Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-05 / 29. szám

www.ujszo.com I 2020. február 5. KÖZÉLET I 3 Beindult a szlovák pályakövetési rendszer A2018-ban végzett diákok adatai már bekerültek a pályakövetési rendszerbe, a tavaly végzettek adata it idén őszig fog­ják feltölteni (TASR-felvétel) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A 2018-ban végzett középiskolások és egyetemisták többsége első évét elárusítóként töltötte - mondta Branislav Ondrué, a munkaügyi minisztérium államtitkára. Ők az elsők, akiknél nyomon követhetőek a tanulmányaik utáni évek. A munka- és szociális ügyi mi­nisztérium figyeli, hogyan boldo­gulnak a pályakezdők a munkaerő­­piacon. „A pályakövetés célja, hogy tükröt mutassunk az iskoláknak, mi­lyen sikerrel készítik fel diákjaikat a munkaerőpiacra” — magyarázta Branislav Ondrus (Smer) munka­ügyi államtitkár, hogy miért fonto­sak a középiskolát és egyetemet végzett diákok karrierjéről tájékoz­tató adatok. Nem tökéletes A rendszer legnagyobb előnye az lehet, hogy pontosan mutatja, mi­lyen arányban helyezkedtek el szak­májukban a végzősök. Ennek meg­határozása azonban problémás. A komáromi Selye János Egyetemen 2018-ban 45 ember szerzett olyan diplomát, amellyel alsó tagozaton taníthat. A portál szerint az első év­ben 82%-uk dolgozott, legnagyobb arányban a Komáromi járásban. 70%-ukról pedig a rendszer szerint elmondható, hogy szakmájuknak megfelelően helyezkedtek el. Ága­zatokra szétbontva azonban csak 54%-uknál jelzik, hogy az oktatás­ügyben kaptak állást. Ä kevesebb diákot számláló sza­koknál pedig a rendszerben további pontatlanságot fedezhetünk fel. Megkeresésünkre a minisztérium elmondta, hogy a rendszer az iskolai szakokat átalakítja a lehetséges munkalehetőségekre. Ezt időkö­zönként frissítik, így reagálva az új álláslehetőségekre és szakokra. En­nek következtében pedig előfordul­hat, hogy egyes munkahelyeket nem párosítja azzal a szakkal, amely amelyhez tartozna. Gépész vagy bölcsész? Az államtitkár megjegyezte, hogy összességében egyelőre nem figyelhető meg nagyobb eltérés a középiskolai és egyetemet végzett pályakezdők fizetése között, vi­szont vannak helyzetek, amikor en­nek szöges ellentéte látszik. Például egy elektrotechnikai szakközépiskolát végzett pálya­kezdő, ideális esetben 46 éves ko­rában vásárolhat meg egy olyan in­gatlant, amire egy tanárnak vagy egy bölcsészettudományi karon diplomázónak több mint 50 éves koráig várnia kell. Sok az eladó Érdekesség, hogy a két éve vég­zett diákok, függetlenül attól, hogy középiskolásokról vagy egyetemis­tákról van szó, legnagyobb arány­ban eladóként dolgoztak a tanulmá­nyaikat követő első évben. „Egye­temistáknál ez 6-10%-ot jelent” - részletezte Ondrus, hozzátéve, ez a szak nem követeli meg a felsőfokú végzettséget. Szintén sok középis­kolás dolgozik szerelőként és pin­cérként. Főiskolai végzettséggel rendelkezők közül sokan tanárként vagy adminisztratív munkaerőként kamatoztatták tudásukat az iskola utáni első évükben. Több milliárd adat Az államtitkár szerint a begyűjtött adatok alapján lehet értékelni az ok­tatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatát. Az interneten szabadon hozzáférhető adatok lehetővé teszik, hogy összehasonítsuk, a különböző oktatási intézmények végzettjei mi­lyen arányban helyezkednek el szak­májukban, találnak más területen ál­lást vagy lesznek munkanélküliek. A rendszer jelenleg 2,5 milliárd adattal dolgozik, Ondrus szerint a következő tíz év alatt ez 180 milliárdra növek­szik majd az elérhető adatbázisok összekapcsolásának köszönhetően. Az államtitkár elmondta, szeretné, hogy az egészségügyi biztosítók ada­tai is részét képezzék a rendszernek. A két éve végzett diákok, függetlenül attól, hogy kö­zépiskolásokról vagy egye­temistákról van szó, legna­gyobb arányban eladóként dolgoztak a tanulmányaikat követő első évben. Amíg ez nem valósul meg, addig a külföldön elhelyezkedők karrierjéről nem lesznek összehasonlításra alkal­mas információk. Az adatokat évente, az iskolaév végén aktualizálják, tehát idén szep­temberben a 2018-ban végzettek mellett a pályájukat tavaly kezdők­ről is találunk információkat a www.uplatnenie.sk honlapon. Pellegrini: Szlovákia több pénzt fog befizetni az EU-ba Peter Pellegrini és Charles Michel (TASR-felvétel) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK NAGYROLAND Szlovákiának a jövő évtől na­gyobb pénzösszeget keil majd fizetnie az Európai Unió kasz­­szájéba - jelentette ki Peter Pellegrini (Smer) miniszterel­nök, miután Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tárgyalt a követ­kező, hétéves uniós költségve­tésről. Hozzátette: végső döntés várhatóan csak a február 20-án kezdődő csúcstalálkozó után születik. Brüsszel. A csaknem kétórás munkaebéd után Pellegrini bizako­dó hangnemben nyilatkozott az uniós költségvetésről, ugyanakkor elismerte, hogy február 20-tól rendkívül nehéz egyeztetés vár az európai vezetőkre, mivel a költség­­vetés mindig sarkalatos pontja a tárgyalásoknak. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költ­ségvetés összeállítása ráadásul kü­lönösen problémás, hiszen az Egyesült Királyság kilépése miatt jelentős pénztől esik el az EU. A britek a tagállamok közül a máso­dik legnagyobb pénzösszeget pum­pálták bele az uniós kasszába, évente mintegy 12 milliárdeurót. Ez azt jelenti, hogy a hétéves költség­­vetés összeállításakor az európai vezetőknek 84 milliárdos kieséssel kell számolniuk. „Meg kell érte­nünk, hogy Szlovákiának az elkö­vetkező években több pénzt kell juttatnia az EU-ba. Egyrészt azért, hogy fedezzük az Egyesült Király­ság kilépése miatt keletkezett pénz­hiányt, másrészt azért, mert Szlo­vákia az utóbbi években folyama­tosan egyre jobb és jobb gazdasági eredményeket produkált, így ter­mészetes, hogy több pénzt kell be­fektetnünk” - magyarázta a kor­mányfő. Konkrét számokról és ará­nyokról viszont nem akart beszélni, elmondása szerint egyelőre korai lenne feltételezésekbe bocsátkozni. „Mindez várhatóan hosszadalmas, éjszakába nyúló tárgyalásokon dől majd el” - mondta a miniszterel­nök. Még az sem tisztázott, hogy az egyes tagállamok milyen forrásból fogják finanszírozni a megemelke­dett költségeket. A kormányfő sze­rint elképzelhető, hogy az admi­nisztrációs és a védelmi kiadásokra szánt pénzösszegeken lehetne spó­rolni, de egyelőre itt is kompro­misszumot kell keresni. Pellegrini azt is elmondta, hogy a február 20-án kezdődő csúcstalál­kozó első napján várhatóan nem vesz részt, hiszen Szlovákiában ekkor éleződik ki igazán a választás előtti kampány, ezért nem szeretné le­mondani az akkorra betervezett te­levíziós vitáját. „Viszont amint vé­get ér a vita, repülőre ülök, és még éjjel elutazom Brüsszelbe. Azzal számolok, hogy a tárgyalások még ilyenkor is zajlani fognak” - közölte a kormányfő. Hogy addig is bizto­sítva legyen Szlovákia részvétele, Pellegrini Andrej Babiä cseh mi­niszterelnököt kéri meg, hogy kép­viselje az ország érdekeit. Kuciak-per a nyilvánosság kizárásával Bazin. A Specializált Bünte­tőbíróság szenátusa kizárta a nyilvánosságot a Ján Kuciak új­ságíró és a jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolása ügyé­ben folytatott tárgyalás egy ré­széről. A korlátozás azokra a pszi­chológiai és pszichiátriai szak­­véleményekre vonatkozik, amelyek Alena Zsuzsová vád­lottat érintik. A bíróság az adat­védelmi előírásokkal és az ár­tatlanság vélelmének elvével indokolta a döntését. A nyilvá­nosság kizárását Stefan Nesz­­méry ügyvéd indítványozta. Kifogásolta, hogy a média túl sokat foglalkozik Zsuzsovával. A nyilvánosság kizárása el­len érvelt a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze, aki rámutatott, hogy az általános adatvédelmi rendelet a büntetőeljárásokra nem érvényes. Daniel Lipsic, a kárvallottak jogi képviselője kiemelte, hogy a pszichológiai szakvéleményeket fiatalkorú vádlottak esetében is gyakran nyilvánosságra hozzák. „A büntetés mértékének meghatá­rozásával összefüggő átlátha­tóság szempontjából fontos a nyilvánosság” - fűzte hozzá. A média által közzétett, a vád­irat részét képező szakvélemény szerint Zsuzsová vádlott beszá­mítható állapotban van, de évek óta antidepresszánst szed. (JASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom