Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-06 / 30. szám
www.ujszo.com | 2020. február 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kotleba is alább adta A realitással való találkozás némileg a szélsőségeseket is kijózanítja ÉVA MIHOCKOVÁ N agy-Britannia kivonulása az EU-ból még egy jó ideig fájni fog mindkét félnek, igaz, másként, de azok az eszmefuttatások értelmetlenek, hogy kit is ért nagyobb veszteség. Idővel minden probléma megoldódik, és minden azon fog múlni, hogy milyen együttműködési szerződést kötünk a szigetországgal. Egy fatális következménye azonban lehet ennek a 47 év után bekövetkező válásnak - a szétesés. Az Egyesült Királyság elveszítheti Skóciát, amely azért harcol, hogy az Európai Unió része maradjon, az uniót pedig esetleg további kilépések bomlaszthatják. Ezt vizionálja legalábbis Nigel Faragé, a brit kilépés fő szervezője. Szerinte a brexiten felbátorodva Olaszország, Lengyelország vagy Dánia is kiléphet. Nevezhetjük kárörvendő jósolgatásnak is, de azért ne intézzük el egyetlen legyintéssel. Farage-t sem vette komolyan senki, amikor a kilencvenes évek elején belépett a politikába. Bár a brit közvélemény mindig is megosztott volt az uniós tagság hasznát illetően, Farage-t azért sokáig csak egy bolondos, excentrikus politikusnak tartották. Végül is David Cameron brit kormányfő csak azért írta ki a brexitről szóló népszavazást, hogy letudja egy időre ezt a kérdést, álmában sem gondolta volna, hogy a kilépéspártiak győznek és ez lesz a vége az egésznek. Van azonban egy kis bökkenő: már senki nincs, aki valóra váltaná Faragé jóslatát, elfogytak a kilépéssel szájhősködők. Az összes euroszkeptikus párt visszavett a retorikájából, és most már csak megreformálni akarják azt, aminek egyébként nem is lennének a tagjai. Példáért nem kell messzire menni - az Osztrák Szabadságpárt kézzellábbal tiltakozott Ausztria belépése ellen az EU-ba, és még nemrég is népszavazást akart a kilépésről. Amikor azonban a párt elnöke, Norbert Hofer a köztársasági elnöki posztra pályázott, rá kellett jönnie, hogy ez az elképzelés csak árt neki, így aztán letett róla, átváltozott európai politikussá, persze az euroszkepticizmusát azt megtartotta, de már az eurózónából sem akarja kiléptetni az országot. A realitással való találkozás legyűrte az olasz Öt Csillag Mozgalom unióellenességét is, kormányra kerülése után letett korábbi terveiről, és már az olasz lírát sem akarja újra bevezetni. Pálfordulást hajtottak végre a Svéd Demokraták is, Marine Le Pen francia Nemzeti Frontja, de még a szélsőjobboldali radikális német AfD is. Már az uniós politika mély reformjáról beszélnek, és több jogot szeretnének a tagállamok számára. Ez történt nálunk is. Marian Kotleba azzal kezdte a politizálást, hogy petíciót indított az uniós kilépésről szóló népszavazás kiírásáért. Már rég elfelejtették ezt az ötletüket a zöld trikósok, mint ahogy az ezzel kapcsolatos propagandaanyagokat is levenni a honlapjukról. Aktuális választási programjukban viszont már csak arról van szó, hogy elutasítják az Európai Egyesült Államok ötletét, és visszaállítanák a szlovák koronát. Az EU-ból való kilépésről egy szót sem ejtenek. Marian Kotleba is megértette, hogy Brüsszelt szidni az oké, de ha dönteni kellene, Szlovákia lakosságának döntő többsége elutasítaná a kilépést. És valljuk be, mégiscsak kifizetődőbb a párt európai parlamenti képviselőinek fizetéséből is lecsípni bizonyos összegeket, mint csak a hazai parlamenti képviselőitől „védelmi pénzt” szedni. Na meg persze ott vannak az uniós alapok is. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/Trend) Nigel Faragé, a brexit „atyja" Az eddigi legmelegebb évek jönnek A következő öt év lehet a legmelegebb a Földön a brit meteorológiai intézet szerint, és a globális felmelegedés már 2024-ig elérheti a másfél Celsius-fokot. Rendszeres tízéves előrejelzésükben a Met Office kutatói azzal számolnak, hogy 2020-2024 között minden évben az átlaghőmérséklet 1,06-1,62 Celsius-fokkal magasabb lehet az eddiginél, és megdől a 2016- os az éves átlaghőmérséklet-rekord. „Az ötéves előrejelzés legutóbbi adatai azt jelzik, hogy folytatódik a felmelegedés, az üvegházhatású gázkibocsátás mértékének megfelelően” - mondta Doug Smith az előrejelzés bemutatásakor. „Vannak ugyan bizonytalanságok, de a világ legtöbb térségében várhatóan melegebb lesz, az előrejelzési minták azt mutatják, hogy különösen Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában lesz melegebb” - tette hozzá. A tízéves előrejelzés szerint az ötéves átlaghőmérséklet 1,15-1,46 Celsius-fokkal fogja meghaladni az iparosodás kora előtti szintet. Összehasonlításul, 2015-2019-ben az átlaghőmérséklet 1,09 Celsius-fokkal haladta meg ezt a szintet. A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezményben résztvevő országok kötelezték magukat, hogy 2100- ig 2 Celsius-fok alatt, ideális esetben 1,5 Celsius-fokon tartják az átlaghőmérséklet-növekedést az iparosodás kora előtthöz képest. Ehhez az üvegházhatású gázkibocsátás jóval drasztikusabb csökkentésére van szükség, az ENSZ szerint évi 7,6 százalékos csökkentést kellene 2030-ig. (MTI) Trump elemében van FELEDY BOTOND E lnöki ciklusa utolsó évrétékelő beszédét mondta el Donald Trump. Ez a beszéd mindig fontos az amerikai elnökök számára, hiszen tematizálják a közbeszédet, és ez most hatványozottan érvényes, hiszen már javában zajlik a novemberi elnökválasztás kampánya, Trump újrázna, a demokraták pedig azon dolgoznak, hogy ők is előálljanak egy esélyes jelölttel. Ebben a kontextusban kell értelmezni a mostani évértékelést. Trump rögtön azzal nyitott, hogy nem fogott kezet a képviselőházi elnökkel, Nanci Pelosival. Ez a hagyományos protokoll durva megsértése, de Trump esetében már szinte meg sem lepődik senki. Egyébként november óta nem beszélnek egymással. A másik üzenőfelület az, hogy kiket hív meg az elnök a beszédére. A venezuelai ellenzék vezetője, Juan Guaidó ült vele szemben, akinek Maduro elnök egyébként megtiltotta, hogy elhagyja az országot. Ez szimbolikus üzenet a Trump-párti szövetségeseknek, hogy az USA figyel a venezuelai konfliktusra, a Maduro típusú ellenfelek nem fogják megállítani a Fehér Házat, bár a gyakorlatban egyébként alábbhagyott az amerikai lendület a caracasi helyzet kapcsán. Trump személyesen is kiszólt a vendéghez: „a szocializmus mindent tönkretesz”. Emellett kitüntetett egy kifejezetten konzervatívként jellemzett rádiós műsorvezetőt, Rush Limbaugh-t, aki még a republikánus táboron belül is inkább csak a radikális szavazók kedvence. Éz mutatja, hogy Trump a választásra készülve a saját táborait erősíti, lelkesíti, és alighanem arra is készül, hogy a demokrata szavazók egyes köreit megint sikerrel otthon tudja tartani. Ebben segített neki az iowai demokrata előválasztás technikai kudarca, amely után rögtön nekiesett az ellenfeleinek azzal, hogy még egy előválasztást sem tudnak rendesen összehozni. Az amerikai veteránok felé