Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-20 / 42. szám
Hilton r Bezárt a Hilton a koronavírus miatt 14. oldal 2020. február 20., csütörtök, 13. évfolyam, 7. szám Miért kérnek a hotelek a vendégektől letétet? Sokszor két-három hét, néha akár egy hónap is eltelhet addig, amíg újra megjelenik a zárolt összeg a számlán (Shutterstock) Utazásaink soránsok helyen előfordul, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez elkérik a bankkártyát. Igaz ez a szállodákban, az autó- vagy kerékpárkölcsönzőknél, síkölcsönzőben stb. A turizmusban mind gyakrabban kérik a hitelkártyánkat (bankkártyánkat); szállodákba például azonnal a bejelentkezésnél, de ugyanígy elő kell vennünk a plasztiklapot akkor is, ha autót kölcsönzünk, vagy valamilyen más, általában költségesebb szolgáltatást veszünk igénybe. De nem azért kérik, hogy azonnal kifizessük a szoba/szolgál tatás/kölcsönzés árát, hanem azért, hogy a számlán bizonyos összeget zároljanak - ez letét, mely akár több száz (autókölcsönzésnél akár az ezer) euró is lehet. Az, hogy egyes szállodák, szolgáltatók mennyit zárolnak az vendég/ ügyfél számláján, változó, például a hoteleknél ez akár 100 euró is lehet éjszakánként, azaz egy ötnapos foglalásnál 500 euróra teszi rá a kezét a szálloda. A hotelüzemeltetők szerint erre azért van szükség, hogy legyen fedezet arra az esetre, ha fizetés nélkül távoznánk, vagy ha kifosztjuk a minibárt, de nem jelentjük a távozásnál, vagy ha igénybe veszünk extra szolgáltatásokat, akkor annak árát is be tudják rajtunk hajtani. Természetesen arra is gondolnak, hogy ha valami kárt okozunk a szobában, akkor azt is meg tudják velünk fizettetni. A statisztikákból pedig tudjuk, hogy a vendégek kreativitása nem ismer határokat, esetenként nemcsak a törülköző, ágynemű tűnik el a szobából, de előfordul, hogy a laposképernyős tévének is lába kel, azaz a szállodák óvatossága indokoltnak nevezhető. A letétet úgy kell elképzelni, hogy a szálloda ráteszi a kezét az előre meghatározott összegre, melyet zárol a számlánkon. Ha nincs szükség arra, hogy ezt vagy ennek egy részét felhasználják, akkor távozáskor a hotel feloldja a zárolást, és újra használhatjuk a pénzünket. Am sokszor két-három hét, néha akár egy hónap is eltelhet addig, amíg újta megjelenik a zárolt őszszeg a számlán. Előfordulhat, hogy a recepciós el sem árulja, menynyi pénzt szereme zárolni, csak a kártyát kéri el, és már zárolja is az összeget - ezért mindig kérdezzük meg, miért és mennyit szeretne zárolni. A letét akkor lehet kritikus, ha egy nagyobb körútra utazunk, akkor ugyanis akár 1000-2000 eurót is zárolhatnak. S ha ezzel nem számolunk előre, akkor bajba kerülhetünk, ugyanis hiába utaztunk elegendő pénzzel, ha annak nagy részét zárolja a hotel, szolgáltató, azaz egy ideig nem férünk hozzá, nem tudjuk használni. Természetesen némi határozottsággal elkerülhető ez a kellemetlenség. Az egyik lehetőség, hogy azonnal kifizetjük készpénzben/kártyával a szoba árát, és kérjük, hogy a recepciós blokkolja az extra szolgáltatásokat a szobánkban (nem lesz se minibár, se egyéb fizetős szolgáltatás). Ez általában működik. Ha mégsem, akkor ajánljuk fel, hogy a recepción hagyunk némi készpénzt (100-200 eurót), amelyet a távozáskor visszakapunk. Ha mégis zárolnak a számlánkon bizonyos összeget, távozáskor mindenképpen kérjük, hogy oldja fel a recepciós a zárolást - ez ugyanúgy működik, mint amikor levonja, a terminál segítségével. így felgyorsítható a folyamat, amíg újra „viszszatér” a pénz a számlánkra, igaz, ez ekkor is legalább két hétbe telik. Osszeségében elmondhatjuk, hogy a letét intézménye érthető, sok esetben indokolt is, így nekünk csak annyi dolgunk van, hogy utazás előtt számoljunk vele, hogy a kártyán lévő keretünkből ideiglenesen egy kisebb vagy nagyobb összeget nem tudunk használni. Szabó Lad Megnyirbálná a légi utasok jogait egy javaslat Jelentősen szigorítaná az Európai Unió a légi utasok kártérítéséről szóló irányelvet, az utasoknak nehezebb lenne kompenzációt kérni a légitársaságtól. A Politico által szemlézett javaslat lényege, hogy sokkal többet kellene egy járatnak késnie ahhoz, hogy az utas kártérítést kérhessen. A horvát elnökség által beterjesztett módosítás szerint az 1500 kilométert meg nem haladó utak esetében a mai kettő helyett öt, az 1500 és 3500 kilométer közöttieknél három helyett kilenc, míg a 3500 kilométeresnél hosszabbak esetében négy helyett 12 órát kellene késnie a járatnak ahhoz, hogy az utas kompenzációt kérhessen. Ugyanezek a feltételek vonatkoznának a törlésre is, vagyis a légitársaságnak biztosítania kellene az alternatív eljutás lehetőségét, és kártérítést csak akkor kaphatna az utas, ha 5, 9, vagy 12 órát késett a járata. A javaslat szerint az államilag támogatott járatok utasai nem kérhetnének semmilyen kompenzációt, és nem vonatkozna a kártérítési kötelezettség azokra az összeköttetésekre sem, amelyeket az unió földrajzi peremén lévő, vagy egymilliónál kisebb éves utasforgalmat bonyolító repülőterekről vagy repülőtérre indítottak. Azt a javaslat nem részletezte, hogy pontosan melyek a földrajzi peremterületek. A horvát elnökség módosítása szerint abban az esetben sem járna kártérítés, ha az utas csadakozó járattal érkezik Európába, és a gép az unión kívüli légtérben szenvedte el a késést. A kártérítés összegét a javaslat nem módosítja. A légitársaságok a jelenleg érvényes irányelvvel szemben többször is nemtetszésüket fejezték ki, mivel állításuk szerint a kompenzáció összege sok esetben meghaladja a jegy árát. (MTI) Négy helyett 12 órát kellene késnie a járatnak ahhoz, hogy az utas kompenzációt kérhessen (Shutterstock)
