Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-22 / 44. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 22. lwww.ujszo.com Iránban tegnap parlamenti választást tartottak, az 58 millió szavazó közvetlen szavazással választhatta meg a törvényhozás 285 tagját, akik négy évig töltik majd be ezt a tisztséget. Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az elsők között szavazott, amit az állami tévé is közvetített. Ali Hamenei ajatollah részvételre szólította fel a választópolgárokat. A jelöltek listáját, miként a parlament által hozott törvényeket is, az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia. A testület a mostani választás előtt 7148 képviselőjelölt indulását engedélyezte, de hozzávetőleg ugyanennyi reformer nevét törölte a listáról, az iszlám köztársaság történetében soha ennyi jelöltet nem utasítottak el. Ennek fényében a konzervatívok lehetnek a választások favoritjai. (TASR/AP-feivétei) Brüsszel: sokan bírálták a „takarékos négyeket" RÖVIDEN Bizalmatlanok a magyarok Budapest. Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok 42 százaléka bizalmatlan a választásokkal kapcsolatban. A Gallup az amerikai elnökválasztás körüli viták miatt kérdezte meg 32 ország lakóit arról, hogy mennyire hisznek a rendszer tisztaságában. Magyarország az utolsók között végzett: mindössze hat országban mértek az itteninél is rosszabb eredményt. A felmérés szerint a megkérdezettek 42 százaléka azt mondta, nem bízik a választások tisztességességében. Erről csak kicsivel többen, 45 százaléknyian nyilatkoztak pozitívan. A régiós országok közül Szlovákiában 54, Szlovéniában 66, Lengyelországban pedig 71 százalék, míg a listavezető finneknél közel kilencven százalék mondta azt, hogy bízik a tiszta választásban. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban a megkérdezettek ebben a kérdésben még a magyaroknál is pesszimistábban nyilatkoztak, ott 59 százalék nem hisz a választások tisztaságában. (hvg) A törökök nem vonulnak ki Idlíbből Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap Isztambulban kijelentette, hogy a török hadsereg nem vonul ki a nagyrészt felkelő milíciák ellenőrizte szíriai Idlíb tartományból, amelynek visszaszerzéséért az orosz légierő által támogatott damaszkuszi kormánycsapatok egyre intenzívebb műveleteket folytatnak. A török államfő azt mondta: beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, és minden, Idlíbet érintő aktuális kérdést megtárgyalnak. Hozzátette: az egyeztetés kimenetele határozza meg Ankara Idlíbre vonatkozó álláspontját. Ugyanakkor leszögezte, hogy amíg a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim „nem hagy fel Idlíb népének üldözésével, addig nincs szó a kivonulásunkról”. Erdogan korábban Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral beszélt telefonon. A török vezető segítséget kért az idlíbi humanitárius válság megoldására Párizstól és Berlintől. Merkel és Macron csütörtökön ugyancsak telefonon beszélt Putyinnal, akit „nagyon határozott tűzszünetre invitáltak, de még nem kaptak választ”. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Újabb kót-, illetve többoldalú tanácekozásokkal folytatódott tegnap déltől Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU- költsógvetósről tárgyaltak. Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó plenáris, 27-es körben csak a tagállamok egymás közötti, valamint a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott újabb megbeszéléseket követően folytatódhat. Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál isjóbban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Azún. nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy - ha új forrást nem vonnak be - kevesebb elosztható pénz marad. Több európai uniós vezető is bírálta a „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok költségvetési álláspontját. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország az Európai Unió nettó befizetője. A négy ország célja, hogy megtartsa korábbi kedvezményeit, köztük azt a kompenzációs mechanizmust, amely mintegy 14,5 milliárd euró visszafizetését tenné lehetővé számukra. Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy akár haza is mehetnek a résztvevők, ha a négyek nem engednek. Nincs értelme folytatni a költségvetésről szóló tárgyalásokat, ha ezek az országok nem fogadják el Charles Michel kompromisszumait - tette hozzá. Ha ez a csoport legfeljebb egy százalékot akar üzemi, akkor nincs beszélnivalónk - fogalmazott Babis, arra utalva, hogy a „takarékos négyek” szerint minden tagállamnak bruttó nemzeti jövedelme egy százalékát kellene befizetnie 2027-ig. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy a nettó befizetőknek „félre kellene tenniük a számológépeiket”, mivel lakosaik többet fognak visszakapni így is az uniótól. Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte: az EU vezetői nem fognak végleges költségvetési megállapodást elérni ezen a találkozón. Hozzátette, hogy az EU- vezetőknek valószínűleg újabb találkozóra lesz szükségük márciusban, talán már két héten belül. Sophie Wilmes ügyvezető belga miniszterelnök azt mondta, kedvezőtlen a „takarékos négyek” rendkívül rugalmatlan álláspontja, ami a vitát csak még nehezebbé teszi. A helyzet már így is elég nehéz, hiszen egy nagy nettó befizető ország, Nagy-Britannia távozott az unióból, és a politikánk fenntartása érdekében több pénz befizetésére van szükség - fogalmazott. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: néhány országnak „meg kell értenie, hogy ha erősebb Európát akarunk, akkor ambiciózusabb költségvetésre van szükségünk. Kevesebb pénzzel nem tehetünk többet.” A kohézió barátai nevű csoport - amelybe Szlovákia is tartozik - 16 tagja egyebek mellett azt szeremé elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek. A csoport egyébként nevet változtatott, ezentúl az Ambiciózus Európa Barátaiként szerepelnek. Németországban fokozzák a rendőri jelenlétet Beiiin/Hanau. Németországszerte fokozzák a rendőri jelenlétet a lakosság védelme érdekében a hanaui támadás után - közölte Horst Seehofer német belügyminiszter tegnap Berlinben. Az „érzékeny létesítmények” - köztük a mecsetek - fokozott védelmet élveznek, de a pályaudvarokra, a repterekre és a határokra is több rendőrt vezényelnek ki. Seehofer szerint megvan a veszélye annak, hogy a hanaui vérengzést leutánozzák. A belügyminiszter úgy véli, hogy a szélsőjobboldal fokozott kockázati tényező Németországban. „A hanaui támadás egyértelműen rasszista indítékú terrorcselekmény” - hangsúlyozta. „Néhány hónapon belül ez már a harmadik jobboldali terrorista merénylet” - folytatta. Egy 43 éves férfi szerda este lövöldözni kezdett a Hessen tartományban található Hanau egyik vízipipabáijában, és megölt négy embert. Ezt követően autójával Kesselstadt városrészbe hajtott, ahol megtámadott egy vegyesboltot, és egy autóra is tüzet nyitott. Itt öt embert gyilkolt meg. Áldozatai kivétel nélkül migrációs háttérrel rendelkeztek. Á feltételezett elkövető a vérengzés után hazatért, megölte édesanyját, majd magával is végzett. Holtteste mellett egy lőfegyvert találtak, amelyet amatőr sportlövőként legálisan tartott. (MTI) Lemondott az ír kormányfő Dublin. Bejelentette a lemondását Leo Varadkar, Írország miniszterelnöke, miután pártja, a Fine Gael csak a harmadik helyre került a február 8-i parlamenti választáson. O és kormánya az alkotmánynak megfelelően az utód kiválasztásáig és parlamenti megerősítéséig ügyvezetőként hivatalban marad. A választáson indult pártok közül egyik sem szerzett többséget, és patthelyzet alakult ki. A parlament csütörtöki ülésén egyik párt sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet. A legtöbb képviselői helyet a Sinn Féin szerezte meg, de ez a 45 fos frakció is nagyon kicsi a kormányalakításhoz, melyhez 80-nál több képviselő szükséges. Az Írország függetlenségének kikiáltása óta eltelt egy évszázad alatt két másik párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil uralta a politikai életet. Most csak 35, illetve 38 mandátum jutott nekik a 160 fős alsóházban. (MTI) Moszkva állítólag Donald Trump újraválasztását támogatja Moszkva Donald Trump amerikai elnök újraválasztását támogatja - írta a The New York Times című napilap internetes oldalán. Washington/Moszkva. A lap ezzel arra a zárt ajtók mögötti tájékoztatóra utalt, amelyet a hírszerzés egyik szakembere tartott amerikai törvényhozóknak. A tájékoztatót február 13- án tartották a képviselőház hírszerzési bizottsága tagjainak. A liberális lap meg nem nevezett forrásai szerint Donald Trumpot felbosszantotta, hogy egyáltalán tájékoztatták a törvényhozókat Moszkva esetleges beavatkozási kísérletéről. Az elnök - a The New York Times szerint - úgy véli, hogy ezt az információt a demokrata párti politikusok fegyverként használhatják ellene a választási kampányban. A tájékoztató utáni napon Trump állítólag felelősségre is vonta Joseph Maguire ügyvezető igazgatót, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetőjét, amiért lehetővé tette az esemény megtartását. Az elnök külön nehezményezte Adam Schifíhek, a képviselőház hírszerzési bizottsága demokrata párti vezetőjének a jelenlétét. Schiff volt az elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási élj árás (impeachment) egyik legaktívabb szorgalmazója.. A képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus politikusai kétségbe vonták a hírszerzés azon következtetését, hogy Moszkva Trumpot támogatná. A The New York Times értesülései szerint néhány hírszerzési szakértő azt mondta, ha a tájékoztatót tartó tisztségviselő kevésbé félreérthetetlenül fogalmazott volna, vagy néhány következtetést nem fejt ki részletesen, akkor valószínűleg nem dühítette volna fel a republikánusokat. A lap meg is nevezte a tisztségviselőt: Shelby Piersont, a választások biztonságosságáért felelős szakembert, akit szókimondó, nyersen fogalmazó emberként írt le. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap azonnal reagált, azt mondta, valótlan és paranoid az amerikai hírszerzésnek az az állítása, hogy Oroszország beavatkozik a 2020-as amerikai elnökválasztási küzdelembe. (MTI)
