhet Robert Fico pártján. A Focus kutatásai azt mutatták, hogy a választók 15 százaléka a voksolás napján dönti el, kire szavaz. A választás előtti felmérések folyamatosan azt mutatták, hogy a Híd támogatottsága nagyobb, mint az MKÖ-é. Erről Slosiarik elmondta, az utolsó kutatásokból már az látszott, hogy a Híd szavazótábora zsugorodik. A szakember szerint a Híd a magyar közösség azon részét szólítja meg, amely közelebb áll a többségi nemzethez. „Ezen választók egy része szlovák pártra szavazhatott, de érvényesült a Matoviéhatás is” - mondta Slosiarik azzal, hogy egyes szavazók olyan erőt akartak támogatni, amely legyőzi a Smert. Hozzátette, az MKÖ választói inkább az etnikai elv alapján, magyar pártra akartak szavazni. Slosiarik szerint ha a magyar szubjektumok közös választási pártban indultak volna, akkor valószínűleg ez a formáció bejut a törvényhozásba, hiszen a támogatottsága elérte volna az 5 százalékos küszöböt. A rendkívül magas országos választási részvételről a Focus igazgatója elmondta, ez már a választás előtti felmérésekből is kiolvasható volt. Hozzátette, egyelőre még mélységében nem elemezték az adatokat, de valószínű, hogy a négy évvel ezelőtti 59,82 százalékos és a mostani 65,8 százalékos részvételi arány közti különbséget nagyrészt a fiatal szavazók hozhatták. A Focus a választási éjszakán az umazárás után egy exit pollt is készített. Ez azonban nagyban más adatokat mutatott, mint végül a valós eredmények. Ezt Slosiarik azzal magyarázta, hogy a PS/Spolu koalíció mindössze 0,04 század százalékponttal maradt ki a törvényhozásból, hiszen pont ezzel a néhány szavazattal maradt el a koalíciók számára megállapított 7 százalékos parlamenti küszöbtől. Ez a néhány szavazat nagymértékben átrendezte az egész eredménytáblázatot. Slosiarik azonban azt is elismerte, hogy a levélben érkező szavazatok pártok közötti eloszlására hibásan következtettek, e tévedés miatt a PS/Spolu koalíciónak az exit pollban a valódinál magasabb eredményt becsültek. A magyar választókra vonatkozó exit poll eredményeiről a Focus vezetője elmondta, az MKÖ és a Híd után a körükben az OEaNO volt a legnépszerűbb, de a PS/Spolu és a Za l’udí párt is releváns mértékben kapott magyar voksokat. Nincs magyar meglepetés Pozsony. A 2020-as parlamenti választáson egyik magyar érdekeket képviselő párt sem jutott be a parlamentbe: az MKÖ 3,9 százalékot, a Híd pedig 2,05 százalékot kapott. Grigorij Meseznikov szerint erre az eredményre lehetett számítani. „Számomra sokkal meglepőbb az, hogy már a választás előtt sem sikerült megegyezniük. Ugyan a tárgyalássorozatok után végre született valamiféle megegyezés, de végül ezt sem sikerült megvalósítani, ami nem volt valami okos húzás” - magyarázta az elemző. Hozzátette: a magyar érdekeket képviselő pártok a választási ciklusokban mindig jelen voltak a szlovák törvényhozásban, és a mostani sikertelenség veszteséget jelent nemcsak a kisebbségeknek, hanem a szlovák demokrácia számára is. „A magyar pártok mindig a demokratikus reformok oldalán álltak, példaként az európai integrációs politikát említhetném” - mondta a politológus. A magyar pártok jövőjével kapcsolatban Meseznikov bizonytalanul fogalmazott. „Hogy sikerül-e egy olyan egységes szubjektumot létrehozni, amelynek esélye van bejutni a parlamentbe, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. Jó lenne, ha nem éreznék úgy, hogy kimaradtak a törvényhozásból” — zárta a politológus. (czg) A választás éjszakáján kihozott exit poll pártnevek nélkül (Képarchívum)
