Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-11 / 59. szám

121 KULTÚRA 2020. március 11.1 www.ujszo.com Sötét mese neonfénnyel Turandot a pozsonyi Nová scénán - musical, amelyben a szereplők közti viszonyokat csehovi módon elemezték Lenka Machciníková és Patrik Vyskoőil, a háttérben a pulpituson Lenka Fecková mint Turandot (Fotók: Ctibor Bachraty) JUHÁSZ KATALIN Alföldi Róbert Turandotja energikusabb és expresszí­­vebb előadás, mint bármi, ami a pozsonyi Nová scénán jelenleg fut. Fel-felrúgja a műfaj íratlan szabályait, a nézőnek még sincs olyan érzése, hogy lila ködös rendezést lét. Annál is inkább, mivel működöt, füstöt egyál­talán nem használnak benne. Ez egy ősi perzsa mese, később tet­ték át kínai környezetbe, és a Puccini­­opera óta ismeri a nagyközönség. Tu­randot egy ,jégkirálynő”, feladvá­nyokkal teszteli kérőit, és aki egyet is elvét a háromból, annak máris repül a feje. Bizalmatlan a férfiakkal, képte­len szeretni, mert anyját annak idején megerőszakolták, ami miatt a kislá­nya születése után öngyilkos lett. Ka­­lafhak sikerül megfejtenie a némi képzelőerőt igénylő feladványokat, de Turandot visszatáncol, mégsem akar a felesége lenni. A fiú ekkor ki­talál neki is egy fejtörőt, amivel sokat kockáztat. A Nová scéna vezetése Szöulban látott egy Turandot-musiealt, bizo­nyos Jang Soyeong és Lee Haeje művét, amely 2010-ben született és óriásit futott. Akinek van némi fogal­ma az ottani közízlésről, sejtheti, hogy a siker titka Koreában a túldíszített előadásmódban, a szirupos hangsze­relésben, a túlspilázott érzelmekben és a vattacukros körítésben rejlik. Nos, mindebből semmi sem maradt Alföldi Róbert rendezésében. Kezdjük a színpadképpel. Piros, kék és fekete dominál benne, Mond­rian képeire emlékeztető geometriai formákat látunk, a fényes felületek viszont mai, nagyvárosi fílinget árasztanak. Az alul-felülrendeltségi viszonyokat is szépen ki lehet velük fejezni, Turandot egy kék pulpituson áll, amikor királylányként rendelke­zik, és lesétál a lépcsőn, amikor át­megy toporzékoló kislányba. A le­ereszkedő falak néha csak pár centire landolnak a szereplőktől, ilyenkor a néző felszisszen. A díszletelemeket neoncsíkok keretezik, ezek az elő­adás során többször váltják a színü­ket, néha villognak is, jól lehet velük érzelmeket kifejezni. Kálmán Eszter díszlettervező optikailag kiszélesí­tette a teret, ez az aránylag kis szín­pad sosem tűnt még ekkorának. Mar­tin Kotúcek jelmezei egyszerre fan­táziadúsak és letisztultak, az összha­tás minimalista, az apró nüanszok mégis musicalszerűvé teszik az össz­hatást. A zenei részt is alaposan megre­formálták, az európai fülhöz igazítot­ták. Kikerültek belőle az előre felvett szintetizátoralapok, amelyekre az eredeti verzióban csak pár hangszert kevertek. Itt végig népes élő zenekar játszik, a dallamíveket széttördelték, drámai vonósokkal és rockos gitá­rokkal spékelték meg a hangzást, ami Eubomír Dolny karmester és zenei rendező érdeme. A szereplők nem ffazíroznak feleslegesen, és a csupa­­szabb előadásmód kifejezetten jót tett a daloknak. Talán egy-két „sláger­gyanús” szerzemény van az egész da­rabban, másnap már nem tudunk mit dúdolgatni, mert nem ragadnak a fül­be a betétdalok. Amelyik igen, az csupán azért, mert innen-onnan is­merős lehet a dallam, de csak azok­nak, akik emlékeznekmondjukaTalk Talk együttes Dum Dum Girl című, világslágemek korántsem nevezhető dalára a nyolcvanas évekből, vagy a Salt-N-Pepa Push It-jának fő témá­jára, ilyesmikre. Az általam látott szereposztásban Turandotot Lenka Fecková énekli, aki egyszerre idézi Cyndi Laupert és Ka­te Busht, pedig nem is élt még, ami­kor ezek ketten a csúcson voltak. Ka­­laf szerepében Patrik Vyskocil in­kább egy rocker figuráját hozza, szin­tén a nyolcvanas évekből, a power­­balladák fénykorából. A belé titok­ban szerelmes szolgálólányt a viet­námi származású Romana Dang Van, illetve Lenka Machciníková alakítja, én utóbbival láttam az előadást - a fi­nom, érzékeny nő és az áldozatkész rajongó egyszerre volt meg benne. A többi karakter is jól ki van talál­va, a félelmetesre maszkírozott Árva Dávid például egészen vérfagyasztó hatást kelt a Halálkirály szerepében. A négy udvari kancellár, Ping, Pong, Peng és Pang pedig szinte főszerep­lővé lép elő egyes jelenetekben. A maszkjuk Jokert idézi - aktuális uta­lásként -, a mozgásuk, beszédjük vicces, ők képviselik a humort az elő­adásban, de sejthető róluk, hogy bár­milyen gonoszságra képesek, ha úgy adódik. A mellékszereplőknek is jut egy-egy „ária”. Kiemelkedik közü­lük Martin Kaprálik, aki egy kicsit ta­lán fiatal Timur, a száműzött király szerepére, még belisztezett hajjal is (közte és a fiát, Kalafot játszó Patrik Vyskocil között civilben alig tizenöt év a korkülönbség), de abban a há­rom percben, ami jut neki, tényleg aggódunk az életéért. Egy musical, amelyben a szerep­lők közti viszonyokat csehovi módon elemezték. Alföldi eléri, hogy hús-vér embereket lássunk a színpadon, mi­közben maga az előadás tele van sti­­lizációval. Csak egy példa: amikor Liu, a szolgálólány felvágja az ereit, mert csak így mentheti meg Kalaf életét, piros szalagok jelképezik a csuklójából kibuggyanó vért. „Nor­mális esetben” csóválnánk a fejün­ket, vagy mosolyognánk ezen, itt azonban helye van a szimbólumnak, szépen beépül a jelenetbe, és nem­csak azért, mert az ázsiai színházi nyelvet idézi meg vele a rendező. Egyfajta ünnepélyes hangsúlyt kap az önmagát feláldozó szereplő: felma­gasztosul, hőssé válik- ez j elenik meg vizuálisan is. Az eredeti, koreai Turandotban nincs sok tánc, ebben az európai ős­bemutatónak tekinthető előadásban viszont igen. Gergye Krisztián ko­reográfus sokat dolgozott már Alföl­divel, szerencsére Pozsonyba is őt hozta magával a rendező. A négy csetlő-botló, de veszélyes kancellár mozgásában burleszkelemek domi­nálnak, a tánckar nem tolakodó, in­kább aláfestő jelleggel működik. Bravúros kunsztok helyett hangula­tot teremtenek, elemlámpákkal vilá­gítanak, szappanbuborékot fújva sé­tálnak, hullámzást imitálnak, nyug­talanságot generálnak, élő pajzsot képeznek egy-egy szereplő körül, szóval úgy működnek, mint a minden részt kitöltő víz. Mert azt el is felejtettem mondani, hogy a történet egy víz alatti király­ságban játszódik... Alapiskolák, figyelem az Új Szóval! Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet felső tagozatos tanulók részére készül Globális környezeti problémák, klímaváltozás A programban részt vevő tanulók és pedagógusok a munkafüzetet és az Új Szót (tematikus oldalak: április 2., 9., 16.,23.) a program időtartama alatt (2020. április 2-23.) ingyen kapják. Ha az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük, az adatokat 2020. március 16-ig küldjék el a marketing0ujszo.com címre. CSALLÓKÖZI PARADICSOM Jelentkezési adatok Téma: Globális környezeti problémák, klímaváltozás Az iskola neve és címe: Telefon: .................................................... E-mail: ..................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma: DP200179

Next

/
Oldalképek
Tartalom