Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-04 / 28. szám
8 I KÜLFÖLD 2020. február 4. I www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: Johnson máris bekeményít Brüsszel/London. Az Európai Unió kész Londonnak egy ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti—közölte Michel Bamier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója. Bamier kijelentette, az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani, ha Nagy- Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot. Nagy-Britanniajanuár 31- én éjfélkor kilépett az Európai Unióból. Az unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London uniós szabályozásokat is kötelezően elfogadjon - mondta tegnap Boris Johnson miniszterelnök. Kijelentette: a tervezett kétoldalú kereskedelmi megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen. Johnson szerint ez ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. (MTI) Irán azonnal tudta, lelőttók a repülőt Kijev/Teharón. Az ukrán hatóságok birtokában van egy felvétel, amely azt bizonyítja, az iráni hatóságok azonnal tudhatták, hogy rakétával lőtték le január 8- án az ukrán utasszállítót - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Az államfő azt mondta, a titkosszolgálati úton megszerzett felvételen a teheráni légi irányítás diszpécserszolgálata beszél egy landolni készülő iráni gép másodpilótájával, aki perzsa nyelven és angolul is azt mondja, rakétaindítást látott, és azt, ahogyan a rakéta eltalálja a MAU ukrán légitársaság utasszállítóját. Az iráni polgári repülési hatóság tegnap közölte, a kiszivárogtatás miatt ezentúl nem oszt meg semmilyen nyomozati bizonyítékot az ukrán fellel. (MTI) Amerika feltételei a tálibokkal szemben Taskent. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt mondta: akkor írják alá az amerikai csapatok kivonásához vezető megállapodást az afganisztáni tálibokkal, ha a kormányellenes, szélsőséges lázadók bizonyítják, hogy képesek és hajlandóak csökkenteni az erőszakot. Üzbegisztáni látogatásán a miniszter aláhúzta: közel vannak a megegyezéshez. Az USA szeremé békemegállapodással lezárni a 18 éve tartó konfliktust, és kivonni mintegy 13 ezer katonáját a dél-ázsiai országból. A tálibok egyelőre nem hajlandók tárgyalni Kabullal, mert Washington bábj ának tartj ák. (MTI) USA: az elnökválasztás rajtja Elkezdődött az amerikai elnökválásztási folyamat: megválasztották az első küldötteket Joe Biden (balra) és Bernie SandersTrump kétveterán kihívója (TASR/AP) MTI ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Tegnap hivatalosan is megkezdődött az amerikai elnökválasztási folyamat: megválasztották az első küldötteket a középnyugati lowában. lowára egész évben alig figyelnek, de minden 4 évben egyszer mindenki - főleg a politika világának megannyi szereplője - lowára szegezi tekintetét. Itt tartják ugyanis az amerikai elnökválasztási folyamat első voksolását. Az amerikai elnökválasztási folyamat első, iowai voksolása után az elemzők már az itteni eredmények alapján próbálnak meg következtetéseket levonni a későbbi elnökjelöltválasztásra, végső soron az elnökválasztásra is. Iowa kis agrárállam az amerikai középnyugaton, lakossága alig több mint hárommillió lelket számlál. Nevét a korábban ott élő, sziú nyelven beszélő iowa indiánokról kapta, ezért is nevezik Sólyomszem Államnak (Hawkeye State). Mi az a caucus? lowában a választás formája nem előválasztás (primary), hanem jelölőgyűlés (caucus). Az Egyesült Államokban mindössze 14 tagállamban döntenek ily módon azokról a küldöttekről, akik majd a pártok országos elnökjelölő konvencióján döntenek az elnökjelölt személyéről. A „caucus” elnevezés eredete a történelem homályába veszett, egyes tudósok szerint az algonkin indiánok nyelvéből ered. A jelölőgyűléseket magánházakban, templomokban, iskolákban, boltokban, vagy akár lovasklubokban is tarthatják, a választási körzettől függően. A résztvevőknek megadott időpontban kell a megadott helyiségben lenniük. Késni nem lehet, és a helyiséget sem lehet előbb elhagyni, aki nem tartja be ezt a szabályt, az nem voksolhat. Az idén 1678 helyen rendeznek caucust. A jól szervezett kampánycsapatoknak minden egyes jelölőhelyiségben van egy helyi megbízottjuk, aki segít a résztvevőknek. Különböző eljárások A republikánusok és a demokraták jelölőgyülései különböznek egymástól. Á republikánusok a titkos szavazás hívei, a helyiségben a szavazócédulán bejelölik az általuk támogatott küldött nevét, majd ezeket a voksokat az összes caucushelyiségben összeszámolják, és beküldik a párt helyi központjába. A végeredmény az összeszámolt voksok összessége. Ezzel szemben a demokrata párti hívek döntésének folyamata bonyolultabb, de nyilvános. A különböző jelölőhelyiségekben a jelenlévők hangosan egyetértve vagy vitatkozva fennhangon megnevezik, hogy kit látnának szívesen küldöttként. A választható jelölteket a helyi pártvezetés határozza. meg, a korábbi két választás eredményei alapján. A szavazókörzetekben történő jelölés két fordulóban zajlik: az első forduló után csak azok maradnak versenyben, akik a jelenlévők támogatásának 15 százalékát megszerezték. A megszavazott küldöttek azonban nem kerülnek automatikusan az elnökjelölt-állító konvencióra, hanem még egy helyi területi konferencián (konvención) bemutatkoznak, és ott választják ki nyílt szavazással, hogy kik lesznek a küldöttek. Trump erőteljes jelzői Az elmúlt napokban rendkívül