szintén tett egy gesztust. Egy, Afganisztánból idő előtt hazahozott katona volt jelen, hogy „meglepje” feleségét a korábbi visszatéréssel: hagyományos trumpi üzenet, hogy a közel-keleti hadszíntéren le kell építeni az amerikai jelenlétet. A Szíriái , .kivonulást”, a kampány időszakra tervezett afganisztáni létszámleépítést az iráni fenyegetés miatti iraki létszámbővítés anulálja, de ez a konzervatív keménymagot aligha zavarja, hiszen mindig támogatják, ha a teheráni teokráciát leckézteti az Egyesült Államok. A beszéd tartalmi része annyiban érdekes, hogy az ellene zajló elmozdítási eljárást meg sem említette Trump: hiszen a Szenátus gyakorlatilag felmentette, a tanúkat meg sem hallgatta. Ahogy arra számítani lehetett, a felsőházi republikánus többség működött. Azt majd a demokrata történetírók elemezhetik, hogy az impeachment-eljárás elindításával valójában szereztek-e több szavazót a demokraták, vagy csak Trump táborát kovácsolták jobban össze... Az egészségügy helyzetéről tett kijelentéseit pedig máris elemzi az amerikai média, több ponton is rámutatva annak kétes igazságtartalmára. Trump most is hozta magát, és egyre inkább így lesz novemberhez közeledve: egyértelműen a saját tábor hitének megerősítése a cél, a bizonytalan szavazókkal - már amennyien egyáltalán maradtak középen négy év kemény polarizáció után - nem foglalkozik. Reméljük, azért ez a modell nem fog érvényesülni ilyen szinten Európában... FIGYELŐ Az oroszok fele átlát Putyinon Az oroszok 47 százaléka úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök hatásköre bővítése és 2024 utáni hatalomban maradása érdekében módosítják az alaptörvényt - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont országos felméréséből. A felmérés szerint ezzel szemben 44 százalék azoknak az aránya, akik szerint az orosz alkotmányban végrehajtandó változások - célja az államigazgatási rendszer tökéletesítése a lakosság érdekében. 9 százalék nem tudott választ adni arra, hogy mi a célja az alaptörvény módosításának. A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy 2024, vagyis negyedik államfői mandátumának lejárta után is az elnöki székben kívánja látni Putyint. -25 százalék szeretné, ha Putyin nyugdíjba menne és magánszemélyként élne tovább. A felmérés részvevőinek 4 százaléka szerint az orosz-fehérorosz államszövetség elnöke lesz Putyin, 11 százalék orosz miniszterelnöknek, 9 százalék a kormánypárt, az Egységes Oroszország vezetőjének látja, 4 százalék (a kazah mintát követve) a nemzet hivatalos vezetőjeként és a biztonsági tanács titkáraként, további 1 százaléka pedig egy állami nagyvállalat élére vizionálja őt 2024 utánra. 3 százalék egyéb funkciót jósol a hivatalban lévő elnöknek, 7 százalék nem kívánja őt közfunkcióban látni. A felmérésből kiderült, hogy az alkotmánymódosítással kapcsolatban 22 százalék vallotta jól értesültnek magát, és 58 százalék csak „hallott valamit róla”. A válaszadók egyötöde e felmérés során értesült először a készülő változásról. A megkérdezettek csak 27 százaléka értett alapvetően egyet azzal, hogy az orosz alkotmány szavatolja az állampolgárok szabadságjogait. 24 százalék szerint az alkotmány garantálja az állam rendjét és működését, 15 százalék szerint a törvényhozás feletti ellenőrzés eszközéül szolgál az elnöknek, 30 százalék szerint pedig csekély hatást gyakorol az ország életére, mert kevéssé veszik figyelembe. Putyin elnök január 15- én kezdeményezte az alaptörvény 22 cikkének módosítását. (MTI)
