Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-05 / 29. szám
6 I RÉGIÓ 2020. február 5. lwww.ujszo.com Egy ritkán említett falu kincsei SZÁSZI ZOLTÁN A Honti-medence és az Ipoly menti hátság enyhén dimbesdombos vidékén messziről feltűnik egy karcsú tornyú, szép helyen fekvő templom. Szalatnya község fölött, a temetődomb tetején áll ez a mintaszerűen felújított barokk kori kis remek, figyelve az Ipolyság és Gyűgy, a fürdő városka felé vezető utat. SZALATNYA/SLATINA Szalatnyáról IV. Béla király egyik 1245-ben keletkezett oklevelében írnak először, ebben az oklevélben az ipolysági konvent birtokhatárait rögzítették, s ott már mint villa Zalatna, tehát önálló faluként szerepelt a település. Régebbi helyén épült Minden bizonnyal egy igen korai- közvetlen a honfoglalás kor utáni- alapítású falu lehet Szalatnya. Kezdetben a Hont Pázmány nemzetségé, majd Drégely várbirtoka volt, később a neves Hont Pázmányokból leszármazó Szalatnyai család birtoka lett. Drégely várának török hódítás kori pusztulása után Csábrág várának tartozékába került a falu, így a Koháry család tulajdonába. A grófi család 1628-tól egészen 1828-ig volt itt birtokos, hozzájuk fűződik a falu mostani templomának építése is. A szakrális építmény egy korábbi templom helyén épült, erről azonban jóformán csak annyit tudni, hogy már a középkorban létezett. Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a ma álló, egyhajós délnyugat-északkelet irányba tájolt, sokszögzáródásos szentélyű templom a korábbinak bizonyos részeit és anyagát felhasználva épült a falu fölé emelkedő, mintegy 30 méter relatív magasságú domb tetején. Donátora a Koháry család volt, erről tanúskodik a déli oldal bejárata feletti, kőbe vésett címerük, a kardot tartó kétfarkú oroszlán. A templom védőszentje a gyónási titkot megőrző Nepomuki Szent János, oltárképe a 18. század második felében készült, háromszintes, elegánsan karcsú tornya 1650 után épült meg. Az egyszerű és tiszta formájú templom külsejét vakolatdíszek ékesítik. A híres savanyúvíz Szalatnya neve lassan két és fél évszázada összefonódott az itt fakadó savanyúvizforrással. Természe-Szalatnya impozáns temploma Míves emlék őrzi a Dyrner család álmát (A szerző felvételei) Tájoló Szalatnya községbe a Losonc és Érsekújvár közti 75-ös úton juthatunk el, Egegfelé indulva a dombtetőn a 48.145/18.898 GPS-koordinátáknál találjuk meg a templomot és a sírboltot. tesen kihez máshoz, ha nem a Koháryak nevéhez fűződik Szalatnya messze földön ismert ásványvizének a palackozása és gyógyfürdői célokra való felhasználása. Már a 18. század második felében is létezett az ásványvízforrás, amelynek kihasználását 1802 és 1804 közt Koháry Ferenc József, Hont vármegye örökös főispánja kezdeményezett. Az itt kinyert ásványvíz összetételét először Kitaibel Pál, a kor egyik legnevesebb természettudósa, botanikus és vegyész írta le. Az ásványvíz közepesen mineralizált, állandó hőmérsékletű, a nyomelemek mellett magas a mész-, magnézium-, kálium-, nátrium-, klór-, fluor-, kén-, vas-, lítium- és a jódtartalma. Emiatt kifejezetten ajánlott gyomor- és emésztőrendszeri, valamint felső légúti bántalmak kezelésére, tüneteik enyhítésére, de a kor betegsége, a cukorbaj és a csúz ellen is javallott, sőt szívpanaszoknál is használják, de kőképződésre is ajánlják. Sokrétű gyógyhatása végett igen hamar felkapott és kedvelt ásványvíz lett. A századelőn már több mint tízezer palackot szállítottak Budapestre, az ásványvízforráshoz közel pedig fürdőház épült és vendégfogadó. Földrengés, fellendülés Ennek a regionálisnál nagyobb léptékűvé igyekvő fürdőéletnek a fejlődését az 1858. január 15-ei földrengés állította meg, az ásványvízforrások ugyan nem apadtak el teljesen, de a hozamuk lényegesen csökkent. Újabb fellendülést az 1890-es évek hoztak, amikor bizonyos Dyrner István vette bérbe a fürdőt, és újra fellendítette a fürdőéletet. Pista a templom tövében Magánéletében azonban Dyrner Istvánt súlyos tragédia érte, 1904- ben itt, a szalatnyai templom tövében temette el Júlia lányát. A családi sírboltba őt magát 1917-ben helyezték végső nyugalomra. Dyrnerék álmát egy, a korabeli vidéki ízléshez képest igazi műremeknek mondható, esztétikai szempontból is értékes, szép kivitelezésű pietá szobor díszíti. Érdemes megállni Szalatnyán! A vízért, a templomért és a pietászoborértis! Az utóbbi hetek leggyakrabban tárgyalt témája, hogy Szlovákiában a fasiszták megnyerhetik a parlamenti választásokat. Jelenleg 13 százalékon állnak, de attól tartunk, ennél sokkal többet szerezhetnek, mert választóik nagy része a közvélemény-kutatóknak sem vallja be, kire voksol. Szlovákia lakosságának ötödé látja bennük a radikális váltás lehetőségét. A többi négyötöd pedig rettegve várja, mi sülhet ki ebből. Már csak azért Is, mert a magyarlakta vidékeken is sokan voksolnak rájuk. De miért? Hogy jutottunk ismét idáig? Ki tehet róla? Kotleba mint kormányfő? Mi vár az országra, mi a magyarokra? Ki tudja ezt megakadályozni, és hogyan? ► Ami foglalkoztat: Bírósági bizonyítékká avanzsáló elektronikus üzenetek, hekkerek által kiszivárogtatott információk. Mi is az a Threema? Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misarnai)