megélénkült az élet lowában, egymást érték a kampányrendezvények, az államba még Donald Trump amerikai elnök is ellátogatott. Az állam fővárosában, Des Moines-ban tartott kampánygyűlést, ahol azt hangoztatta: novemberben legyőzi az általa már előre „szocialistának” minősített demokrata párti vetélytársát. Az elnök nem fukarkodott lehetséges vetélytársai minősítésével. Joe Bidenről, az Obama-kormányzat egykori alelnökéről, aki ellen ágált az ukrán elnöknél, azt mondta, hogy „tunya és álmatag”. A milliárdos üzletembert, Michael Bloomberget pedig, testmagasságára utalva, „nagyon picinek” nevezte. Bernie Sanders vermonti szenátort - a demokraták pillanatnyilag legnépszerűbb elnökjelöltjét Trump „őrültnek” nevezte, és azt mondta, szerinte Sanders „kommunista, de legalább hűséges ahhoz, amiben hisz”. 11 demokrata indul Jelenleg 11 demokrata politikus verseng az elnökjelöltségért. Napjainkban a két legesélyesebb egyike a 77 éves Joe Biden, aki csaknem öt évtizede politizál, 1972-től a kongresszusban. 2009 és 2017 között Barack Obama demokrata párti elnök mellett az Egyesült Államok alelnöke volt. A másik a 78 esztendős Bernie Sanders vermonti szenátor, aki önmagát „demokratikus szocialistaként” jellemzi, és egyenesen politikai forradalmat ígér, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke. Rendkívül sok támogatója van, a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok közül ő az, akinek a legtöbb kis összegű adományt ajánlották fel hívei, és négy éve alaposan megszorongatta Hilary Clintont a demokraták elnökjelölő versenyében. Emellett elemzők és választók egyaránt érdeklődéssel kísérik a 77 éves milliárdos, New York volt polgármestere, Michael Bloomberg szereplését. Londoni terrortámadás Törököket lőttek a szírek Terrorellenes művelet közben lőtték le a rendőrök vasárnap azt a késes támadót, aki London déli részén több embert megsebesített - közölte a Scotland Yard. London. Terrorcselekményekért elítélt késes támadó sebesített meg két embert Londonban vasárnap. Az incidensnek van egy harmadik sérültje is, egy nő, aki valószínűleg a rendőrségi fegyverhasználat után, üvegszilánktól sebesült meg könnyebben. Az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök agyonlőttek, alig egy hete szabadult a börtönből a rá kirótt 3 év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után. Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és teijesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság. A terrorelhárító szolgálatok annak idején feltárták azt is, hogy Amman lefejezésekről készített videókat osztott meg barátnőjével, akit arra biztatott, hogy ölje meg „hitetlen” szüleit, és maga is terrortámadásokra készült Londonban. Tárgyalásán elismerte a terhére rótt vádakat. Az Iszlám Állam terrorszervezet tegnap jelentkezett a londoni késeléses támadás elkövetőjeként. Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette: a kormány azonnal újabb szigorítási terveket ismertet a A támadás London Streatham városrésze főutcáján történt (tasr/ap) terrorcselekményekért elítéltekkel szemben. A támadás a Temzétől délre fekvő Streatham városrész főutcáján, a zsúfolt Streatham High Roadon történt. Legutóbb november 29-én történt késeléses terrortámadás Londonban. Annak a merényletnek az elkövetője, Usman Khan a City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték. A brit kormány néhány nappal később közölte, hogy sürgősséggel felülvizsgálja a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását. (MTI) Ankara. Legkevesebb négy török katona meghalt, további 9 pedig megsebesült, egyikük súlyosan a szíriai kormányerők tüzérségének lövéseitől az északnyugatszíriai Idlíb tartományban - közölte tegnap a török védelmi minisztérium. Törökország erősítésnek küldött Idlíbbe katonai egységeket azzal a céllal, hogy megakadályozza az ott folyó harcok folytatódását. A tárca aláhúzta: a damaszkuszi erők annak ellenére adták le a lövéseket, hogy Ankara a katonák tervezett pozíciójáról előzetesen tájékoztatta őket. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap közölte, Törökország mindig válaszol a támadásra. Hozzátette, hogy a műveletben a török tüzérség és a légierő F-16-os vadászbombázói vesznek részt. Az első adatok szerint 30-35 ellenséges Szíriáit „ártalmatlanítottak” - mondta. Idlíb tartomány a szíriai lázadó fegyveresek utolsó bástyája, amely ellen a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát orosz támogatással. Ankara, amely a mérsékelt felkelő milíciákat támogatja a konfliktusban, 2017-ben arról állapodott meg Moszkvával, hogy feszültségcsökkentési övezetet alakítanak ki Idlíb tartomány peremén, a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó korábbi demarkációs vonal mentén. Az egyezményt követően Törökország tucatnyi megfigyelőpontot állított fel a zónában, ám az előrenyomuló damaszkuszi csapatok ezek közül néhányat már gyűrűbe zártak. A műveletek az utóbbi hetekben annak ellenére fokozódtak, hogy Törökország és Oroszország január 12-én tűzszünetről egyezett meg. Erdogan. közölte, ha Idlíbben a helyzet nem normalizálódik záros határidőn belül, akkor Ankara katonai erőt fog alkalmazni. Erdogan, akinek országa már 3,6 millió Szíriáinak nyújt menedéket, a közelmúltban többször kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az idlíbi bombázások elől több százezer ember indult meg a török határ felé. (MTI) Szüntelen harc Idlíbben (tasr/ap)
