Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-10 / 58. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Merénylet a miniszterelnök ellen Otthon maradtak a vétkesek Megkezdődött a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben elkövetett támadás tárgyalása Hollandiában Kartúm. Pokolgéppel és lőfegyverrel merényletet kíséreltek meg tegnap Kartúmban Abdalla Hamdok szudáni miniszterelnök ellen, miközben gépkocsijával hivatalába tartott, de sem neki, sem kíséretének nem esett bántódása, a kormányfőt biztonságos helyre szállították. A miniszterelnök autókonvoja mellett pokolgép robbant fel, majd gépfegyverekből tűz alá vették a járműveket. A városrészt, ahol a támadás történt, körbevették a biztonsági erők. Hamdokot tavaly augusztusban nevezték ki miniszterelnöknek egy átmeneti kormány élére, miután demokráciapárti tüntetők rákényszerítették a hadsereget arra, hogy mozdítsa el a hatalomból Omar el-Besir elnököt, és ültessen a helyébe egy civil kormányt. (MTI) Észak-Korea ismét rakétákat lőtt ki Szöul. A dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea három azonosítatlan rakétát lőtt ki a Japántenger irányába hétfőn, egy héttel azután, hogy két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával végzett hasonló fegyverkísérletet. A rakétákat északkeleti irányban indították a kommunista ország keleti partvidékén lévő Szondok katonai gyakorlótérről. A szondoki gyakorlótér az a létesítmény, ahonnan Észak- Korea tavaly augusztusban végrehajtotta szupemagy rakétasorozatvetőjének első ismert tesztjét. A phenjani rezsim tavaly 13 alkalommal hajtott végre kísérleti rakétaindítást, miközben a nukleáris fegyvereinek leszereléséről az USA-val folytatott tárgyalásai megrekedtek. (MTI) Szavazás a román Citu-kormányról Bukarest. Csütörtökre hívta össze a román parlament egyesített házbizottsága a kétkamarás parlament együttes ülését, amelyen a Florin Citu miniszterelnök-jelölt jobbközép kormányának beiktatása ügyében dönt a törvényhozás. Az időzítés azzal áll összefüggésben, hogy aznap várható az alkotmánybíróság döntése az előrehozott választásról szóló, a baloldali ellenzék és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kifogásolt egyik sürgősségi kormányrendelet ügyében. (MTI) Irakban megöltek 2 amerikai katonát Washington. Két amerikai katonát megöltek Irak északi részén egy felderítőakció során - közölte az USA e térségért is felelős központi parancsnoksága. A két katonát az Iszlám Állam terrorszervezet elleni, iraki katonákkal közösen végzett felderítőakció során ölték meg. Az Egyesült Államoknak jelenleg 5200 katonája állomásozik az arab országban. Az ő feladatuk az Iszlám Állam ellen harcoló iraki hadsereg katonai kiképzése. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Schiphol. A vádlottak távollétében, holland jog szerint tegnap megkezdődött a hollandiai Schiphol bíróságán a maláj légitársaság MH17-OS járatszámú repülőgépe elleni hat évvel ezelőtti támadás tárgyalása. A négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko nincs jelen a tárgyaláson, a holland jogrend azonban lehetővé teszi, hogy a pert távollétükben is folytassák. A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét vesztette. Az ügyben eljáró, holland vezetésű - holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű - nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában azt közölte, hogy a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható földlevegő rakéta telepítésében vettek részt. Tájékoztatásuk szerint Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár, ún. Donyecki Népköztársaság (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt. A nyomozócsoport 2016 őszén közzétett jelentésében azt közölte, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság azt állapította meg, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, BÜK típusú légelhárító rakétával lőtték le, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről - Pervomajszk település mellől - indítottak. A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, ugyanakkor az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek- tették hozzá. Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze volt a gép lelövéséhez. Egyszeriben két államfője lett Afganisztánnak Beiktatták Afganisztánban második ötéves elnöki ciklusára Asraf Gánit. Kihívója, Abdulla Abdulla, aki már korábban jelezte, nem fogadja el a szeptemberi elnökválasztás eredményét, tegnap szintén letette a hivatali esküt. Kabul. Gánit a kabuli elnöki palotában iktatták be hivatalba, Abdulla pedig a szomszédos kormányzati épületben tette le hivatali esküjét. A ceremóniák idején két pokolgép robbant Kabulban - a merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. A robbanások alatt Gáni nem hagyta el a helyét, és leszögezte: ha kell, feláldozza magát. Az afgán állami televízió élőben közvetítette Gáni beiktatását, amelyen jelen volt Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja és Austin Miller tábornok, az USA afganisztáni kontingensének vezetője, valamint több magas rangú külföldi diplomata is, köztük Jamamoto Tadamics, az ENSZ-fötitkár afganisztáni különmegbízottja. Abdulla beiktatásán részt vett több afganisztáni katonai vezető. Az afgán választási bizottság február közepén jelentette be, hogy a hivatalban lévő államfő, Gáni nyerte az elnökválasztást a szavazatok 50,64%-ával, Abdulla kormányfő pedig a voksok 39,52%-át szerezte meg. Abdulla nem ismerte el a hivatalos eredményt, és leszögezte: saját kormányt alakít. Elemzők aggódnak, hogy a belpolitikai válság veszélybe sodorhatja a kormányellenes tálibokkal esedékes, egyébként is bizonytalan béketárgyalásokat. Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő újságíróknak azt mondta, a tálibok továbbra is nyitottak a béketárgyalásokra, ám leszögezte: Gáni és Abdulla vetélkedése csak árt az afgán népnek. Az afganisztáni tálibok február 29-én Dohában írtak alá történelmi jelentőségű békemegállapodást az Egyesült Államokkal. A megállapodás értelmében a táliboknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük a kabuli kormány képviselőivel is. (MTI) Az unió befogadhatna 1500 menekült gyermeket A német kormánypártok tegnapi bejelentése szerint európai uniós országok egy része arra készül, hogy a túlzsúfolt görögországi menekülttáborokból befogadjon 1000- 1500, humanitárius segítségre szoruló gyermeket. Berlin/Brüsszel. „Olyan gyermekekről van szó, akik betegség miatt sürgős ellátásra szorulnak, vagy kísérő nélkül érkezett, 14 éven aluli gyermekek, többségükben lányok” - hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös közleményében. Németország készen áll arra, hogy a koalíciós egyeztető tanács döntése alapján európai szinten méltányos részesedést vállaljon a „hajlandók koalíciójának” részeként - áll a berlini nyilatkozatban, amelyet az Angela Merkel kancellár vezette kormányt alkotó pártok delegációinak vasárnap este kezdődött tanácskozása után adtak ki. „Jelenleg európai szinten tárgyalások folynak egy humanitárius megoldásról, azzal a céllal, hogy megszervezzék gyermekek befogadását egy önkéntes ko-A török rendőrség által elűzött menekültek Görögország határánál (tasr/ap) alíció keretében” - hangsúlyozták az érintett országok megnevezése nélkül. Görögország megsegítéséről Angela Merkel tegnap Berlinben személyesen is tárgyalt Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel. Görögországnak is és a menekülteknek is segítségre van szükségük a török határnál jelenleg kialakult helyzetben — hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a vezetése alatt álló testület első 100 napjáról szóló sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a görög-török határon csökkenteni kell a feszültségeket, és fenntartható politikai megoldást kell találni az akut válsághelyzet kezelésére. Nyomatékosította, hogy állandó kapcsolatban áll Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel, és az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket. Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tegnap estére tervezett megbeszélésével kapcsolatban Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Bizottság elismeri Törökország erőfeszítéseit a migrációs kérdésekben, és a mostani tárgyalás csak a kezdete egy új párbeszédnek az unió és Törökország között. Kiemelte továbbá, hogy a határvédelem ugyanannyira fontos azEU- ban, mint az alapjogok, az egyén jogainak védelme. Hangsúlyozta, hogy a menekülttáborokban súlyos a helyzet, és megköszönte Franciaország, Portugália, Luxemburg, Finnország és Németország segítségét a kísérő nélküli kiskorúak biztonságos helyre szállításában. Az elnök szerint a szíriai helyzet még mindig nagyon aggasztó, azonban az unió sokkal jobban felkészült a migrációs válságra, mint 2015-ben volt. Bejelentette azt is, hogy a bizottság a migráció kezelésével kapcsolatban új intézkedéscsomagot tesz közzé húsvét után. (MTI) Az orosz és ukrán vádlottak távollétében kezdte meg a holland bíróság tárgyalását a maláj repülő lelövéséről
