Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-19 / 41. szám
ÚJ SZÓ-TREND KONFERENCIA 181 2020. február 19. | www.ujszo.com Vissza kell-e fogni a gazdaságot a Föld megmentéséért vagy sem? Környezetvédelem dél-szlovákiai nézőpontból az Új Szó-Trend konferencián NYERGES CSABA Pat. „Az elmúlt időszak mítosza, hogy vannak globális megoldásaink a klímaváltozásra ás a környezeti katasztrófákra. Nincsenek" - hangzott el az Új Szó ás a Trend első közös konferenciájának környezetvédelemmel kapcsolatos panelbeszélgetásán. „Jó a kezdet, és legyen folytatás!” így összegezték a hallottakat, tapasztalataikat a résztvevők az Új Szó napilap és a Trend hetilap Dél- Szlovákia jövőjéről rendezett első konferenciája után a páti Wellness Hotelben. Az Új Szóban többrészes sorozatban számolunk be a legfontosabb megállapításokról. A környezetvédelemmel kapcsolatos panelbeszélgetésen Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter, Világi Oszkár, a Slovnaft elnökvezérigazgatója és Hanula Barna, a győri egyetem dékánja vett részt. Mítoszokból építkezünk Hanula Barna érdekes párhuzammal világította meg az emberiség hozzáállását a környezetvédelemhez, a klímaváltozáshoz, bolygónk lassan visszafordíthatatlanná váló hőmérséklet-emelkedéséhez. A tudósok egyfelől több tizedesjegy pontossággal meg tudják mondani, hogy mekkora a felszíni hőmérséklete egy tőlünk fényévekre lévő égitestnek. Ugyanakkor durva megközelítésben sem tudnak egyezségre jutni arról, hogy akár egy átlagos ing elkészítése mennyi széndioxid-kibocsátással járhat. „Az elmúlt időszak mítosza, hogy vannak megoldásaink a klímaváltozásra és a környezeti katasztrófákra. Ez nem így van." Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója „Tipikusnak mondható korunkban, hogy mítoszokból építkezünk. Az elmúlt időszak mítosza, hogy vannak megoldásaink a klímaváltozásra és a környezeti katasztrófákra. Ez nem így van. A politika nem tudja reálisan kezelni ezt a kérdést, mert társadalmi nyomás alapján működik. Mindig a legkevésbé konfliktusos, rövid távú problémakezelés felé hajlik el. Erre példa, hogy ma a nagyvilágban évente eladnak nagyságrendileg százmillió olyan autót, amit fosszilis energia hajt. Emellett eladnak kétmillió elektromos autót, és kimondják azt a célt, hogy 2050-re az arányuk érje el a harminc százalékot. Ezzel megoldunk valamit? Semmit sem oldunk meg, hiszen a teljes életciklust vizsgálva az elektromos autók és a hagyományos hajtásmódú autók szén-dioxid-hatása között alig van különbség” — mutatott rá a környezetvédelemmel kapcsolatos anomáliákra Világi Oszkár, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója. Visszafogott gazdaság? Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter szerint az elkövetkező tíz-húsz évben az iparban és a mezőgazdaságot érintő fejlesztésekben egyaránt központi kérdés lesz, hogyan tudunk átállni egy környezettudatosabb, kevesebb emisszióval járó gazdálkodásra. Az új beruházásoknál és az energiagazdálkodásban is előtérbe kerül a körkörösgazdaság. Dél-Szlovákiánakis föl kell készülnie erre a trendre, ha nem akar lemaradni. Hanula Barna szerint a világ inputoutput adatbázisából az derül ki, hogy az antropogén szén-dioxidkibocsátás 86,5 százaléka a gazdaságban keletkezik, és mindössze 13,5 százalék ered lakossági felhasználásból. Vagyis az egyes ember a saját életmódjának változtatásával aligha tudja ezt a problémát megoldani. Régen a Trabant 26 lóerős volt, 600 kilogrammot nyomott, és 7-8 litert fogyasztott. Sok-sok mérnöki munkával eljutottunk addig, hogy ma egy 260 lóerős, több mint kéttonnás városi terepjáró is csak 7-8 litert fogyaszt. A hatásfokot tekintve hihetetlen dolog, amit elértünk. Viszont többet autózunk közben, sokkal nagyobb járgányokkal, sokkal több luxussal. Az is biztos, hogy ha még hatékonyabb autóink lesznek a jövőben, még többet fogunk autózni. „Kérdés, hogy bevállaljuk-e valaha is azt, hogy kevesebbet fogyasszunk, és visszafogjuk a gazdaságot? Én ezt nem tudom elképzelni” -jelentette ki a kutató. Sólymos László szerint nem kell visszafogni a gazdaságot. Ugyanakkor látható, hogy minél nagyobb mértékű lesz a hőmérséklet emelkedése, az annál súlyosabb hatásokkal jár a bolygóra. Ezért meg kell vizsgálni globálisan, hogy a gazdaság mely területein tudunk átállni olyan új technológiákra, rendszerekre, amelyek kevesebb szén-dioxidkibocsátással járnak. Végső soron pedig el kell érnünk a karbonsemlegességet, vagyis azt az állapotot, amikor egyensúlyt tudunk teremteni a légkörbe kibocsátott és az elnyelt széndioxid között. Világi: Akarunk lépni? Világi Oszkár szerint mindennek ára van. A nagyvárosi szén-dioxidkibocsátás jelentős részét például általában a fűtés adja. Akkor ne is futsünk? Ha csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátást, vissza kell fogni a gazdaságot. Vissza kell lépnünk abból a nívóból, amiben élünk. „Akarjuk, megtesszük? Mindenki azt mondja, hogy igen, persze, de amikor már a saját életéről van szó, gyorsan visszakozik. Ha nem menne a fűtés, „Kérdés, hogy bevállaljuk-e valaha, hogy kevesebbet fogyasszunk, és visszafogjuk a gazdaságot? Én ezt nem tudom elképzelni." Hanula Barna, a győri egyetem dékánja mindenki ideges lenne. Az álmokat nagyon szépen meg tudjuk fogalmazni, a megvalósításhoz azonban iszonyúan rögös út vezet. Ha felszáll ez a mostani nagy, mítoszokból álló zöld köd, egész más világ tárul elénk, olyan, amivel nehéz lesz szembesülni” -mondta Világi Oszkár. Vannak megoldások Hanula Barna néhány egyszerű praktikát említett, ami sokat segíthet úgy, hogy közben senkinek se jelentsen áldozatot. A városi forgalom jelenetős részét például a parkolóhely keresés teszi ki. Egy intelligens telefonos alkalmazással redukálni lehetne a felesleges forgalmat, anélkül, hogy bárki rosszabb helyzetbe kerülne. Ugyanígy, ha többen dolgozhatnának otthonról, nem kellene irodákat fűteni, és csökkenne a közlekedési emisszió. Sok intelligens megoldás létezhet arra, hogy jó hatásfokkal redukáljuk a szén-dioxidkibocsátást. Ilyen megoldás lehet például a helyi termelői közösségek erősítése is. Sólymos László szerint, ha helyben meg tudnak termelni valamit, akkor nem kell utaztatni az árut és kevesebb lesz az emisszió. „Fontos, hogy a kömyezettudatosság irányába mozdul el az Európai Unió, és az ezt szolgáló beruházásokra, projektekre lesz pénz. Ehhez alkalmazkodva kell meghatározni a stratégiai célokat. Mi ezt megtettük a minisztériumban” - emelte ki Sólymos László. Gondoljunk a régiónkra Világi Oszkár fontosnak tartja, hogy zöld Csallóközben gondolkodjunk. Ennek érdekében hozták létre a Kukkóniát. „Az a cél, hogy helyiek helyi alapanyagokból, tradicionális receptúrákból egészséges árukat termeljenek és fogyasszanak. Ugyanígy ösztönözzük a szelektív hulladékgyűjtést és -kezelést is. A Csallóköz zöld brandjét minden szempontból erősíteni szeretnénk a helyben készült minőségi termékeken keresztül. Ami azt jelenti, hogy Dél-Szlovákia a várható jövőbeli trendekből győztesként jöhet ki. Céltudatos munkára van hozzá szükség. Kell egy állami támogatási rendszer, ami ezt segíti. Kell hozzá fogyasztói szemléletváltás, és kell egy olyan globális gondolkodás, ami a kérdéskört komplexen kezeli egész Dél-Szlovákiában. így a teljes térségünk erősödhet” - mutatott rá Világi Oszkár. „Az is fontos, hogy a teljes életciklus módszertanával számolt adataink legyenek. Ennek érdekében régiónk egyetemeinek össze kellene fogniuk azért, hogy hatékony módszertant megvalósítva meggyőző, hiteles információkkal szolgáltassuk az itt élőket. Hiszen már eddig is hihetetlen mennyiségű pénzt pazaroltunk el. A világ egyik felén például állami támogatást kap az, aki elektromos autót vásárol, a másik felén pedig büntetőadót fizet a jármű teljes életciklusában keletkező környezetszennyezés miatt. Hogyan várjuk el a lakosságtól, hogy jól döntsön, ha sem a tudósok, sem a politikusok nincsenek közös hullámhosszon környezetvédelmi kérdésekben?” - vetette fel Hanula Barna. Az ivóvíz az új arany? Ha a mai, „Big Data” világban az adat az új arany, azzá válhat-e a jövőben az ivóvíz? Azért is fontos ez a kérdés, mert a Szigetköz és a Csallóköz alatt több köbkilométemyi ivóvízbázis rejlik. Sólymos László szerint a következő évtizedekben az ivóvíz valóban stratégiai fontosságú lesz. A Csallóköz alatti vízkészlet hatalmas tőkét jelenthet Dél-Szlovákiának. A lex Csallóköz törvényt is az ivóvíz védelmében alkották meg, és az elmúlt időszakban több mint százmillió eurós beruházás valósult meg ezen a téren. Az ivóvíz védelme az egész térség természeti értékét is növelheti. Az itt megtermelt áruknak jelentős hozzáadott értéke lehet az egészséges környezet. A Greta Thunberg-jelenség pedig jó példa arra, hogy az új nemzedékek már másként gondolkodnak, kömyezetbarátabb világot akarnak és úgy is viselkednek. Világi Oszkár úgy látja, a fiatalok számára már nem létkérdés például, hogy autót birtokoljanak. Használják a tömegközlekedést, a sharing economyt, a megosztásos gazdaságot, többet hajlandók tenni a környezetéért és az egészségesebb termékekért. Érzik, hogyha rosszul állunk a következő évtizedekhez, az utolsó lehetőséget szalasztjuk el a Föld megmentéséhez. Sólymos László szerint Greta Thunberg egy tipikus aktivista, aki hatalmas doígot vitt végbe azzal, hogy felhívta a figyelmet a klímaváltozásra. Az a generáció, amelynek ő is tagja, már valóban másként néz a világra. Az idősebbeknek az a feladatuk, hogy ezt az irányt, a felelősségteljességet erősítsék. A konferencián a közönség soraiból is kérdezhettek, az egyik kérdés pedig az volt, hogy mi a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye a szén-dioxid kivonásáról a légkörből. Hanula Barna szerint egy tonna szén-dioxid kivonása a légkörből ma körülbelül 140 euróra tehető. „Konszenzus van arról, hogy ezzel még nem szabad foglalkozni, olyan drága. Ehhez képes egy hagyományos személyautóval kapcsolatban 4—500 euróba kerül egy tonna széndioxid megtakarítása. Énnek ösztönzésére mégis törvények sorát hozzuk. Meg lehet ezek után még menteni minket? Szerintem nem!” - zárta a beszélgetést az egyetemi oktató.
