Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-28 / 49. szám
4 I RÉGIÓ 2020. február 28.1 www.ujszo.com Megmenteni a Csallóköz értékeit laha a csallóközi táj jellegzetes színfoltjai voltak. Ezek rendszeres botolásával is segítik a szuvas törzsben élő élőlények, bogarak, madarak élőhelyének a megmaradását. A nagyióli csoda „A nagyiéli sziget az egyik büszkeségünk. Jeles példája annak, hogy van értelme az erőfeszítéseinknek” - vallja Karolina Sobeková projektmenedzser. Ez a sziget ma a Duna menti természet védelmének követni való példája. A BROZ már több éve gondozza és felügyeli a sziget környezetét, tevékenységével összekapcsolja a természetvédelem és a hagyományos tájgazdálkodás céljait, miután 2013-ban sikerült revitalizálták a nagyiéli Duna-ág medrét, ami által a szigetet ismét közrefogta a természetes folyóvíz, visszaállítva az eredetileg létezett környezetet a vízimadarak, halak és kétéltűek számára. Újra bevezették a haszonállatok legeltetéses tenyésztését, így ma már ismét a szarvasmarhák, juhok, kecskék, lovak, sőt a vízi bivalyok és a Magyarországon őshonos szürke marhák vették birtokba a sziget legelőit. „Mindenkinek ajánlom, menjen el, lássa és élje meg a sziget adta természeti környezetet, mert ez igazi élmény” - meséli lelkesen Karolina Sobeková. Tanulás, tanítás „Akármilyen projektet kezdünk el, az egyik legfontosabb lépésünk a helyi lakosok tájékoztatása arról, mit miért, hogyan teszünk és mi lesz a munkánk eredménye. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagyon nyitottak, befogadók, és a magukénak érzik a környezetvédelmet” - vallja a két projektmenedzser. A tájékoztatást és felvilágosítást már az iskolákban kezdik. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat iskolások számára azokra a helyekre, ahol éppen egy környezetvédelmi projekt megvalósítása folyik. A tájékoztatást és kommunikációt annyira fontosnak tartják, hogy ez a pozsonyi székhelyű, teljes mértékben szlovák anyanyelvű szakembercsapat, felfogadott egy magyamyelv-oktatót, hogy mindenki, aki a magyarlakta vidéken valósítja meg a rá bízott projektet, szót tudjon érteni a helyiekkel. Szlovákia nem csak a Tátra „Nem vitatom a tátrai hegyek különleges szépségét, nagyon is szeretem őket, de Szlovákiában nem csak a Tátra van. Itt van a méltatlanul elhanyagolt Duna folyó mente, amely szépsége csodálatra méltó, természeti környezete különleges, faunája pedig egyedülálló, amit óvni kell, esetenként újraéleszteni kötelező” - mondja Karolina Sobeková. Való igaz, hogy a Duna menti táj ökológiai szempontból egyedi terület. Sajátos élőhelyei sokféle ritka növény- és állatfaj számára adnak életteret. A Duna főága és a Kis- Duna által körbezárt Csallóköz Szlovákia legtermékenyebb mezőgazdasági területe, itt van Közép- Európa legnagyobb ivóvízforrása is. Sajnos a lokális érdekek ezt nem mindig tartják szem előtt, hiszen vannak községek, amelyek a gyors haszon érdekében ezen az egyedi, értékes földön többhektámyi területen is lebetonozott ipari parkokat létesítenek. Szerencsére a „brozosok” csapata már sok mindent visszahozott abból, amit elveszettnek hittünk. SOMOGYI KATALIN Önfeláldozó munkával maroknyi csapat próbálja visszaállítani a csallóközi madár- ás növényvilág eredeti élőhelyét. gyarázza Sobeková. Harminc évvel ezelőtt az akkori Csehszlovákia elkezdte a Duna folyam szabályozását, hajózásra alkalmassá tételét, mert az akkori vízgazdálkodási politika ezt tartotta helyesnek és szükségesnek. Ennek a döntésnek járulékos következményeként elzárták a főfolyam szerves részeit, a mellékágakat, ezzel tönkretették több védett madárfaj fészkelési helyét a folyó természetes meredek partfalaiban, amivel néhány ezer párról néhány százra csökkentették a madárpopulációt. Mai szemmel nézve már nyilvánvaló, hogy nem volt szükség ilyen mértékű beavatkozásra. Ezen mellékágak és az egész Duna menti ágrendszer újraélesztését tekinti a társulás egyik feladatának. Az első mellékágat 2012-ben tisztították ki Medvénél, pár hónappal ezelőtt pedig a kulcsodi mellékágat csatolták vissza a főfolyamhoz. A nagy volumenű beruházásokat nagyrészt az Európai Unió finanszírozza a LIFE program keretében a környezetvédelmi minisztérium és a Vízépítő Vállalat (W) hathatós segítségével. A különleges Duna A Duna egyedülálló folyó. Az Alpokból hegyi folyamként zúdul alá, majd megérkezik hozzánk, a nagy síkságra, ahol óriási területen folyik, ezzel mintegy belföldi deltát alkotva, amely mocsarak, láposok, zsombékok, holtágak és nádasok rendszerét jelenti. Valamiféle közép-európai Amazóniát alkotva, amelynek legszélesebb része Vajka környékén van. Ennek eredménye az a különleges növény- és állatvilág, amely csak a Duna mentére jellemző, és amelyet a „brozosok” minden erejükkel próbálnak megvédeni ott, ahol még létezik, illetve visszaállítani eredeti állapotába ott, ahol még lehetséges. A pocok-projekt Félreértés ne essék, nem a kártevő mezei pocokról van szó, hanem A valamikori itató kutak újratelepítése is fontos része az ökoszisztémának ■ (Fotók: a BROZ képarchívuma) „Csak azok az emberek, akik ismerik természetes környezetük szépségét és értékeit, lehetnek motiváltak arra, hogy ezt kellőképpen védjék is. Nem csupán az össztársadalmi célok vagy a jövő generációinak az érdekében, hanem elsősorban önmagukért” - vallja a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ - Bratislavské regionálne ochranné zdruzenie). Szlovákiában ez az egyik legsikeresebb nonprofit szervezet, amely pozsonyi székhelyéből kiindulva védi, menti, újítja, regenerálja Nyugat-Szlovákia, elsősorban a Duna mente, ezen belül is a Csallóköz természeti kincseit, amelyeket az ember a civilizáció oltárán akaratlanul, vagy nem ritkán tudatosan feláldozott. Ez a maroknyi csapat - összesen alig több mint húsz elszánt, szakmai tudással felvértezett fiatal - kitartásával, állhatatosságával igazi csodákat valósított meg a társulás 12 éves fennállása óta. A természetvédelmet komplex tevékenységnek tartják, amelyet nem lehet a gazdasági és politikai összefüggésektől elkülönítve megvalósítani. Ténykedésüket elsősorban a problémák megelőzésére összpontosítják, azzal, hogy tájékoztatják a nyilvánosságot, illetve növelik a fiatalok környezetvédelmi tudatosságát. Erőfeszítéseik mégsem mindig járnak sikerrel. Sokszor áll elő olyan helyzet, amikor kénytelenek az illetékes államigazgatási szerveket, sőt esetenként akár a bűnüldöző hatóságot értesíteni. Nem szívesen teszik, csak a legvégső esetekben lépik meg ezt a lépést. Szerencsére sokkal több a pozitív, mint a negatív tapasztalatuk. A Duna és mellékágai Karolina Sobeková, a „brozosok” egyike, aki többek közt a „Bees and Fish” (méhek és halak) projekt felelőse, amely a valamikori őshonos madárfajokat is hivatott újra honosítani a Duna Pozsony és Helemba közti 173 kilométeres szakaszán, azzal, hogy újrateremtik a számukra az élhető és fészekrakásra alkalmas folyópartot. „Ha a szlovákiai oldalról nézem a magyar partot, ideális fészekrakó helyeket látok a folyó partjain. Ha a magyarországi partról tekintek át a szlovák oldalra, a helyzet távolról sem ilyen ideális” -ma-Cél visszaállítani a haszonállatok legeltetéses tenyésztését a Csallóközben A meander kori ősfűzfákat rendszeresen botolni kell, hogy a sokféle élőlénynek menedéket nyújthassanak sokkal ritkább társáról, az északi pocok mehelyi alfajáról, amely a jégkorszakból maradt meg. Már ahol megmaradt, mert a jégtakaró visszahúzódásával elveszítette természetes életterét és az ember is mindent megtett azért, hogy eltüntesse. Elszigetelt populációi mégis megmaradtak a Szigetköz egyes területein, Ausztriában a Neusiedler See mentén, de főleg nálunk, Szlovákiában, a Duna mentén. A zsombékos területeket kedveli, gazdasági növényekben nem tesz kárt, ugyanis kerüli a száraz élőhelyeket . Az ő megmentése, jobban mondva az ő életterének a megmentése is az egyik tervezett proj ekt. Madárfajok vádelme A fűzfák projektje már sikeresen zajlik Ekecs, Nemesócsa, Gúta, Megyercs, Ekel és Szilas kataszterében. Szintén a ritkán előforduló madárfajok védelmét szolgálja. „Egyik fő feladatunk a szántóföldperemek újrafüvesítése, mert az óriási mezőgazdasági területen alig léteznek biofolyosók. Ezért is igyekszünk újraéleszteni a természetes legelőket, fákat ültetünk, felújítjuk a mocsaras, lápos területet, amivel próbáljuk csökkenteni a mezőgazdasági területek aszályosságát” - magyarázza a projektet felügyelő Zofia Filagová. A projekt szerves részei a meanderi árterekből megmaradt fűzfák, amelyek va-
