Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-24 / 45. szám
KULTÚRA 8 I PENGE Komoly önfeledtség Dilettantizmus, komolytalanság - olyan fogalmak, amelyek használata egy kritikában kétségeket támaszthat a górcső alá vetett könyv poétikai teljesítményével kapcsolatban. Többek között silány líranyelvhasználatot, középszerűséget sejtetnek, a kifejezés öncélúan felfogott szabadságát. Bóvlikat, rossz szövegeket. Zemlényi Attila azonban nagyon is komolyan műveli a komolytalanságot. Kötete nem egy dilettánsé, hiszen a dilettantizmus lehet beszédmód is, amelynek szakszerű, reflektált, az olvasót esztétikai tapasztalathoz juttató alkalmazásához nagy mesterségbeli tudás szükséges. JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA És a Csonthéj költője rendelkezik az ehhez kellő felvértezettséggel. A megszólalás fesztelensége, játékossága az, ami első olvasásra megakaszt. Az az önfeledt szórakozás, amivel Zemlényi áthágja a nyelv költői felhasználásának normáit. Szándékoltan fals rímek, bicsakló ritmusok révén lép ironikus és humoros párbeszédbe hagyományokkal, tendenciákkal, miközben versről versre alakít ki egy olyan utalásrendszert, amelynek építőkövei a populáris és az úgynevezett magaskultúra fontos produktumai. E szemkápráztató intertextuális tárházban helye van az abszurd sajtóhíreknek, a Szolid Motorosok - és a Szelíd Motorosok - című filmnek, a Harry Potter-univerzum elemeinek, a Várkastély a Kárpátokban című Jules Verneregénynek, a József Attilaszövegeknek vagy a Légy jó mindhalálig című Móricz-regény Pósalaky bácsijának. Az improvizatívnaktűnő megoldások meglepők, ráadásul a könyv képi elevenségével, a keresett, mégis kiszámíthatatlan nyelvjátékokkal sem hagyja lanyhulni az olvasói figyelmet. Nemcsak az eljárásmódjaira, hanem a kötet hangvételére is jellemző az önfeledtség. Az 5 ciklusba rendezett 37 versnek egy a beszélője - a könyv és a szövegek elején olvasható ajánlásokból, az autotextusokból, a visszatérő alakokból egy középkorú évei vége felé járó férfi képe rajzolódik ki, aki az összegzés szándékával felkeresi múltja szakaszait, meghatározó borsodi és Borsodkömyéki tájait. A blokkok az ő életébe nyújtanak betekintést gyermekkorától 50-es évei elejéig. Azáltal, hogy a korpusz felkínálja az életrajzi olvasat lehetőségét, még határozottabbá válnak ennek a férfinak a vonásai. Zemlényi rengeteg olyan utalást font a szövegekbe, amelyek a hétköznapi életével, valamint az irodalmi intézményrendszerben betöltött szerepével hozhatók összefüggésbe. Megidézi a miskolci Müút folyóiratot, melynek főszerkesztője, név szerint említi a még élő és a már elhunyt barátait, pályatársait, valamint családtagjait is. Ez azonban nem okoz értelmezési nehézségeket, hiszen szerencsére Zemlényi mankókat ad ahhoz, hogy az olvasó felfejthesse a személyközi viszonyokat, illetve rekonstruálni tudja a versbeszélő - elfogadva az ajánlatot: Zemlényi Attila-kapcsolathálózatát. A szépirodalmi vállalkozásokban elvégzett visszatekintő, összegző műveletek általában a hiány és a veszteség tapasztalatával járnak együtt. A szembesülés az elmúlással rezignált beletörődést, félelmet eredményez, az élet megmásíthatatlan törvényei megfosztják a versbéli szubjektumot a szabadságától, mígnem a múlt számbavétele egyre inkább az ember végességének tudatosodására késztet. A Csonthéjban azonban nyoma sincs mindennek. Itt az emlékezés annak ellenére is jó élmény, hogy több szöveg megkísérel szembenézni az elkerülhetetlennel. Zemlényi új kötete bizonyítja, érdemes boldogan összegezni. Jó humora miatt is üdítő olvasmány. Zemlényi Attila: Csonthéj Prae Kiadó, 2019. Értékelés: 8/10 KONCZ ZSUZSA 2020. március 12.119:00 DUNASZERDAHELY, Csaplór B.VMK Info: www.elokoncert.sk +421905 654 349 ÚJ SZÓ www.ticketportal.sk DP200I47 2020. február 24. | www.ujszo.com Florence Pugh és Timothée Chalamet a lányregény új filmes feldolgozásában (Fotók: ItafÜm) A kisasszonyok álmai Greta Gerwigfilmjében modern hangon szólal mega klasszikus HERNÁDI HENRIETT Grata Gerwig új, élettel teli átdolgozásban és parádés szfnészgárda szerepeltetésével eleveníti meg Louisa May Alcott klasszikussá vált regényét, a Kisasszonyokat. Az amerikai írónő 1868-ban kiadott lányregénye, a Kisasszonyok kétségkívül műfajának egyik legmeghatározóbb darabja, amely kortól és időtől függetlenül mindig megtalálja útját (nem csak) a női olvasók felé. Nem meglepő, hogy a regénynek több filmes, színházi és televíziós adaptációja is létezik. Ezek közül Gillian Armstrong 1994-es, három Oscar-díjra jelölt produkciója tekinthető a kötet legismertebb, klasszikussá vált feldolgozásának. Ezúttal egy újabb női rendező, Greta Gerwig vitte vászonra Alcott híres regényét, a végeredmény pedig elődjéhez hasonlóan hatalmas sikernek örvend. A történet sokak számára ismerős lehet: a népes March család nőtagjai massachusettsi otthonukban próbálják átvészelni a polgárháború borzalmait, miközben az apa (Bob Odenkirk) a fronton szolgál. Az édesanya, Marmee (Laura Dem) és a házvezetőnő (Jayne Houdyshell) látják el a legfontosabb teendőket, és gondoskodnak a család négy, meglehetősen rakoncátlan lánygyermekéről. A cselekmény központjába a négy lány kerül, bemutatva történetüket a gyermekkortól egészen a felnőtté válásig. Mindegyikük más-más személyiség, ezért életútjuk is máshová vezet. A legidősebb lány, Meg (Emma Watson) a legmegfontoltabb a testvérek közül - jövőjét a szerelem megtalálásában és a házasságban látja. Vele szemben az eleven és meglehetősen makacs Jo (Saoirse Ronan) önállóságra és jövedelmező írói karrierre vágyik. A festészetben jártas Amy (Florence Pugh) lobbanékony és heves természetű, Beth (Eliza Scanlen), a család legvisszahúzódóbb tagja pedig a zene szerelmese. Gerwig, aki rendezője és forgatókönyvírója is a filmnek, átdolgozásában lazít Alcott kissé moralizáló szövegén, és a hangsúlyt a lányok karakterfejlődésére helyezi. Nem akar erkölcsi példázatokat adni és tanulságokat levonni, helyette bemutatja, hogyan válnak a March nővérek érett nővé, milyen ambíciókat és álmokat tűznek ki maguk elé, és miként teljesitikbe azokat. A film nem követi a regény lineáris rendjét, hanem a múlt és jelen eseményeinek folyamatos váltogatásával viszi előre a-cselekményt. A négy nővérrel legelőször felnőttként találkozunk: Jo New Yorkban bontogatja szárnyait mint regényíró, Amy vagyonos nénikéjével él Párizsban, ahol festészetet tanul. Meg férjes asszonyként és anyaként szülővárosában marad, Beth pedig súlyos betegsége miatt nem hagyhatja el a családi otthont. Mindannyian eljutottak egy bizonyos ponthoz életükben, Gerwig pedig a múlt-jelen váltakoztatásával fokozatosan mutatja be főszereplői gyermekkorát, a felnőtté és nővé válás folyamatát. A rendszeres időbeli ugrások nem teszik zavarossá a cselekményt, inkább lendületet adnak a filmnek, megakadályozva, hogy lankadjon a nézők figyelme. A múlt és jelen megkülönböztetését a rendezőnő a jelenetek eltérő színével is jelzi: a March lányok gyermekkora barátságosabb, melegebb tónusban jelenik meg, a jelen eseményei pedig borúsabb, hidegebb árnyalatot kapnak. Greta Gerwig kivételes rendezését erősíti a remekül megválasztott szereplőgárda. Emma Watson és Eliza Scanlen éppen annyira visszafogott és bájos, amennyire a szerep megköveteli. Saoirse Ronan és Florence Pugh vállára nagyobb teher nehezedik, karakterük ugyanis a feminista eszmék szószólja. Alakításaik kimagaslók, egyszerre visznek játékosságot és mélységet az általuk megformált figurákba. A mellékszereplők ugyancsakremekelnek: Laura Dem a March lányok édesanyjaként üde színfoltja a filmnek, a férfi szereplők közül Timothée Chalametet mint a March nővérek gyerekkori legjobb barátját, valamint a visszafogott udvarlót alakító Louis Garrelt érdemes megemlíteni. Meryl Streep mogorva nagynéniként pedig nemegyszer csal mosolyt a nézők arcára. Nem túlzás azt mondani, hogy Lquisa May Alcott nagy sikerű regénye, a Kisasszonyok generációk sorát szórakoztatta. A Greta Gerwig által belőle rendezett film pedig jó példát mutat arra, hogyan szólaltatható meg egy klasszikus modem hangon. Kisasszonyok (Little Women / Maié zeny). Amerikai romantikus dráma, 2019, 135 perc. Rendező: Greta Gerwig. Szereplők: Saoirse Ronan, Florence Pugh, Emma Watson, Eliza Scanlen, Laura Dern, Jayne Houdyshell, Meryl Streep, Timothée Chalamet, Louis Garrel, Bob Odenkirk, Chris Cooper, James Norton. Saoirse Ronan és Timothée Chalamet kimagasló alakítással tűnik ki
