Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-03 / 27. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com I 2020.február 3. I 3 Átadták az első, határon átnyúló kerékpárkölcsönző rendszert A kölcsönzés pontos feltételeiről a mariavaleriabike.eu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők (A szerző felvétele) A párkányi és esztergomi lako­sok és az ide látogató turisták és vendégek február elsejétől használhatják a két város közti új kerékpárkölcsönző rendszert, amely a közösségi közlekedés hatékony és környezetkímélő formája. Az árak eléggé kedvezőek, az éves bérlet 20 euró vagy 6500 forint, a féléves bérlet 12 euró - 4000 forint, a havi bérlet 2 euró 50 cent, azaz 850 forint, az MVB kártya díja 2 euró, azaz 600 forint. Ezenfelül, ha kár­tyát váltunk ki, akkor minimum 1000 forintot vagy 3 eurót kell rá feltöltenünk. A bérletek lejárta után egy hónapon belül a kártyaértéke­sítő helyeken visszafizetik a fel nem használt összeget. Az alkalmi ke­rékpárosok esetében a 24 órás jegy 1 euró 30 centbe - 400 forintba ke­rül, a 72 órás jegy 3 euróba - ezer forintba, az egyhetes jegy pedig 5 euróba, azaz 1500 forintba kerül. A megvásárolt jegy érvényességi ide­jének lejártát követő napon történik a letét összegéből a jegyár és a köl­csönzési díj levonása. Ezt követően a rendszer jelzést ad a banknak, hogy a maradék összeg zárolása felszabadítható. A zárolt összeg visszajáró része 5 munkanapon be­lül felszabadul az ügyfél számláján. Fontos tudni azt is, hogy a ha­gyományos kerékpárok esetében az első lebiciklizett fél óra ingyenes, a rendszer ezek után minden meg­kezdett fél óráért 50 centet, azaz 200 forintot számláz a terhűnkre. Az al­kalmi felhasználók jegyvásárlása esetén a rendszer 5 ezer forintot vagy 15 eurót zárol letétként az ügyfél bankszámláján. A kölcsönzés maximális időtar­tama 10 óra lehet. Ha ez alatt az idő alatt a kerékpárt nem teszik vissza bármelyik dokkolóállomásra, ak­kor automatikusan kerestetni fog­ják. Kiss Bálint, a T-Systems Ma­gyarország képviselője közölte, az érdeklődők február elsejétől min­den részletes információt megtalál­nak a mariavaleriabike.eu interne­tes oldalon, ahol a regisztráció mel­lett a kártyaárusító helyekről, az ál­lomásokról és az útvonalakról is pontos tájékoztatást kapnak, ma­gyar, szlovák és angol nyelven is. A sajtótájékoztatón Eugen Sza­bó, Párkány polgármestere hangsú­lyozta, hogy az új biciklikölcsön­zővel a lehető legkorszerűbb mó­don integrálódik a két város közle­kedése, turisztikai és kulturális he­lyek válnak gyorsan elérhetővé - és nem mellesleg munkahelyek is. Erős Gábor, Esztergom alpolgár­mestere a projekt környezetkímélő jellegét emelte ki. Az alpolgármes­ter hozzátette, tervezik, hogy ka­merás figyelőrendszert is telepíte­nek az egyes dokkolóállomások­hoz. Az új kerékpárkölcsönző rend­szer kihasználtságáról és a haszná­latba vétel gyakoriságáról az idei és a jövő évi turistaidény alapján tud­nak majd pontosabb számokat mondani. „Szenvedély nélkül ez nem megy” VATAŐClN PÉTER Gráféi Lajos történelmi építész, műemlékvédő volt a komáromi Zichy-pontban zajló pódiumbeszélgetések újabb vendége - aki nemcsak az erődről, hanem a városhoz fűződő viszonyéról is beszólt az érdeklődőknek. i'A^úfJiíOnl Talán nem túlzás azt állítani, hogy Gráféi Lajos alakja elválaszthatatlan az elmúlt évtizedek komáromi műemlékvédelmétől. Az 1953-ban a városban született szakember elő­ször 1978-ban kezdett el dolgozni ezen a területen, és számos munka­kör ellátása után erről a területről is vonult nyugdíjba 2019 nyarán. A Nee Arte, Nee Marte polgári társu­lás által szervezett beszélgetések második évadában Jankovic Nóra újságíró faggatta a vendéget, akit telt ház várt a Zichy-pont előadótermé­ben. Az erőd megismerése Az első műemlékvédelmis évei­ben az, hogy bejusson aló. század­tól a 19.-ig kiépült erőd központi ré­szeibe, először óriási akadályokba ütközött, hiszen azt a szovjet hadse­reg kezelte. Ugyanakkor különböző nemzetközi tudományos események kapcsán már akkor bemehetett ezekre a részekre is, de csak tétlen szemlélője lehetett annak, ami az épületekkel történt. Úgy látta, a szovjetek túlságosan beavatkoztak Kedélyes és tartalmas hangulatú volt az eredeti struktúrákba, de mint utóbb kiderült, ez nem terjedt ki az erőd egészére, s ebben volt a csavar: ugyanis amit nem használtak, azon még jobban meglátszott az idő vas­foga. Nem segített a helyzeten az sem, amikor a szlovák hadsereg át­vette a komplexumot. Miután 2003- ban a városé lett az erőd, Gráféi arról számolt be, hogy rengeteg erejük és idejük ment el csak arra, hogy meg­tisztítsák a területet az ottmaradt tör­meléktől és felszerelésektől. Ezt kö­vetően született az a szakmai döntés, hogy a rekonstrukciós folyamat so­rán a 19. század közepi állapotok visszaállítására fognak törekedni, ha pedig régebbi elemeket találnak, azokat külön megőrzik. Mint köztudott, az erőd egészének beszélgetés (A szerző felvétele) rendbehozatala és üzembe helyezé­se az elmúlt csaknem 20 évben igen­csak meghaladta az önkormányzat erejét, a műemlékvédelmi szakma viszont, élén Gráféi Lajossal, amennyire csak tudta, egy bizonyos szinten tartotta a komplexum álla­potát. Hogy majd egyszer miként re­­vitalizálódhat az erőd, és milyen tár­sadalmi szerepet tölthet be, arra az est főszereplője is csak ötleteket tu­dott sorolni. A munka izgalma „Szenvedély nélkül ez nem megy” - állítja teljes határozottsággal Gráféi Lajos, mivel szerinte a műemlékvédelem nem igazán ter­mel profitot, mi több, gyakran aka­dályokkal szembesül, amikor egy­egy beruházó nem érti, hogy miért nem lehet valamilyen változtatáso­kat megejteni az épületeken. De azért saját bevallása szerint ő maga is vál­tozott az évek alatt: „Elég puritán műemlékes voltam, csak később tudtam kompromisszumokat kötni.” Ma már nem látja szükségesnek pél­dául földes utat hagyni ott, ahol a lá­togatók besároznák a cipőjüket, nyugodtan le lehet betonozni azt a területet. Emellett elárulta azt is, hogy a legnagyobb szakmai izgal­mat a város körüli védvonal 6-os számú bástyájának a helyreállítása jelentette, ő és kollégái ezen épület nyomán nagyon sok szakmai isme­retre tettek szert. A város szeretető Jankovié Nóra kérdésére, hogy mégis miért maradt Komáromban az élete során, Gráféi Lajos általános derültséget keltő választ adott: „Ha megkérdezi a hölgy a szeretőjét, hogy miért szeretsz, s az meg tudja válaszolni, akkor baj van.” Noha kö­rülírva mégis tudott adni néhány támpontot ahhoz, hogy megmagya­rázza a városhoz való kötődését, s hogy miért nem költözött el na­gyobb országos központokba. Úgy látja, „nagyon szép ez a város”, tet­szik neki, hogy sok minden megma­radt a régi városmagból és a polgár­ságból. Emellett kiemelte a város többnemzetiségü és -nyelvű múltját is. O maga ugyan szlovák, a komá­romi multietnicitás viszont bősége­sen hatott az ő családfájára is, ma­gyar, szlovák, cseh, német, szerb felmenői voltak az idők során. AJÁNLÓ Február 4. (kedd) Komárom -17.00: Pokomyi Gábor történész Komáromi ha­difoglyok az első világháború­ban című előadása a Duna Menti Múzeum Alapy Gyula termében, a Zichy-palotában. Február 4. (kedd) Galánta-19.00: a Veres 1 Színház Ne most, drágám című vígjátékának bemutatója a Ga­­lántai Városi Művelődési Köz­pontban. Február 4. (kedd) Fél - 8.00: Aki vért ad, életet ad -véradás a féli kultúrházban. Február 5. (szerda) Pozsony-15.00 és 17.00: Nagy Zoltán Mezőben című kiállításá­nak bemutatása kurátori veze­téssel a Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma első emeleti galé­riájában (Pozsony, Zizkova 18). Február 5. (szerda) Dunaszerdahely-18.00: a Szép nyári nap című musical a Ma­­gyarock Dalszínház előadásában a dunaszerdahelyi Csapiár Be­nedek Városi Művelődési Köz­pont épületében. Február 5. (szerda) Kassa - 9.30: a Jóka ördöge című zenés mesejáték a Csavar Színház előadásában a kassai Thália Színházban. Ugyanaznap 11.30-tól újra előadják a dara­bot. Február 6. (csütörtök) Dunaszerdahely-17.00: Az izgalom biológiája című kiállí­tás megnyitója a dunaszerdahe­lyi Csallóközi Múzeum kiállí­tóhelyiségében. Február 7. (péntek) Párkány-18.00: Farsangi táncház a párkányi Platán étte­remben, ahová a Pásztortűz néptánccsoport és a Vaijos ze­nekar szeretettel és extra prog­ramokkal vár kicsiket és nagyo­kat. Vendég: Bertók Tibor cim­balmos. A belépés ingyenes. RÖVIDEN Szüksógállapot Bártfán Bártfa. Szombatra virradóra egy 11 emeletes panelházhoz riasztották a tűzoltókat, mert előbb vízszivárgás, később pe­dig az elektromos vezetékek ki­égése miatt több mint száz lakót evakuálni kellett. 17 személyt, köztük négy gyermeket kórházba szállítottak. Többségüknél nem léptek fel komplikációk, így egy személy kivételével már vala­mennyien otthon lábadoznak. A lakosok egy részét előbb az egyik közeli alapiskola tornatermében helyezték el. Szombaton 28 sze­mélyt helyeztek el ideiglenes szálláshelyen. Stefan Hij, Bártfa szóvivője elmondta, becslések szerint a lakók két héten belül biztosan nem költözhetnek vissza lakásaikba, így azzal szá­molnak, hogy többen igényelnek majd ideiglenes szállást a város­tól. A vízszivárgás és az azt kö­vető tűz okozta károkat még nem mérték fel. (TASR, ie)

Next

/
Oldalképek
Tartalom