Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-02 / 51. szám

161 KULTÚRA 2020. március 2. | www.ujszo.com Az aktuális kérdések filmfesztiválja A 70. Berlinale fődíját egy olyan rendező kapta, aki nem vehetett részt a gálán, mert nem engedték kiutazni ÖSSZEFOGLALÓ Mohammad Raszulof iráni ellenzéki rendező Nincs go­nosz című alkotása érdemelte ki a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 70. Berlini Nem­zetközi Filmfesztiválon. A győztes nem tudott részt ven­ni a szombati díjkiosztó gálán, mert nem kapott kiutazási engedélyt hazája hatóságától. Az elismerést lánya, Baran Raszu­­lolf vette át helyette a világ legna­gyobb filmes közönségfesztiválja­ként számon tartott Berlinalén. Az iráni-német-cseh koprodukcióban készült alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és évente több százszor alkalmazott halálbüntetés. A film vi­lágpremierjét a Berlinalén tartották pénteken, a kritikusok felkavaró mesterműként jellemezték. Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy évre csök­kentett börtönbüntetést kapott, ami­ért a 2009-es iráni elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elle­ni tüntetéseken. A filmezéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját rendkí­vül nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájá­ban. Baran Raszulof a film producere, Kaveh Fámám társaságában vette át a díjat. Mint mondta, az édesapja hi­ánya és az elismerés együtt véglete­sen vegyes érzésekkel tölti el, egy­szerre nagyon szomorú és nagyon boldog. Kaveh Fámám gyújtó han­gú, rövid beszédében kiemelte, hogy a falak nem tudják feltartóztatni az eszméket, a hitet és a szerelmet, csak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák körbezárják saját magukat. Az Arany Medve szobrocskát a magasba emel­ve hozzátette: „Ez a kis barátunk nemsokára a hazámba utazik, és el­mondja Mohammadnak, hogy nincs egyedül, Mohammad pedig megmu­tatja neki, hogy milyen sok békés és barátságos ember él Iránban.” A fesztivál új vezetése - Carlo Chatrian művészeti igazgató és Ma­riette Rissenbeek ügyvezető igazga­tó, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette zsűri így tovább vitte az aktuális társadalmi és politi­kai kérdéseket tárgyaló filmekre nyi­tott szemleként számon tartott Ber­linale évtizedes hagyományait. Ez a tendencia számos további díj­ban is megmutatkozott. A zsűri nagydíját például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Someti­mes Always) cimű alkotásáért, amely egy 17 éves lány nem kívánt terhes­ségéről szól, a legjobb rendezésért járó díjat pedig a dél-koreai Hong Sangoo vehette át A nő, aki futott című filmjéért, amelynek főszerep­lője a félje üzleti útja révén első al­kalommal próbálkozik az önálló élettel. Az egykori fesztiváligazgatóról, Alfred Bauerről elnevezett díjat idén megszüntették, miután a Die Zeit című hetilap új adatokat tárt fel a név­adónak a náci kultúrpolitikában be­töltött - és a második világháború után elhallgatott - szerepéről. He­lyette A 70. Berlinale különdíja né­ven osztottak ki egy Ezüst Medvét, amelyet Benoit Delépine és Gustave Kervem kapott az Előzmények tör­lése (Effacer l'historique) című sza­tírájáért, amely az internet, az okos­telefon, és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj át­vétele után telefonját felemelve azt mondta: minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben. A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című filmben nyúj­tott alakításáért. A legjobb férfi szí­nésznek járó díjjal Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nasco­­dermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz me­sékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D'Innocenzo a legjobb for­gatókönyvért járó Ezüst Medvét ve­hette át. ^ A fő díjakat - az Arany Medvét és az Ezüst Medvéket - a nemzetközi zsűri tagjai adták át a több ezer ven­dég részvételével tartott gálán. Ki­emelték, hogy a mezőny nagyon erős volt, de biztosan nem hoztak rossz döntést. Jeremy Irons szerint heves viták után ítélték oda az elismerése­ket, „de a vetítővásznon megjelenő tengernyi tehetséget tekintve ennek így is kellett lennie”. A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosz­tottak díjakat. Átadták a többi között a rövidfilmes versenyprogram 20 ezer euróval járó, Audi Short Film Award nevű elismerését Adrien Me­­rigeau francia rendezőnek Genius Loci című munkájáért. Az elismerést a fiatal magyar animációs rendező, Bucsi Réka nyújtotta át, aki Solar Walk című műve révén 2018-ban ugyanezt a díjat nyerte el, és idén zsűritagként tért vissza a fesztiválra. Még pénteken adták át a fesztivál életműdíját, amellyel Helen Mirrent tüntették ki. Az orosz származású Oscar-díjas brit színésznő kiemelte: úgy tekint magára, mint aki brit és egyben európai, és ez mindig így lesz, brexit ide vagy oda. A Berlinale a cannes-i és a velen­cei mellett a legjelentősebb a nem­zetközi filmfesztiválok sorában, lá­togatóinak száma rendre félmillió körül van. Idei költségvetése 27,2 millió euró volt. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos be­mutatkozási fórum, fődíj át, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című al­kotásával. (juk) Az idei Sziget fesztiválon is fellépő brit Foals a koronavírus miatt egy ké­sőbbi időpontra halasztja japán turnéját. A csapat holnap Nagoyában kezd­te volna a körutat, majd Osakában és Tokióban játszott volna - a koncer­tekre hetekkel korábban minden jegy elkelt. A Foals nem az első zenekar, amely így döntött: a Green Day szintén törölte világturnéjának ázsiai részét a vírusra hivatkozva. (Képarchívum) GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagyink, DR. BERTHA GÉZÁNÉ SERESS ILONA 2020. február 27-én, életének 99. évében, szentségekkel megerősít­ve visszaadta lelkét Teremtőjének. Március 3-án 10.30-kor helyezzük végső nyugalomra Pozsonyban, a Csalogányvölgyi temetőben. Az en­gesztelő szentmise a temetési szertartás után lesz a ferenciek templo­mában. REQUIESCAT IN PACE! A gyászoló család DPR200300 A Nyomorultak kapta a César-díj at, Roman Polanski a legj óbb rendező Párizs. A francia külvárosok­ban tapasztalható rendőri erőszakról készített Nyomo­rultak című alkotás, Ladj Ly első nagyjátékfilmje kapta a legjelentősebb francia elis­merést, a Cósar-díjat. A cannes-i fesztiválon a zsűri dí­jával jutalmazott film Párizs keleti elővárosában, egy fekete kiskamasz sérelmére 2008-ban elkövetett rend­őri túlkapás ügyét dolgozta fel. A film címe Victor Hugo világhírű regényé­re utal, amelynek egyik fontos hely­színe ez a negyed, ahol a 19. század­ban és jelenleg is a társadalom szám­­kivetettjei élnek. Az alkotás a francia mozikban be­mutatott legsikeresebb filmként el­nyerte a közönség César-díj át is. Ez az első játékfilm, melyben az előváro­sok összetett társadalmát a hazai né­zők is teljes valóságában láthatják. A kliséktől mentes film kiválóan érzé­kelteti, hogy a robbanásig feszült kö­zegben a legkisebb incidens is zavar­gásokat idézhet elő a helyiek és a rendőrök között. A egyik rendőrt ala­kító Alexis Manenti kapta a legígé­retesebb színésznek járó César-díjat. „Gyakran megkérdezik tőlem, hogy mi a film üzenete. Egyszerű. A szegénység osztja meg a franciákat. Eljött az idő, hogy letegyük a fegy­vert, hogy összefogjunk, hogy meg­mutassuk, mindannyian ugyanahhoz az országhoz tartozunk. Franciaor­szág a hazánk, tegyük együtt nagy or­szággá! Nem a másik ember az el­lenségünk, hanem a szegénység” - mondta a fődíj átvételekor a thriller 3 9 éves mali származású rendezője. Roman Polanski Tiszt és kém - A Dreyfus-ügy című filmje is három Césart nyert el, a legjobb rendezésért, a legjobb adaptációért (Robert Harris D. című regényéből) és a legjobb jel­mezért (Pascaline Chavanne), jólle­het a nemi erőszakkal vádolt rendező elismerése ellen feminista szerveze­tek mellett közéleti személyiségek is tiltakoztak. A 86 éves lengyel-francia rendező emiatt nem is ment el a díj­kiosztóra. Díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felhábo­rodva távoztak. A rendező ellen az USA-ban a 70-es évek óta elfogató parancs van érvényben egy kiskorú lány megerőszakolása miatt. Tavaly egy újabb nő vádolta meg azzal, hogy 40 évvel ezelőtt megerőszakolta őt. A 45. César-gála helyszínéül szolgáló koncerttermet körbezárták a rend­őrök, miután több tucat feminista füstbombákkal a kezében próbált az épület közelébe jutni, miközben azt kiabálták, hogy „Erőszakoló Polan­ski, bűnös mozi, cinkos közönség!” Három César-díjjal jutalmazták Nicolas Bedos Boldog idők című filmjét: a rendező megkapta a leg­jobb forgatókönyvért járó szobrot, Fanny Ardant vehette át a legjobb női mellékszereplő díját, és a film meg­kapta a legjobb díszletért járó elis­merést is. A legjobb férfi színész Roschdy Zem lett Amaud Desple­­chin Kisváros, éjjel című thrillerében nyújtott alakításával. Az egyik leg­szegényebb francia városban, Roubaix-ban játszódó film egy meg­történt gyilkosság nyomozásának történetét dolgozza fel. A legjobb szí­nésznőnek járó díjat Anais Demous­­tier vehette át Nicolas Parizemek az Alice et le Maire (Alice és a polgár­­mester) című első filmjében nyújtott alakításáért. A legjobb külföldi filmnek járó Césart a négy Oscar-díjjal jutalma­zott Élősködők, Bong Dzsun Ho dél­koreai rendező alkotásának ítélte a francia szakma. Ez a film májusban elnyerte a cannes-i fesztivál fodíját, az Arany Pálmát is. (MTI, juk) Az iráni rendező helyett lánya, Baran Raszulof vette át a díjat (Képarchívum) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom