Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-03 / 52. szám

4 I RÉGIÓ 2020. március 3. I www.ujszo.com VÁLASZTÁSI ANKÉT Bernáth Tamás, a Komáromi Jókai Színház színésze Bevallom, csa­lódott vagyok a választási ered­mények láttán. Úgy érzem, a szlovákiai ma­gyarság széthú­zásának az ered­ménye, hogy sem az MKÖ, sem a Híd nem jutott be a parlamentbe, és nincs érdembeli képviseletünk legfelsőbb szinten. Önkritikát kéne gyakorolni és tu­datosítani végre: nem vagyunk olyan sokan, hogy szétforgácso­­lódjunk. Az egységben, közös ne­vezőre jutásban, a megegyezésben látom ajövőt. Fájlalom, hogy ezt sokan nem tudatosítják, feleslege­sen szítják az ellentéteket, ahelyett, hogy a közös érdekeinket tartanánk szem előtt. A magyar párt szimpa­tizánsa vagyok, de sosem voltam párttag. Várakozó állásponton va­gyok azzal kapcsolatban, hogyan alakul az új kormány vezetése alatt a magyar kultúra helyzete Szlová­kiában. (száz) Kovács Tamás-Tomi Kid ökölvívó Annak örülök, hogy nagyon so­kan elmentek választani, azt viszont nagyon sajnálom, hogy nem lesz magyar képviselet a par­lamentben. Bíz­tam benne, hogy bekerülnek. Nem szét kellett volna húzni, hanem össze kellett volna tenni azt a kicsi erőt, amely nekünk van. Mégis bí­zom benne, hogy szebb lesz Szlo­vákia sorsa és valamennyire jobb lesz a választás után. (mb) Szpisák Gyula, a kassai Thália Színház menedzsere Szomorú, egy­ben csalódott vagyok, hogy magyar képvi­selet nélkül ala­kul kormány. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy helyünk van a Matovic-féle összeállítás­ban. Bízom benne, hogy felkínál valamit a magyaroknak, hiszen ő is ígéretet tett a felvidéki magya­roknak. Azon túl, hogy szomorú és csalódott vagyok, szerintem ez pont az a pofon volt, amelyre már régóta szükségünk volt, hogy végre észhez térjünk. Megértem azokat is, akik nem magyar pártra szavaztak, de úgy gondolom, hogy Bugár Bélának már a parlamenti választás előtt le kellett volna mondania. Hibákat látok a másik oldalon is, kíváncsi vagyok, az eredmények tükrében kik vállal­ják majd a felelősséget. Nehéz megjósolni, mi lesz négy év múl­va, abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy az elkövetkező négy évben is csak a mi beleszólásunk­kal dönthetnek a sorsunkról. A hiányzó magyar képviselet a civil életre veszélyt jelenthet, ugyan­akkor előny is származhat belőle, hiszen a történelem azt bizonyítja, hogy a bajban mindig összefog­tunk. Szerintem a magyarság egy picit elkényelmesedett az előző rendszerekben, csomó minden más társadalmi kérdés fontosabbá vált számunkra, mint a hovatarto­zásunk. Működik a magyar kultú­ra, lehet magyarul beszélni, ma­gyar táblák is vannak az ország­ban, de arról valahogy megfeled­keztünk, hogy kormányzati szin­ten hol vagyunk. Máskülönben a szlovákok most attól tartanak, hogy a kimaradás miatt a magyar tömbök radikalizálódni fognak, és szerintem ez néha kell. Bízom benne,hogy felébredünk, és négy év múlva sokkal jobb helyzetben leszünk. (nr) Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész Örülök, hogy egy szabad és demokratikus választás van mögöttünk, ami aztjelzi, működik a de­mokrácia. Még akkor is ezt gon­dolom, ha a választás eredménye nem az én ízlésem szerinti. Jobban örültem volna kevesebb populis­tának, több liberálisnak és több magyarnak. Az igazi kérdés azonban már nem az, miért nincs magyar képviselet (amiben a rend kedvéért nemcsak a Híd és az MKP, de az Összefogás is nyakig benne van), hanem az, hogyan to­vább, hogy legközelebb legyen. Ehhez egyrészt be kellene fejezni a másik micsodájának a mérege­­tését, másrészt meg kellene találni azt a szerkezetet, amely úgy sza­vatolja a magyar érdekek össze­fogását, hogy közben a társadal­munkon belül meglévő sokszínűség és sokféle gondolko­dásjogosultsága se legyen meg­kérdőjelezve. (vp) Peternai Zsuzsanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója Az egyik sze­mem sír, a másik nevet a válasz­tási eredmények láttán. Sajná­lom, hogy nem jutott be az MKÖ a parla­mentbe és nem lesz képviselete a magyarságnak. Örömmel tölt el viszont, hogy a választásra jogosultak többsége úgy döntött, nem ad újabb esélyt a Smemek. Rendszeres olvasója vagyok a Trend és a Tyzden la­poknak, figyelmesen olvastam az egyes pártok vezetőivel, képvi­selőivel készült beszélgetéseket, ismerkedtem a programokkal. Éppen ezért nehezményezem, fájlalom, hogy a progresszív vo­nal lelkes, fiatal képviselői nem jutottak be a parlamentbe. Át­gondolt, korszerű programot kí­náltak a választóknak, de talán még nem érett a társadalmunk az ilyen jellegű változásra. Re­ménykedem, hogy a lakosok által megválasztott pártok képviselői, az új kormány az itt élők érdekeit tartja szem előtt, és túllép az önös érdekeken. (száz) Aki részvételi rekordban reménykedett, az csalódott Dunaszerdahelyen (Somogyi Tibor felvételei) Az ismert arcok sem garantálták a magas részvételt KISS BARTALOS ÉVA Elmaradt a szavazókedv az országos átlagtól a Dunaszer­­dahelyi járásban. Csak Somorján haladta meg a 65,8 százalékot a szavazók aránya, holott helyi vezetők is pályáz­tak a választók bizalmára. DUNASZERDAHELY/ SOMORJA Tarolt a járásban a Magyar Kö­zösségi Összefogás (MKÖ), mögöt­te jócskán lemaradva a Híd és az OEaNO volt a befutó. A lakosok 43,01 százaléka az Összefogást vá­lasztotta, a Híd a szavazatok 16,95 százalékát gyűjtötte be, Matovicékra a választók 16,12 százaléka voksolt. Négy éve 41,8 százalékkal nyert az MKP a járásban, akkor kisebb kü­lönbséggel verte a Hidat, amely a szavazatok 33,56 százalékát seperte be. Az OEaNO akkor csak a válasz­tók 4,44 százalékát szólította meg. A járás 67 községének túlnyomó több­ségében az MKÖ tarolt, az OEaNO tíz településen győzött, ajárás észak­­nyugati részén, a Híd lányokon egy százalékkal előzte meg az MKÖ-t, de Nagymagyaron Bugárék vitték a prímet - a szavazatok 45 százalé­kával. Itt az MKÖ 16 százalékkal csak a harmadik befutó lett az OEaNO után. Plusz 130 szavazat Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a szavazatok nagy része a magyar pártok, valamint a választás nagy nyertese között osz­tódott el. Marian Kotleba szélsősé­ges pártja 130 szavazattal kapott többet, mint 2016-ban, de népszerű­sége így is elenyésző. Szombaton a lakosok 1,41 százaléka voksolt az ESNS-re, amely négy éve a szava­zatok 1,29 százalékát kapta. Stefan Harabin pártja, a Vlasf a lakosok 0,87 százalékát szólította meg a Du­­naszerdahelyi járásban. Uszoron szavaztak a legtöbben Kotlebáékra, itt 65 voksot kapott a szélsőséges párt, az összes szavazat 4,74 száza­lékát. Sárréten, Olgyán és Machá­­zán is 3-4 százalék között mozog az ESNS népszerűsége. Átlagon aluli A választási részvétel mintegy 4 százalékkal maradt el az országos átlagtól. A járás lakosainak 62,1 százaléka élt szavazati jogával. 2016-ban nem volt ekkora eltérés az országos és a járási átlag között. Du­naszerdahelyen a lakosok 57,6 szá­zaléka ment el szavazni, Somorján azonban 68,5 százalékuk élt alkot­mányosjogaival. Bősön az országos átlaghoz hasonló volt a részvételi arány, 61,9 százalékos. Az egész já­rást tekintve Nagymegyeren volt a legalacsonyabb az érdeklődés, 47,3 százalékos részvételi aránnyal, lá­nyokon szavaztak a legtöbben, itt a lakosok több mint 80 százaléka já­rult az urnákhoz. De például Úszo­­ron, Nagybodakon és Bacsfán is ha­sonló volt a részvételi arány. Ismerős arcok A járásból több polgármester az MKÖ listáján indult, néhányuk me­gyei képviselő is, így nem ismeret­lenek a választók előtt. Dunaszerda­helyen a polgármester, Hájos Zol­tán, valamint két alpolgármestere, Karaffa Attila és A. Szabó László is Az MKÖ tarolt, azOLaNOtíz, a Híd két településen győzött a Dunaszerdahelyi járásban. az MKÖ listáján indult, akárcsak a korábbi alpolgármester, Hájos 2018- as kihívója, Horváth Zoltán is. Há­jos Zoltán szinte ugyanannyi szava­zatot zsebelt be, mint amennyien azt akarták, hogy ő legyen Dunaszerda­­hely polgármestere, és ez érvényes Horváth Zoltán jelenlegi városi kép­viselőre is. Karaffa Attila és A. Sza­bó László viszont hatékonyabban mozgósított, A. Szabó közel 300-zal, Karaffa közel 800-zalt több válasz­tót szólított meg a kampány során, mint 2018-ban. Nem érvényes ez Somorja polgármesterére, Orosz Csabára, az MKÖ jelöltjeként vá­lasztói alig felét győzte meg, a 2018- as 3200 szavazat helyett csak 1700 karikát kapott. A falvak polgármes­terei MKŐ-j dőltként nagy népsze­rűségre tettek szert. Földváry Teré­zia, Sárosfa; Fenes Iván, Bős; Polák László, Ekecs és Bacsó László, Nyá­­rasd polgármestere is jóval több sza­vazatot kapott képviselő-jelöltként, mint az önkormányzati választáson. Nem mondható el ugyanez Ivan Senanról, aki Nagypaka polgármes­tereként a Híd listáján is szerencsét próbált, polgármesterségét 364 la­kos támogatta, parlamenti képvise­lőként viszont csak 197 választó lát­ta volna szívesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom