Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-06 / 55. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Durva támadások Leszbosz szigetón Leszbosz. Egymás után függesztik fel tevékenységüket fontos humanitárius munkát végző szervezetek a görögországi Leszbosz szigetén, miután radikalizálódott idegenellenes csoportok célba vették munkatársaikat, amiért a szigetre érkező menekülteken segítenek. Egy jótékonysági konyhát üzemeltető görög házaspár arról beszélt, hogy saját biztonságukat féltve mostanra az összes európai önkéntesük elhagyta Leszboszt. A görög rendőrség eközben úgy tűnik, képtelen megfékezni az önbíráskodó, erőszakoskodó szélsőségeseket, és helyreállítani a jogbiztonságot az újabb menekülthullám elé néző szigeten. Leginkább azok a szervezetek érintettek, akik közvetlenül segédkeznek az alig 10 km-re lévő török partoktól, jellemzően gumicsónakkal érkező menekültek biztonságos partot érésében. Legutóbb önkéntes orvosok 8 autóból álló, épp munkából hazafelé tartó konvoját állította le és támadta meg az áldozatok szerint nagyjából 50, görög szélsőjobboldaliaknak tűnő férfiból álló csapat. (444.hu) Menekülőket ölt egy orosz csapás Damaszkusz. Legalább 15 emberrel végzett és 18-at megsebesített egy légicsapás tegnap Szíria északnyugati, lázadók kezén lévő részén - közölte a nagy-britanniai székhelyű, kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja. A rakéták egy baromfitenyészetet találtak el, amelynek épületeiben több menekültcsalád húzta meg magát. A halottak között nők és gyerekek is vannak. A szíriai polgárháború fejleményeit nyomon követő csoport aktivistái szerint a támadást az orosz légierő hajtotta végre Maaret Muszlin faluban, ahol ezrek kerestek menedéket a térségben dúló harcok elől. A fehérsisakosoknak nevezett ellenzéki polgárvédelmi csoport is Moszkvát vádolta a bombázással. (MTI) Brexit: komoly eltérések vannak Brüsszel. Komoly eltérések vannak Nagy Britannia és az EU álláspontja között -jelentette ki Michel Bamier az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója a két fél közötti első kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalási forduló után. Nehéz lesz megkötni a megállapodást, de nem lehetetlen - tette hozzá. Bamier elmondta, az uniós és a brit nézőpontok főleg az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatban ütköznek. További nézeteltérések a halászati jogokkal kapcsolatban állnak fent, mivel London évente megújuló különmegállapodást kíván kötni az unióval, amely Bamier szerint nem megvalósítható. Nagy-Britanniajanuár 31-én lépett ki az EU-ból, ezzel december 31 -ig tartó átmeneti időszak kezdődött. (MTI) Makacs a migrációs nyomás Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége már 530 emberét vezényelte Görögországba A görög-török határ mentén gyalogolva rést keresnek a menekültek (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Ankara. Törökország a különleges rendőri erők 1000 tagját küldi a görög szárazföldi határra, hogy megakadályozza a migránsok visszatoloncolását - nyilatkozta Süleyman Soylu török belügyminiszter. A bolgár védelmi miniszter szerint még nincs migrációs nyomás a bolgár-török határon. A görög hatóságok átmeneti jelleggel mintegy 500 menekültet helyeznének el a haditengerészet egyik hajóján, amely szerdán érkezett Leszbosz partjaihoz. A görög védelmi minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy az utóbbi napokban Leszboszra érkezett mintegy 500 migránst helyezik el így, a szárazföldön nem építenek új szálláshelyeket nekik. Hozzátette: a hajón elvileg csak 400 embernek van férőhely. Astrid Castelein, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) leszboszi képviselője elmondta, hogy az UNHCR és más segélyszervezetek matracokkal és ágyneművel segítenek, mert a hadihajókat nem szerelték fel emberek elszállásolására. Fótisz Garufaliász, a parti őrség leszboszi parancsnoka hangsúlyozta, az intézkedés csakis az újonnan érkezett illegális bevándorlókra vonatkozik, akik nem nyújtottak még be menedékkérelmet. Az összesen 2840 férőhelyes móriai táborban és környékén több mint 19 400 embert szállásoltak el, köztük sok kiskorút. Menedékkérők százai indultak el a kikötőbe abban a reményben, hogy feljuthatnak a hajóra. Egyesek közülük a rendőrséggel is összecsaptak, amely megpróbálta visszaszorítani az emberáradatot. Tartósan feszült a helyzet a kikötőben, a biztonsági erők erélyesen felléptek a migránsok, de újságírók ellen is. Beszámolók szerint a rendőrség két görög fotóriportert és egy német újságírónőt erővel távolított el. Szíriai menekültek ezrei próbálnak átjutni a török-görög szárazföldi határon Görögországba azóta, hogy február 28-án Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazfoldön az Európába igyekvő menekülteket. Görögország emiatt úgy döntött, hogy egy hónapra felfüggeszti a menedékkérelmek elfogadását, és katonai erőkkel erősíti meg a határait, hogy visszaszorítsák az illegális határátlépést. Az athéni vezetés közlése szerint eddig több mint 24 ezer menekültet akadályoztak meg abban, hogy görög földre jusson. Süleyman Soylu török belügyminiszter szerint az elmúlt napokban csaknem 140 ezer migráns hagyta el már Törökországot, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja. Egyelőre nincs migrációs nyomás a bolgár-török határon, a helyzet nyugodt - közölte Kraszimir Karakacsanov bolgár miniszterelnökhelyettes. Hangsúlyozta, hogy a 259 km hosszú bolgár-török szárazföldi határt szögesdrót kerítéssel, hő- és mozgásérzékelő kamerákkal figyelik. A hadsereget készültségbe helyezték, hogy szükség esetén katonákkal és felszereléssel is segítsék a határvédelmet. Szlovénia az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) keretében 35 rendőrt vezényelt Görögországba a hatóságok segítésére a Törökországgal közös határon kialakult rendkívüli migrációs helyzet miatt — jelentették be Ljubljanában. A Frontex szerda estig 530 emberét vezényelte Görögországba a helyi hatóságok támogatására, köztük két szlovén rendőrt. A szervezet még további száz európai uniós szakembert készül a török határra küldeni. Uniós jogot sért a CEU elleni magyar törvény Sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely lex CEU-ként vált ismertté. Az ügyben az Európai Bizottság perelte be a magyar államot, azt kérve, állapítsák meg a magyar jogszabály uniós joggal való összeférhetetlenségét. Luxembourg. Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti - közölte álláspontját Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka. A magyar törvény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. Ugyanez a körülmény sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatási irányelvet is. A ©tanácsnoki indítvány szerint 2017-ben úgy módosították a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az Európai Gazdasági Térségen' (EGT) kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. Az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott, Soros György magyar származású amerikai üzletember által támogatott Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan, Magyarországon már működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg az új feltételeknek. A magasan jegyzett Középeurópai Egyetem magyarországi működését időközben beszüntette, és 2019 novemberében új egyetemi kampuszt nyitott Bécsben. Az Európai Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt. A főtanácsnok indítványa nem köti meg a bíróság kezét. A bíróság most kezdi meg a tanácskozást az ügyben, ítélet később várható. (MTI, Index, ú) Volt ENSZ-fotitkár halála ukrán miniszterelnök Lima. 100 éves korában tegnap meghalt perui otthonában Javier Pérez de Cuéllar volt ENSZ-főtitkár. Pérez de Cuéllar 1920. január 19-én született Limában, 1944-től Peru párizsi diplomáciai képviseletén szolgált előbb titkárként, később nagykövetként is. Svájcban, Lengyelországban, Venezuelában, illetve a Szovjetunióban is volt nagykövet. A karrierdiplomata 1982 és 1991 között töltötte be az ENSZ főtitkári tisztségét. Hivatali ideje alatt aktív közvetítő szerepet játszott számos konfliktusban. 1982-ben részt vett a Falklandszigetek körül kialakult brit-argentin konfliktus, az 1980 évek végén pedig az irak-iráni háború politikai rendezésében. Az ő közvetítésével született meg 1988-ban az irak-iráni tűzszünet. 1990-ben próbálta meggyőzni Szaddám Husszein néhai iraki diktátort, hogy csapataival vonuljon ki Kuvaitból. 1991 -ben részt vett a marokkói kormány és a nyugatszaharai függetlenségi mozgalom, a Polisario Front tüzszüneti tárgyalá-P. de Cuéllar (1920-2020) (tasr/ap) sain, valamint a salvadori polgárháborút lezáró megállapodás kidolgozásában. 1995-ben indult a perui elnökválasztáson, de alulmaradt Alberto Fujimorival szemben. 2000- ben és 2001-ben a perui miniszterelnök tisztségét látta el. 2004-es nyugállományba vonulásáig Peru párizsi nagyköveteként szolgált. (MTI) Kijev. Az ukrán parlament Denisz Smihal eddigi miniszterelnökhelyettest nevezte ki kormányfőnek, miután szerdán elfogadta Olekszij Honcsaruk miniszterelnök lemondását, és menesztette őt hivatalából. A 450 fős parlament jóváhagyta a Smihal által előterjesztett új összetételű kormány 13 új tagját is. Andrij Tárán az új védelmi és Dmitro Kuleba az új külügyminiszter. Az új miniszterelnök a parlament előtt mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök az előző kormány elé állított. Bejelentette, hogy felül kívánj a vizsgáltatni az idei állami költségvetést, elsősorban általános bér- és nyugdíjemelés biztosítása érdekében, emellett csökkenteni szándékozik bizonyos kiadásokat, elsősorban állami vállalatok vezetőinek, tisztségviselőknek, köztük a kormánytagoknak a fizetését. Biztosított továbbá afelől, hogy folytatja az előző kormány által elindított reformokat. Zelenszkij közölte, rendkívül sokat vár az új kormánytól. „Nagyon hiszem, hogy az előző kormány mindent megtett, de ma az ukránoknak olyan kormányra van szükségük, amely a lehetetlent is képes véghezvinni” - fogalmazott az elnök. A 44 éves Smihal a nyugatukrajnai Lvivben (Lembergben) született, mérnök-közgazdász, közgazdaságtanból doktorált. Kiválóan beszél angolul és lengyelül. A 2000-es évek elejétől 2009-ig vezető pozíciókat töltött be lvivi vállalatoknál. Ezután állami tisztségviselő lett, a Lviv megyei kormányzói hivatalban dolgozott. 2014-ben a bevételi források minisztériuma megyei részlegének helyettes vezetője lett. Zelenszkij elnökké választása után tavaly ő volt az egyik jelölt a Lviv megyei kormányzói posztra. A Honcsarukkormányban a területfejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be. (MTI)
