Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-20 / 42. szám

A lóbab, öregbab vagy disznóbab az egyik legrégibb bükkönyféle kultúrnövényünk. Európában egészen a 17. századig - az Amerikából származó kerti bab elterje­déséig - jelentős élelmiszernövényként tartották számon, és termesztése újra terjedőben van kertjeinkben. Minél hamarabb elvetjük, annál jobb termés várható Februárban, de legké­sőbb márciusban kerüljön a talajba. Az alacsony hőmérsékletet is képes rövidebb ideig elviselni. A túl korán jött melegben fekete levéltetvek támadhatják meg. Kb. 25 cm tőtávolságra, kettesével helyez­zük el a babszemeket legalább 5 cm mélyen. A magokat akár elő is áztathatjuk, de akkor nyirkos talajba vessünk. A kikelt növé­nyeket fel kell töltögetni, s öntözni is kell, szükség szerint. A megerősödött növénye­ket általában támasztékhoz is rögzíteni kell. PALÁNTANEVELÉS A másik szaporítási mód a palántanevelés. A növé­nyek palántanevelését nagy­mértékben meghatározza a termesztő közegek hőmér­séklete, páratartalma. Sem a magas, sem az alacsony hőmérséklet nem megfelelő. Legfontosabb zöldségeink hőmérsékleti igénye: KERTésUDVAR 2020. Február ■■■■■■■■■■ Ültessünk lóbabot! lan, folyamatos, ezáltal a nö­vény erősebb és szívósabb lehet, bár ez nem feltétlenül igaz minden esetben. Szá­mos olyan növény létezik, melynek szaporítása csak az állandó helyre történő vetéssel oldható meg, mert nem bírnák az átültetési procedúrát, esetleg teljesen értelmetlen lenne. Ilyenek a borsófélék, gyökérzöldsé­gek, hagymafélék, a cseme­gekukorica, a burgonya és még sok más zöldségféle. A HELYRE VETÉS FELTÉTELEI Ha állandó helyre vetünk, jól előkészített magágyba kerüljön a mag, folyamato­san gondoznunk kell a kis növénykezdeményt. A talajnak kellően meleg­nek, porhanyósnak, gyom­mentesnek, tápanyagban gazdagnak kell lennie, hogy a mag csírázásnak induljon. Fontos, hogy folyamatosan az adott növény számára megfelelő mennyiségű víz­zel lássuk el, hiszen víz nél­kül lehetetlen az életben ma­radása. A túl rögös talajban a mag nem lesz képes táp­anyagot felvenni, valamint a rögök közötti levegős rések miatt a nedvességet sem ve­heti fel. mégpedig 28°C; szikleve­les korában 20°C-ot, éjjel pedig legalább 18°C-ot igé­nyel, lombleveles korában napközben 22-25°C, éjjel 18-20°C a megfelelő hőmér­séklet a számára. Amennyiben ezeket a hő­­mérsékleti értékeket nem tudjuk betartani, káros elvál­tozások jelentkezhetnek nö­vényeinken. EGYIK LECKORÁBBAN VETHETŐ NÖVÉNYÜNK, A MÁK A mák termesztésének si­kere a korai vetés. Ha a talajt idejében elő tudjuk készí­teni, és a magokat korán ki­szórjuk, megfelelő hozamot várhatunk. Amint a talajunk megszikkad, már vessünk is. A máktokból 25 féle alka­loida állítható elő, amelyek között van narkotikum, fáj­dalomcsillapító, altató és edjük elő a ta­­j—w valyról megma- M radt vetőmago­­m J kát, hagymákat. Ellenőrizzük, válogassuk át, miközben azt is megtudjuk, melyek azok, amelyeknek pótlásáról gondoskodnunk szükséges. ■ Káposztafélék - csírázá­­si hőmérsékletük 16-20°C, míg szikleveles korban 16- 18°C nappal, éjjel viszont a 14°C is megfelel. Később, lombleveles korban, nappal magasabb, azaz 18-20°C, míg éjjel elég a 15°C is szá­mukra. ■ Fejes saláta - csírázáskor 12°C kell a számára, szikleve­les korban 16-18°C, éjjel 5°C is elég. Lombleveles korában ez az érték 18-20°C legyen, éjjel pedig 6-8°C is elég a megfelelő fejlődéséhez. ■ Paradicsom - magas a csírázási hőmérsékletet, 20-22°C-ot igényel, szikle­veles korban 19-20°C-ot, míg éjjel is legalább 16°C-ot kíván. Lombleveles korában 20-24°C-ot, éjjel pedig elég a 18-20°C is a számára. ■ Paprika - ennek a zöld­ségünknek a legmagasabb a csírázási hőmérséklete, köhögést csillapító anyag is. A mák termesztési kö­rülményeit éppen ezért rendeletek szabályozzák. Az a jó a számára, ha a ta­vasz mérsékelten meleg, de csapadékos, fokozatos a felmelegedés, és egyenletes a csapadékeloszlás. Apró magja finoman elmunkált talajt igényel. A tavaszi mák egyedfej­lődési időszaka 120-160 napra tehető. Hőigénye viszonylag alacsony, 2-3°C- on csírázik, bár optimális számára a 7-10°C. Vízigé­nye a tenyészidőben 280- 300 mm, a legtöbb vizet tő­rózsás állapotban, illetve az intenzív szárnövekedés ide­jén igényli. A virágzás utáni túl sok nedvesség hatására fejlődésében, növekedés­ében megáll. Fényigényes növény, a megvilágítás erőssége és hossza növeli a máktokok­ban a felhalmozódott alkalo­id (főleg a morfin) tartalmát. A mák 14 nap alatt kel ki, lassan fejlődik, a tőlevélrózsa kifejlődéséhez mérsékelt me­leg, 12-14°C és csapadékos idő kell. Sortávolsága 24 (35, 40) cm, vetésmélysége a ta­laj állapotától függően 0,5-1 cm. Egy növényen 2-3 gubó képződik majd. Meghálál­ja az istállótrágyát, pétisót, szuperfoszfátot és a kálisót. Nagyon érzékeny a gyomok­ra, ezek az apró csírákat ké­pesek akár elnyomni is. Ezért a mechanikai gyomirtáson kívül vetés előtt herbicideket is alkalmazhatunk. Amikor a kikelt növények három-négy­­levelűek, akkor kell az állo­mányt megritkítani úgy, hogy a sorban a tövek 5-6 cm-re legyenek egymástól. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK AZ ÁLLANDÓ HELYRE TÖRTÉNŐ VETÉS Azt jelenti majd, hogy a ma­gokat egyenest oda szórjuk, ahol a növény egész életét tölteni fogja. Itt a magok nö­vekedését, a csírázást nem lehet olyan tüzetesen nyo­mon követni, mint szobai körülmények között, de kellő odafigyeléssel a növény fej­lődése így is megfigyelhető. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a növekedést nem akasztja meg egy átülte­tés, melynek során vagy élet­ben marad a tő, vagy elpusz­tul, mert nem tud beépülni az új helyére, nem indul be a tápanyagfelvétele. Az állandó helyre ültetésnél a növény fejlődése zavarta-Veteményezésre KÉSZÜLVE Már hosszabbak a nappalok, hamarabb virrad, később sötétedik - észrevehetően közeledik a tavasz. Itt az idő, hogy felkészüljünk a kerti munkákra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom