Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-03 / 52. szám
2 KOZELET 2020. március 3. | www.ujszo.com Hullanak a fejek a választás után Az MKÖ projektjének a jövője is kérdéses (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. A parlamenti választás a szlovákiai magyar pártok körében is földindulást okozott. Az MKP tegnap este tartott elnökségi ülést, a párt néhány vezetője már korábban jelezte, távozna tisztségéből. Az MKÖ választási párt elnöksége pedig már tegnap délután bejelentette lemondását. A Híd távozó elnöke, Bugár Béla utódját még nem találták meg. Tegnap esti lapzártánkkal egy időben ülésezett az MKP elnöksége. A párt Országos Tanácsának elnöke, Ory Péter még a szombat esti eredményvárón bejelentette, lemond a tisztségéről. Ory szerint a teljes vezetés így tesz. Berényi József, az MKP elnökségi tagja lapunknak tegnap délután elmondta, az előző parlamenti választások három precedenst is szolgáltatnak arra, hogy miként járhat el a párt elnöksége egy olyan esetben, ha nem siketül a parlamentbe jutniuk. A 2010-es választási kudarc után lemondott az egész elnökség és egy ügyvivő csoport vezette a pártot a tisztújításig. 2012-ben az MKP választási eredménye szintén a parlamenti küszöb alatt maradt. Ekkor Berényi pártelnökként bizalmi szavazást kért a személyére nézve az elnökségtől. A titkos voksolás során a testület bizalmat szavazott neki. Ettől függetlenül a párt struktúráiban beindult a tisztújítás folyamata. A 2016-os, az MKP számára sikertelen parlamenti választás után pedig Berényi lemondott, ami után átmenetileg az Országos Tanács elnöke vezette a pártot. „Én az elnökségnek azt javaslom, hogy ebből a három lehetőségből válasszuk ki valamelyiket” - tette hozzá. Berényi szerint a hétvégi parlamenti választás azt mutatja, hogy az etnikai politizálás létjogosultsága kérdőj éleződik meg. „Nagyon komoly válságba került a felvidéki magyarság” - mondta ezzel kapcsolatban. „Erre kell megtalálni a válaszokat, minden más csak szerkezeti kérdés” - mondta arra válaszolva, hogy az MKP önállóan, vagy az MKÖ kötelékében folytatja-e a munkáját. „A vegyes politizálás pedig teljesen csődöt mondott” - tette hozzá Berényi a Hídra utalva. A magyar politikai szubjektumok jövőjére vonatkozóan egyelőre még sok a nyitott kérdés. A választási éjszakán Bugár telefonon beszélt Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével, akit tárgyalni hívott. Menyhárt azonban az összes magyar politikai szubjektumot magába foglaló ötpárti tárgyalást tud elképzelni. Az MKP elnöke a Pátria rádió műsorában arról beszélt, egy ilyen formátumban szívesen egyeztetnek a Híddal is. Berényi az ötpárti tárgyalások lehetőségét jó ötletnek tartja, de csak akkor, ha már az egyes feleknél megtörtént a tisztújítás. „Most, közvetlenül a választás utáni időszakban ennek semmi értelmét nem látom” - tette hozzá. Az MKP esetében hónapokig tarthat az új vezetés megválasztása. Az Összefogás tegnap délután közleményben jelentette be, hogy a formáció elnöke, Mózes Szabolcs és teljes vezetősége benyújtja a lemondását. Mózes lapunknak elmondta, szerdán tartanak egy elnökségi ülést, ahol megteszik az ehhez szükséges formális lépéseket. „A nem győztes választás okán a politikai kultúra jegyében az Összefogás elnöke és vezetősége benyújtja lemondását, a mozgalom pedig alapszabálya értelmében a lehető legrövidebb időn belül tisztújító és irányadó közgyűlést tart” - olvasható a formáció közleményében. Mózes szerint a közgyűlés a hétvégén lehet. Az Összefogás adta a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) nevű választási párt formális kereteit. A parlamenti választáson az MKÖ listáján a saját jelöltjein kívül elindultak az MKP és a Magyar Fórum politikusai is. A Híd elnöke, Bugár Béla már vasárnap arról beszélt, távozik pártja éléről. A napokban ül össze a Híd elnöksége, a pártvezető ott adj a máj d be lemondását. A Híd alelnöke, Ravasz Ábel lapunknak azt nyilatkozta, egyelőre nem releváns kérdés, hogy ki jelölteti magát a pártelnöki posztra. „Egyelőre az a legfontosabb, hogy bebiztosítsuk a Híd jövőjét, ehhez kell megtalálni a megfelelő személyi megoldásokat” - nyilatkozta Ravasz. Az új elnököt a párt közgyűlésén választják majd meg. Elmarad a durva jobboldali fordulat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akik attól tartottak, hogy a parlamenti választást követően durva jobboldali gazdasági fordulat várható Szlovákiában, mára megnyugodhatnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az előző kabinet szociális intézkedéseinek a többsége nem végzi a kukában, az új kormány azonban nem lesz könnyű helyzetben. A hétvégi győzelmes fölényének köszönhetően az Igor Matovic vezette OEaNO alakíthat kormányt, a lehetséges partnerei között pedig a Sme rodina, a Za l’udí és az SaS szerepel. Az elemzők szerint markáns jobboldali gazdasági programja csak ez utóbbinak van, az SaS súlya az esetleges új koalíción belül azonban nem lesz olyan nagy, hogy radikálisabb intézkedéseket is lenyomjon a szociális szempontból érzékenyebb koalíciós partnerek torkán. Szociális biztonság „Az előző kormány szociális intézkedéseit egész biztosan nehéz lenne teljes egészében visszacsinálni, ez ugyanis nem lenne túl népszerű lépés a választók körében” - nyilatkozta Jirí Cihlár, a Next Finance társaság elemzője. Szerinte a vonatközlekedésben nyújtott kedvezményeknek, az ingyenes iskolai étkeztetésnek és a 13. nyugdíjaknak sem kell végleg búcsút intenünk a kormányváltás miatt. A nagy kérdés csak az, hogy milyen formában folytatódnak. Az ingyenes iskolai étkeztetés esetében például a potenciális koalíciós politikusok egy része szeretné elérni, hogy az így nyújtott kedvezmény célirányosabb legyen, vagyis inkább a valóban rászorulók vehessék igénybe. Hasonló változásokra számíthatunk a 13. nyugdíj és az üdülési utalványok esetében is. Várhatóan ez utóbbiakat sem szüntetik meg teljesen, a cégek számára azonban önkéntessé tehetik. Veszélyes csapdák „Az új kormánynak egyáltalán nem lesz könnyű dolga, hiszen ha nem szánja el magát az előző kormány által hozott szociális intézkedések megnyirbálására, akkor az egyéb kiadásait kell lefaragnia” -mondta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Amiben az elemzők megegyeznek, az az, hogy a szlovák gazdaság látványos növekedésére az elkövetkező időszakban már nem számíthatunk, így az adóbevételek is elmaradnak a korábbiaktól. És ha ez még nem lenne elég, az előző kormány több olyan csapdát is állított az elmúlt hónapokban az utódjának, amelyek egész biztosan nem könnyítik meg a dolgát. A most leköszönő parlament kormánypárti képviselői például az idei évre elfogadott költségvetésben a bruttó hazai termék (GDP) 0,49 százalékának megfelelő hiánnyal számoltak, az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács azonban már most figyelmeztet arra, hogy radikális beavatkozások nélkül ez a cél teljesíthetetlen. Ivan Sramko, a Költségvetési Tanács elnöke szerint, a tervezett 0,49 százalék helyett a hiány elérheti az 1,79 százalékot, ami 1,3 milliárd eurós növekedésnek számít. És ebbe még nem számították bele az időközben elfogadott 13. nyugdíjat. Ez utóbbival együtt a költségvetés hiánya elérheti akár a 2,42 százalékot is. „A most formálódó új kormánynak mindent meg kell tennie a kiegyensúlyozottabb költségvetési gazdálkodásért. Épp ezért meg kellene vizsgálnia az előző kormány szociális intézkedéseinek a hatékonyságát is. Csökkentenie kellene azonban a járulékokat is, és javítania a vállalkozói környezeten, e nélkül ugyanis a vártnál is gyorsabban csökkenhetnek az adóbevételek” - mondta Glasová. Viták várhatók Boris Tomciak, a Finlord elemzője szerint a koalíciós partnerek között a már említett szociális intézkedések lefaragása és a gazdaság felpörgetéséhez elengedhetetlen reformok bevezetése miatt lehet a legtöbb vita. „Az új koalíció emiatt rendkívül ingatag lehet, és az előrehozott választást sem lehet teljesen kizárni” - mondta Tomciak. Szerinte is csökkenteni kellene az adóterheken, hogy az ország vonzóbb legyen a külföldi beruházók számára. Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője szerint azonban ennél több radikális lépésre lenne szükség. „Már az új kormány első ülésem búcsút kellene intenünk az olyan elhibázott intézkedéseknek, mint amilyen a bankokat és a biztosítókat sújtó különadó, vagy az üzletek kötelező zárvatartása az ünnepek alatt” - mondta Pánis. Tomciak szerint az új kabinetnek nagyobb figyelmet kellene fordítania arra is, hogy felszámolja Szlovákia kóros kötődését az autóiparra. „Az államnak más ágazatokat is támogatnia kellene, hiszen ha az autóiparban beüt egy nagyobb válság, akkor ez Szlovákiát rendkívül érzékenyen érintené” - tette hozzá Tomciak. Elégedett a piac A jó hír, hogy a piaci szereplők egyelőre pozitívan fogadták a hétvégi választás eredményeit. Lukás Kovanda, a Czech Fund elemzője szerint a befektetők örömmel vették, hogy a szélsőséges, rendszerellenes erők nem szereztek nagyobb támogatottságot. „A piaci szereplők fontosnak tartják, hogy az előzetes várakozásokkal szemben Szlovákiában egy viszonylag stabil koalíció jöhet létre” - mondta Kovanda, aki fontosnak tartja a győztes pártok által ígért kemény fellépést a korrupcióval szemben, szerinte ugyanis a szlovák gazdaságot csak a korrupció visszaszorításával lehet újra beindítani. A szlovákiai munkáltatók érdekvédelmi szervezetei az új kormánytól elsősorban kiszámíthatóbb jogalkotást, a bürokrácia és az adóterhek csökkentését, a jogbiztonság növelését és rugalmasabb munkapiaci szabályokat várnak, csodákra azonban ők sem számítanak. Miriam Filová, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) a szóvivője szerint minden választás előtt ambiciózus ígéretekkel rukkolnak elő a pártok, a változások azonban rendkívül lassúak. (mi, TASR) Robert Fico szociális intézkedéseit nehéz lenne teljes egészében eltörölni (Felvétel: Július Dubravay/Plus jeden déri)
