Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-09 / 57. szám
KÓZELET 2020. március 9.1 www.ujszo.com Egyre lassabban döcög a gazdaságunk A szlovák gazdaság folyamatos fékezése idén a fizetéseinken és a foglalkoztatottságon is érezteti a hatásét, de mér a munkapiacon sem olyan rózsás a helyzet, mint korábban. Az elemzők szerint sok függ attól is, milyen intézkedésekkel lep meg bennünket az új kormány. Pozsony. Míg 2018 utolsó negyedévében még 3,5 százalékos növekedést produkált Szlovákia gazdasága az egy évvel korábbihoz képest, a tavalyi utolsó negyedévben már csak 2 százalékos bővülést mértünk - nyilatkozta Alena Illit’ová, a Statisztikai Hivatal makrogazdasági részlegének vezetője. Az elemzők szerint azonban még ez utóbbi is jó eredménynek számít ahhoz képest, ami idén vár ránk. „A koronavírus okozta pánikhangulat, az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet, a kereskedelemben teijedő protekcionista intézkedések miatt a tavalyinál is alacsonyabb gazdasági növekedésre számíthatunk, ami a fizetéseken is meglátszik” - állítja Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. A Statisztikai Hivatal szerint tavaly éves szinten 1092 euró volt az országos bruttó havi átlagbér, 7,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az utolsó negyedévben, az év végi juttatásoknak köszönhetően azonban az átlagbér elérte az 1177 eurót. Az egyes ágazatok és régiók között továbbra is látványos különbségek vannak. A legjobban az IT-szakembereket fizetik meg, ebben az ágazatban 2041 euró a havi bruttó átlagbér, míg a sor végén található vendéglátóiparban csupán 714 euró. Regionális szempontból Pozsony vezet, 1445 euróval, a sereghajtó pedig Epetjes megye (936 euró). Lehuta szerint a tavalyihoz hasonló béremelésekre már nem számíthatunk, Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője azonban úgy gondolja, hogy sok függ majd az új kormány vállalkozásösztönző lépéseitől is, így érhetnek még bennünket meglepetések. A gazdaság fokozatos lassulásával párhuzamosan egyre lassabban nő az alkalmazottak száma is. Míg 2018 utolsó negyedévében még 1,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az országban, a múlt év azonos időszakában már csak 0,1-gyei. A 20 és 64 év közötti korosztályhoz tartozó férfiak 80, a nők 67 százaléka dolgozik. A külföldön munkát vállalók száma az elmúlt év végére ugyanakkor már 8600-zal, 129 ezerre esett vissza, közülük a legtöbben Ausztriában, Csehországban és Németországban találtak megélhetést. Korsnák szerint az elkövetkező hónapokban a munkanélküliség csökkenése is elérheti a mélypontját, az elkövetkező időszakban így már csak enyhe javulásra számíthatunk. A Statisztikai Hivatal adatai szerint már tavaly is csak 12 ezerrel csökkent az állástalanok száma, az év végére elérve a 15 5 ezret, ami az ő mérési módszereik szerint 5,6 százalékos munkanélküliségnek felelt meg. A legtöbb állástalan, csaknem 53 ezer a 35^19 éves korosztályhoz tartozók között van, a régiók közül pedig Epetjes megye vezet, csaknem 11 százalékos munkanélküliséggel, míg Pozsony megyében ez alig haladja meg a 2 százalékot. (mi) Százmilliókat lehetne spórolni a közszférában Pozsony. Szlovákiában kevesebben dolgoznak a közszférában, mint az EU többi tagállamában, a fizetésük azonban alacsonyabb, mint a külföldi kollégáiknak - derül ki a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (ÚHP) osztályának zárójelentéséből. Akár 765 millió eurót is meg lehetne takarítani a közigazgatásban, ha az hatékonyan működne - állítják az UHP elemzői, akik szerint 1,2 milliárd eurót kellene befektetni azokba az ágazatokba, amelyek hatékonyabbá tennék a közigazgatást. Több egészségügyi nővérre, szociális munkásra és alapiskolai pedagógusokra fenne szükség, emellett fontos lenne, hogy a fizetésük is nagyobb legyen a jelenleginél. „Az államnak nagy tartalékai vannak a hatékonyság terén. Vegyük például a rendőröket, akikből 20%-kal többet foglalkoztatunk az uniós átlagnál. Szintén magas az egyetemi oktatók száma, amely az elmúlt 10 évben szinte semmit sem változott, miközben a hallgatók száma a harmadával csökkent” — ismertette a felmérés eredményeit Stefan Kiss, az UHP igazgatója. Más országokkal összehasonlítva a közigazgatásban dolgozók átlagosan kevesebb bért kapnak, mint ha a magánszektorban dolgoznának. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy előbbi esetben akár 25%-kal is kevesebbet kereshet. Leginkább a tanárok vannak lemaradva, míg az ügyészeknek magasabb a fizetésük a külföldi kollégáikhoz képest. Kiss szerint ahhoz, hogy 2027-re az ország eléije az uniós átlagot, a regionális iskolahálózat tanárainak a fizetését 10%-kal kellene növelni évente. Szintén növelni kellene a szociális szolgáltatások területén dolgozók számát és fizetését, hiszen ez utóbbi ma az átlagbér összege körül mozog. A szakemberek évente 8,5%-os növekedést javasolnak 2027-ig. Idéntől pedig évente 320 fővel kellene növelni az egészségügyi nővérek számát. „A kiadások növelésével együtt kell járnia az egyes szakmák reformjainak” - véli az igazgató. A források hatékonyabb felhasználását segítené az állami intézmények megfelelő átvilágítása is. Az UHP elemzői szerint a korábbi ellenőrzések rámutattak, hogy a minisztériumok a bérköltségek 10%-át tudnák megtakarítani, ami körülbelül 147 millió eurót jelentene. Szintén a hatékonyságot segítené elő, ha a kisebb településeket összevonnák - a 250 lakosnál kevesebbet számláló községek ugyanis a költségvetésük felét kizárólag a hivataluk működésére költik. (szfi) Az egészségügyi tárca óv a pánikkeltéstől Nem szabadna bármivel azonnal az orvoshoz szaladnunk ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egészségügyi tárca igyekszik nyugalomra inteni a lakosságot a koronavírus szlovákiai megjelenésével kapcsolatban, egyelőre azonban nem sok sikerrel. A koronavírus szlovákiai megjelenését követően közzétették azokat az elérhetőségeket, amelyen a lakosságjelezheti a gyanús eseteket. Ezek a vonalak azonban a hétvégén gyakorlatilag elérhetetlenek voltak. „Csak pénteken, az első megerősített koronavírusos eset után 15 percen belül 67 nem fogadott hívásunk volt, amit egyszerűen képtelenek voltunk kezelni” — nyilatkozták a járványügyi információs rendszer munkatársai, akik ezért azt kérik a lakosságtól, hogy csak az akut eseteknél kérjenek telefonon segítséget. Ha csak információra van szükségük a megelőző intézkedésekről, inkább e-mailben küldjék el kérdéseiket a novykoronavirus@uvzsr.sk címre. Az egészségügyi tárca honlapján azonban elérhetők az információk arról, mi a teendő, ha valakinél megjelennek a koronavírus tünetei. A vírus szlovákiai megjelenése óta megugrott a mintavételek száma is. Szombat estig 389 koronavírustesztet végeztek el Szlovákiában, ebből 50-et szombaton. A fent említett három eseten kívül a kivizsgált minták mind negatívak. A vasárnapi adatokat lapzártánk után tették közzé. Az egészségügyi tárca a hétvégén minden szlovák állampolgárt SMS- ben is tájékoztatott a teendőkről. Az üzenet szerint annak, aki betegnek érzi magát, nem szabadna azonnal az orvoshoz szaladnia, hanem telefonon kellene egyeztetnie, amivel elkerülhetővé válik, hogy továbbadja a vírust. Elektronikusan kellene igényelnünk a receptet is. A koronavírus miatt az elkövetkező időszakban a rendőri igazoltatásra is ritkábban számíthatunk. Denisa Bárdyová rendőrségi szóvivő szerint a céljuk az, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését, mostantól így főként az objektív felelősségre vonás elvét alkalmazzák a kihágások intézésénél, az iratok személyes ellenőrzésére csak indokolt esetben kerítenek sort. (mi, TASR) Az egészségügyi tárca a hétvégén minden szlovák állampolgárt SMS-ben is tájékoztatott a koronavírussal kapcsolatosteendőkről (TASR-felvétel) Koronavírus: mikor fizet a biztosító? MOLNÁR IVÁN Akik külföldre utaznak, azoknak a koronavírussal kapcsolatban is megéri utasbiztosítást kötniük, a biztosítók szerint azonban az ügyfeleknek nem árt ügyelniük a részletekre. Pozsony. A koronavírus miatt külföldön felmerült kezelési költségeket az utazási biztosítás fedezi - nyilatkozta Lucia Muthová, a legnagyobb szlovákiai biztosítótársaság, az Allianz szóvivője. Szerinte ez azonban nem érvényes arra az esetre, ha a biztosított olyan államba vagy régióba utazik, amelyet a hatóságok hivatalosan is járvány sújtotta államnak vagy régiónak tartanak, és akkor sem, ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetést adott ki az adott régióra. „Ha azonban a biztosított olyan helyre utazik, ahol még nem jelentettek koronavírusjárványt, vagy amelyre a hatóságok még nem adtak ki figyelmeztetést, a biztosító megtéríti a koronavírussal kapcsolatos kezelési költségeket” - mondta Muthová. Aki biztos szeretne lenni abban, hogy ha elkapja valahol a koronavírust, az ezzel járó külföldi kezelést állja-e a biztosítója, annak erre érdemes az út előtt rákérdeznie a biztosítónál. Muthová szerint fontos megjegyezni, hogy a fent jelzettek csak a koronavírusra érvényesek, vagyis, ha például valaki olyan régióba utazik, amelyet a hatóságok már hivatalosan is járvány sújtotta régiónak hirdettek meg, és ott például eltöri a lábát, az ezzel járó kezelést természetesen állja a biztosító. Problémás útlemondás Akik már korábban megvásárolták a külföldi kirándulásukat egy olyan régióba, amelyben időközben megjelent a koronavírus, az útlemondási biztosítás az ilyen esetekre nem érvényes, vagyis, aki visszamondja az útját, az nem számíthat pénzre a biztosítótól. „Az útlemondási biztosítás kizárólag a természeti katasztrófákra, háborús eseményekre vagy terrorcselekményekre érvényes” - mondta Muthová. Ha azonban az utat a kirándulás szervezője, például az utazási iroda vagy a légitársaság mondja le, akkor ez utóbbiak kötelesek megtéríteni az ügyfélnek a kirándulásért kifizetett összeget. Akik már külföldön vannak, ám a vírus megjelenése miatt korábban haza kell térniük, a kiegészítő biztosítás ezt is fedezi. Megári tájékozódni A koronavírus miatt egyre több régiót vagy például hajót és szállodát vonnak vesztegzár alá. Muthová szerint ezzel kapcsolatban nem árt tudni, hogy a karantén nem tekinthető betegségnek, ezért nem is fedezi a biztosítás. „Karanténba helyezésnél az embereket nem helyezik el kórházban, így a karantén lejárta után nincs orvosi igazolásuk, amely lehetővé tenné, hogy a biztosító fizesse a kezelésüket. A karantén során felmerülő költségek, például a szállás vagy az étkezés, nem számít gyógyászati költségnek, ezért nem is fedezi a biztosítás” - mondta az Allianz szóvivője. A biztosító azt ajánlja az ügyfeleknek, hogy kövessék figyelemmel a járványügyi helyzetet és az állami intézmények, elsősorban a szlovák külügyminisztérium ajánlásait. Ez utóbbiak az interneten, a mzv.sk/aktuality/korona virus-2019 címen érhetők el.
