Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-29 / 50. szám
www.ujszo.com | 2020. február 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Fertőzésveszély A koronavírusnál veszélyesebb ragályos kórok fenyegetnek H allottam, hogy a koronavírus miatt lezárják az országhatárokat - szólított meg egy ismerősöm. Egy másik meg azt mondta, jól bevásárol tésztából meg rizsből, mert ami most van, az rosszabb mint 1929-ben volt! 1929-re nem emlékezhetek, de az meglep, hogy még 2020-ban mennyire irracionálisán képes kezelni a társadalom egy problémát vagy fenyegető veszélyt. Mert persze veszélyt jelent a koronavírus, az kétségtelen. De ugyanilyen volt a SARS, a MERS, a madárinfluenza. Összességében pedig az egyszerű influenza is jóval több emberéletet követel világszerte egy-egy évben, mint a koronavírus, bár az utóbbinál magasabb a halálozási arány. Úgy számolják, hogy 1918 és 1919a spanyolnátha az emberiség 2,5-5 százalékát pusztította el, és a járvány első 25 hetében 25 millió volt az áldozatok száma. A mostani egészségügyi ellátás összehasonlíthatatlan a száz évvel ezelőttivel, teljesen mások a higiéniai előírások és az emberek gondolkodása. Ugyanakkor sérülékenyebbé tett minket a globalizáció, az egész bolygó egy nagy világfalu, ahol minden összefügg és összekapcsolódik mindennel. Az európai betegek többsége külföldön járt, nem kívánt szuvenírként hozta magával a koronavírust a fertőzött területekről. És most már ilyen fertőzött terület a közeli Észak- Olaszország is. De talán még nagyobb veszélyeket hordoz a korlátlan és ellenőrizetlen információáramlás, vagy nevezzük inkább rémhírterjesztésnek. Az emberek már-már azt hiszik, hogy aki csak külföldön járt, az mind beteg, aki meg Kínában vagy Olaszországban, az egy másodperc alatt megfertőzi őt. De valójában például a 22 milliós Pekingben minimális a betegek száma és egyelőre minden a hétköznapi mederben folyik. Olaszország arról győzködi a turistákat, hogy ne kerüljék el - az ország GDP-jének 15 százalékát a turizmus adja. Ám a koronavírus miatt már most visszaesés tapasztalható az egész világgazdaságban, oly mértékben esnek a tőzsdék, mint 2008 óta soha, és már 200 ezer repülőjáratot töröltek, ami nagyobb veszteséget jelent, mint az eddigi összes terrorfenyegetettség vagy merénylet. Tragikomikus látványt nyújtanak a csehországi boltok üres polcai, a pánikszerűen vásárló emberek. A pszichológiai hatás alighanem még veszélyesebb, mint maga a koronavírus, amellyel az emberiség előbbutóbb megbirkózik. Emellett más, ragályként terjedő kóros dolgok fenyegetnek bennünket. Talán még fertőzőbbek. Vírusként terjed a gyűlölet és szintén nem ismer határokat. Most éppen Ausztriában tombol, ahol a boszniahercegovinai származású miniszter asszony annyi gyűlölködő üzenetet kapott, hogy rendőri védelem alá kellett helyezni. És az a vírus nálunk is nagyon jól érzi magát. A legjobb, ha nem esünk pánikba, az irracionális dolgokat pedig irracionálisként kezeljük. Józan gondolkodással és toleranciával erősítsük immunrendszerünket. Különös szükség lesz erre ma, hiszen február 29-e ugyebár kivételes nap. Négyévente egyszer van. A szerző a TASR munkatársa (Kotrha) A magyar esélyekről SZOMBATHY PÁL lovákiában a legfontosabb kisebbségi stratégiai cél a magyar képviselet megtartása - lenne. A modem, európai, etnikai alapú politizálásban hiszek, Katalónia vagy Dél- Tirol példáinak békés vonásaiban. Ami felvidéki gyökerű magyarként aggodalommal tölt el, az a magyar képviselet. E vitába kívülről én nem szállnék be, de ebben az esetben valószínűleg a teljes magyar összefogást kellett volna megteremteni: akár tüzet a vízzel, kisebbségi alapon. Ha ugyanis szeretnénk megőrizni magyarságunkat, kultúránkat, s megkapni azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket katalánok, baszkok, déltiroli németek magától értetődően élveznek, akkor nincsenek kompromisszumok, nincs értelme hátrálni, akkor egyszerűen ragaszkodni kell minden körülmények között ahhoz, ami jár a sokszínű Európában. Lehet persze mindezt szelíden, kulturáltan, párbeszédre törekedve, vagy lehet harciasabban, de mindenképpen elvi alapon szükséges politizálni. Amennyiben a kisebbségi lét célja nem a lassú és folyamatos feloldódás elfogadása a többségi nemzetben, hanem identitásunk, nyelvünk minden generáción átörökítendő megőrzése. Ebben szerintem nem lehetségesek engedmények. Tessék megnézni az említett európai kisebbségek kitartását, büszkeségét, makacsságát: a katalán zászlók borította francia Perpignant, a németül beszélő Bolzanót; ez nem megy a jogainkért haverkodva, udvarolva, tűrve-barátkozva, örökké várva a dolgok jobbra fordulását. Ehhez erő kell és világos artikuláció. Határok-Eközben persze jól kell tudni szlovákul, két kultúrában otthon lenni hozzáad az emberhez, de a többségi nemzettel élve a kényelem természetes önfeladáshoz vezet; ilyen az ember természete, ha nem edzi magát, ha nem fegyelmezett, a könnyebb ellenállás frányába halad, az pedig a feloldódás lesz. A kisebbségi életforma, az egyenrangú kisebbségi polgári lét kiharcolása energiát igényel. Az együttélés nem jelenthet eltűnést, csakis markáns önállóságot, egyenrangúságot. Jó ideje azt gondolom, hogy a modem tömegdemokráciában a választás nem szerelmi kérdés, az ember nem rajongása tárgyaként támogat politikusokat, inkább a „legkisebb rosszat” kell keresni, számos szempontot mérlegelve: érzelmeinket, szimpátiánkat, világnézetünket és személyes érdekeinket - meg a közérdekről vallott elképzeléseinket. Ezekből az összetevőkből hozunk egy döntést, megfontolásainkat súlyozva, mérlegre téve. Voksunk nem egy életre szól, néhány évre ad támogatást valakinek, valamilyen elképzelésnek. A felelős döntés nem házasság, tévedés joga fenntartva. A lényeg azonban: szavazni jobb, mint távol maradni. Kisebbségi magyarként ez duplán igaz. FIGYELŐ Tíz évet kapott a volt prágai imám Tízéves börtönre ítélte a bíróság Samer Shehadeh egykori prágai imámot terrorizmus támogatásáért. A döntés még nem jogerős. Az imám beismerte, hogy pénzt gyűjtött és küldött Szíriába, és segítséget nyújtott testvérének, Omamak, illetve Omar feleségének, Fátima Hudkovának, hogy Szíriába utazzanak és csatlakozzanak a szélsőségesekhez. Omar Shehadehet és feleségét távollétükben 11, illetve 6 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Samer Shehadeh azt állítja, amit tett, nem bűncselekmény, mert szerinte a kormányon lévő szíriai rendszer nem törvényes, és a szervezet, amelyhez testvére és sógornője csatlakozott, szerinte nem terrorista. Az imám 2016-ban testvérének, majd később sógorasszonyának segített Szíriába jutni és csatlakozni az an-Núszra Fronthoz. A szervezetnek pénzt küldött, amelyet részben a csehországi muzulmánoktól gyűjtött, de az emberek nem tudták, kinek adja. Katerina Radkovská, a bíróság elnöke szerinte Hudková védekezése, hogy ő otthon tartózkodott, és csak mosott és főzött, nem állja meg a helyét, mert korábban többször kinyilvánította, hogy dzsihádista harcos akar lenni. (MTI) Ostya a kézbe, üres szenteltvíztartók, nem kötelező a csókolgatás A koronavírus elleni óvintézkedésként a vatikáni kápolnákban is üresek a szenteltvíztarték. Átmenetileg nem kell csókolgatni az ereklyéket. Az olasz Lombardia és Veneto tartományban a templomok többsége bezárt, vagy ha nyitva is van, nincs mise. Bezárták a híres milánói dómot és a velencei Szent Márk-bazilikát is, talán hétfőtől engednek be korlátozott számban turistákat. Angelo Scola milánói érsek nyílt levelet írt arról, hogy a koronavírus nem isteni büntetés, csak egy fertőző betegség, mint a többi az emberiség történetében. Áldásosztás felfüggesztve A körmeneteket hosszabb harangzúgás helyettesítette, Emilia Romagna tartományban pedig a húsvét előtti házi áldást is felfüggesztették. A vatikáni Szent Anna-templomban sincs most szenteltvíz, az ostyát a hívők kezébe adják, nem a szájukba, a mise végén elmarad a béke jele, a kézfogás. A vatikáni hivatalokban is kötelező a kézfertőtlenítő gél. Ferenc pápa gyengélkedik, a Szentszék szerint influenzás. A szertartások helyett sok helyen az internetes misézést választotta az egyház az erre kialakított videómegosztó oldalon, és van, ahol a templomi temetési gyászszertartást is interneten mutatják be, csakúgy, mint a katekizmusórákat az elsőáldozásra készülőknek. * A román ortodox egyház azt ajánlotta, a hívek most tartózkodjanak az ikonok csókolgatásától, és a „betegek oltáriszentségét” ne a közös, hanem otthonról hozott kiskanállal vegyék magukhoz. Fertőtlenített szentképek A román patriarkátus a járványhelyzetben alkalmazandó egészségügyi és lelki intézkedésekről kiadott közleményében megnyugtatja a híveket, hogy a templomi szentképeket rendszeresen fertőtlenítik. „Akik megbetegedéstől tartanak, most ideiglenesen kihagyhatják a templomi ikonok csókolgatását, de bátran csókolhatják otthon az ikonokat” - áll az egyház közleményében. A patriarkátus arra kérte híveit, aki a koronavírus tüneteit fedezi fel magán, kerülje a zsúfolt helyeket, beleértve a templomokat. A bukaresti római katolikus érsekség azt tanácsolta a 70 év feletti, illetve krónikus betegeknek, hogy ne menjenek templomba. Gyülekezetben terjed? Karanténba vonult a dél-koreai keresztény egyház 1600 tagja, akik a koronavírus tüneteit fedezték fel magukon. A gyülekezetei a járvány helyi gócpontjának tartják az országban, a közel 2400 fertőzött több mint fele e gyülekezet tagja. A kormány a keresztény egyház több mint 310 000 tagjának adatait rögzítette, és közülük 110 000 egészségügyi kivizsgálását is elvégezték, 1638 emberben mutatták ki a vírust. Tegu városa pert indított az egyház ellen, azzal vádolva, hogy hamis taglétszámot közölt, és hátráltatja a vírus elleni küzdelmet. Az egyház vezetői visszautasították a vádakat, és arra kérték az embereket, ne őket okolják avírusteijedéséért. (MTI)
