Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-01 / 26. szám

www.ujszo.com | 2020. február 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ellenszavazók A parlamenti választás a szélsőségesek elleni szavazás lesz Rács mögé kerülhet a ve­zér. A héten ugyanis folytatódott Marian Kodéba pere amiatt a cinikus náci tréfa miatt, hogy 1488 eurós támogatást adott rászorulók­nak, ez a szám pedig a náci szimbo­lika jól ismert eleme. A bírónő a vád módosítását kérte, így lehet, hogy nem „ emberi alapjogokat elnyomó, szélsőséges eszmékkel való szim­­patizálás”, hanem ilyen eszméket támogató és propagáló szervezet létrehozása és működtetése miatt fognak az ESNS elnöke felett ítél­kezni. Ha valóban így módosítják a vádat, akkor viszont a Btk. alapján nem úszhatja meg feltételes szabad­ságvesztéssel, mindenképpen rács mögé kell dugni. A bírónő ugyanis végignézte az ESNS jelöltlistáját, amelyen több olyan személy van, aki a fent említett paragrafus alapján összeütközésbe került már a törvénnyel (persze van­nak ott erőszakos cselekmények vagy garázdaság miatt elítélt embe­rek is, de ezt most hagyjuk). És ha végignézzük a listát, akkor horog­keresztek meg antiszemita, rasszista nyilatkozatok és megnyilvánulások ugranak elő, holokauszttagadás, ci­nikus, ízetlen tréfálkozás emberi tragédiákon. Mindezek ugyanolyan kollektív jellemzői az ESNS-nek, mint a zöld trikók. A tény, hogy Kodéba ellen vádat emeltek és elítélhetik, kizárja őt a kormányalakításból is. „Senkit sem neveznék ki kormányfőnek, akit vád alá helyeztek” -jelentette ki teljesen világosan múlt vasárnap egy politi­kai tévévitában Zuzana Caputová, sokan mégis félreértették mondani­valóját. Magyarázatként azt is hoz­zátette: „Andrej Kiska ellen nincs vádemelés, tehát ha ma lenne a vá­lasztás és egy győztes koalíció ve­zetője lenne, kinevezném kormány­főnek. Ezzel szemben Marian Kot­­leba ellen vádat emeltek“. A bírósági tárgyalás jelzés a még bizonytalan szavazóknak is, akik esetleg azt fontolgatják, hogy Kot­­lebára szavaznak. Ezeket a szavazó­kat feleslegesen győzködnék az ak­tivisták, az újságírók, de egy bírósági tárgyalásnak, ítéletnek azért van va­lami súlya nálunk is. Másrészt az is igaz, hogy mindig is létezett itt bizo­nyos szimpátia a törvény által üldö­zött Jánosíkokkal. Kotlebáék elkezdték azt a játékot, hogy ajobbszélről a centrum felé közelítik pártjukat, és már a válasz­tási győzelem lebeg a szemük előtt, talán nem is teljesen alaptalanul. Azt az illúziót próbálják elhitetni az em­berekkel, hogy néhány értelmiségin és kávéházi idiótán kívül tulajdon­képpen mindenki egyetért velük (egyébként ezt állítja a smeres Blaha is). Ezért idegesíti Kotlebáékat, hogy az utóbbi hetekben tömegek tüntet­nek a vidéki nagygyűléseiken, és a tiltakozók többen vannak, mint ők. Rossz hír számukra a többi választói csoport mozgósítása, hiszen a radi­kálisok semlegesítésének ez a leg­jobb módja. Meg az, hogy a hagyo­mányos pártok legyőzik őket a vá­lasztáson. Nem mellékesen ez a tény még nagyobb súlyt ad a magyar választók egyébként is roppant fontos szava­zatainak: bízzunk benne, hogy részt vesznek négy hét múlva a szélsősé­gesek elleni szavazáson. A szerző a TASR munkatársa A sebesség vírusa SZOMBATHY PÁL Behálóztuk a Földet, egy hatalmas pókhálóban ülünk mind­annyian. Meghúzhatjuk a szálat bárhol, nem marad követ­kezmények nélkül sehol. Az ember önmaga vírusává válik. Mindenki erről ir, mindenki erről gondolkodik. Én sem írok másról, esetleg máshogyan. Nem a vírusról mint betegségről, inkább az emberi lét felgyorsulásáról, s vele a tér összezsugorodásáról. Vol­taképpen mindannyian karnyújtásnyira vagyunk Vuhantól. „A WHO vészhelyzetet hirdetett a kínai koronavírus-járvány miatt. Nem azért, ami Kínában történik, hanem amiatt, ami a többi ország­ban.” (az Egészségügyi Világszervezet elnöke Genfben) A fal mögött: Kína. Ahonnan elindult a koronavírus; terjedéséről ma már szinte élő közvetítést rendezhetünk a neten, követhetjük a beteg­ség szétspriccelését Ázsiából, talán a vuhani piacról, nem pontosan tudni. Ott tartunk, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusaival pon­tosan megjósolta a hírekből a járvány eljövetelét és terjedését. Elkez­dődött a szervezett védekezés, de nem könnyű a határtalan szabadság modem korában, mert emberi alapjog lett az utazás, a repülés és legfő­képpen: a csatlakozás a hálózatra, ahol szinte mind ott vagyunk. Kínát most virtuálisan elfalazzuk; nem a földrajzi határait követve, ahogyan Oroszország óvintézkedésként meghirdette a több ezer kilo­méteres zárlatot, bár minek. A nagy falat Kína most kívülről nézi, de nem látja: az a fal a valóságban sehol sincs. Ugyanakkor mégis meg­van: mindannyiunkban belül. Mostantól minden gyanús, ami kínai: a büfé, a bazár, a legyező, az integető műanyag cica. Karanténba he­lyezzük Kínát, amely behálózza kolóniáival a világot: félünk a piactól, az árustól, az ázsiai arcoktól. A járványtól, ami kínai. Nem bóvli, nem hamisítvány: valódi biológiai bomba - a fejünkben is. Made in China. „A túléléshez nem megnyerni kell a versenyt, hanem inkább ki kell szállni belőle.” (Michel Houllebecq francia író) A gazdasági globalizáció a járványok terjedését is globalizálja: a sebesség egyre nő. Az áruk, szolgáltatások utaztatása, a több ezer ki­lométerrel odébb előállított termékek forgatása a Föld körül az üzleti hasznot szolgálja. A fogyasztó egyformává tétele, a központosított igénykeltés jóval előrébb jár, mint a munkavállalók (vagyis: akik egy­ben a fogyasztók) béreinek egyenlősége, amely sehol, helyette jöve­delmi szakadékok tátonganak Kelet és Nyugat között. A tőke fényse­bességét nem követi a munka vánszorgása. A tőke fénysebessége vi­szont felgyorsította a Föld lakóinak tempóját és időérzékelését: online megkapjuk az azonnali, a kábeleken a jelek mindent közel hoznak. Ha pedig utazni vágyunk, hát fillérekért felszállhatunk a bolygó össze­­szennyezéséért nem kicsit felelős repülőjáratokra, melyek vonalsűrűsége vetekszik az optikai vezetékekével. Fémbe és műanyagba csomagoltuk a Földet. „Földünk túlságosan kicsi és lakhatatlan lesz, éppen mert minden pillanatban körüljárható. Nemcsak anyagi mivoltában lesz sérült a Föld a környezetszennyezés miatt, hanem olyan bolygóvá válik, ahonnan maga az ember van kirekesztve.” (Paul Virilio filozófus) Könnyen lehet, hogy a mostani járványt kézben tartják majd, meg­találják az ellenszert, s a világ gyakorolt egyet a nagyobb kataklizmák előtt. Az is könnyen lehet, hogy a hisztéria és félelem kortünete a fe­lettünk bezáruló égbolt élményéből fakad: mindent túl közelről, felna­gyítva, s azonnal érzékelünk, így reakcióink is eltúlzottak. Azt sem zárhatjuk ki, hogy a Föld, Gaia előbb-utóbb járványok vagy más tra­gédiák formájában ledobja magáról az emberiséget, de legalábbis je­lentős részét, esélyt adva a megmenekülőknek a gondolkodásra, újra­kezdésre, lassításra. És az is lehet, hogy az emberi fejlődés a bajok megoldása felé halad, csak közben átalakítja magát az emberi lényt. Legkisebb esély a fékezés: a többség nem óhajt dacolni a szükség­­szerűnek mondott fejlődéssel. Ma hiánycikk a maszk, holnap óriási üzlet lesz. Amit tudunk és amit nem a koronavírus-járványról HÁTTÉR A halálozási arányszám, a fer­tőzés szintje, a pillanat, ami­kor a beteg fertőzni kezd, lap­­pangási periódus: sok isme­retlen tényező van még az új koronavírussal kapcsolatban. Egy járvány súlyossága a vírus ter­jedésének szintjétől és a veszélyes­ségétől függ. „Kevésbé agresszív ví­rus is tud sok kárt okozni, ha sokan kapják el” - mondta Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet vész­­helyzeti programigazgatója. Még nem lehet megállapítani az nCoV- 2019 koronavírus halálozási arány­számát, mivel nem tudni, valójában hány embert fertőzött meg. „A bizo­nyított esetek 2 százaléka halt meg, ami magas a szezonális influenzához képest” - mondta Ryan. Az arány azonban naponta csökken, mivel egyre több a bizonyított fertőzés, mint a halálesetek. Eddig két halálos járványt okozott koronavírus, melynek a családjához az nCoV-2019 tartozik: ez volt a SARS ( akut légzőszervi szindróma) és a MERS (közel-keleti légúti szindróma). A SARS-járványnak 2002- 2003-ban 774 halottja volt vi­lágszerte 8096 megbetegedésből, azaz a halálozási arányszáma 9,5 százalék volt. A MERS-járványban, amely még mindig fertőz, 858-an haltak meg 2494 megbetegedésből 2012 szeptembere óta (34,5%). Összehasonlításképpen: a WHO becslése szerint a szezonális influ­enzának évente világszerte 290-650 ezer halottja van. A járvány fontos paramétere az egy beteg által megfertőzöttek száma. Ä kutatók becslései szerint ez 1,4-től 5,5-ig teljed. A kínai kutatók tanul­mánya szerint egy ember átlagosan 2,2 embert fertőzött meg. Ez vi­szonylag alacsony, közelebb áll az influenzához (1,3), mint a kanyaró­hoz (12), a S ARS-hoz hasonló (3). A kínai hatóságok azt közölték, hogy a fertőzés még a tünetek meg­jelenése előtt lehetséges (ez jellemző az influenzára, de a S ARS-ra nem). Ez a feltételezés azonban csak néhány eseten alapul, és nem bizonyított. „Ä fo remény a járvány kézbentartására, ha gyorsan azonosítjuk a pácienseket és el tudjuk őket különíteni” - mond­ta Park Woolhouse, a skóciai edin­burghi egyetem tanára. „Ha bebizo­nyosodna, hogy a vírus még a szimp­­tómák megjelenése előtt teljed, az kétségbe vonja az ilyen intézkedések hatékonyságát” - tette hozzá. Az emberről emberre teijedő ese­tek többségét Kínában figyelték meg. A washingtoni Nemzetközi Stratégi­ai Tanulmányok Központja szerint az ilyen fertőzés kockázata igen ala­csony a fejlett országokban. Ha azon­ban a megbetegedések eljutnak egyes afrikai országokba vagy máshova, ahol az egészségbiztonsági eszközök korlátozottak, súlyos járványgócok alakulhatnak ki. Ez egy világjárvány előjátéka lehet, de ez a forgatókönyv egyelőre csak elméleti. Továbbra sem ismert a lappangási idő. A WHO szerint 2-10 nap lehet. A kínaiak becslése 5,2 nap, és páci­ensenként változó. Egy holland ku­tatás átlagosan 5,8 napot ír. Ám a becslések elsődlegesek és pontatla­nok, ez indokolja a 14 napos megfi­gyelést vagy karantént. Az összes páciensnek tüdőgyulla­dása volt, többségük lázas, köhög, egyharmaduk fulladozik. Az első pontosan leírt 99 beteg átlagéletkora 55 év volt, kétharmaduk férfi, felük krónikus betegségben (szív- és ér­rendszeri, cukorbetegség) szenved. Január 25-ig közülük 11 halt meg, 57- en kórházban vannak, 31-en elhagy­ták a kórházat. A koronavírus ellen nincs védőoltás, sem gyógyszer, az ellátás a tünetek kezelésére korláto­zódik. Az embernél való megjelené­se óta a vírus keveset mutálódott, ha nagyon sok emberre átterjed, vizs­gálni kell a mutálódást is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom