Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-19 / 41. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020.február 19. 17 Még harminc év Annál jobb, minél kevesebbet utazik VERES ISTVÁN Most már akkor idén nem is lesz tél? Ezt kérdezte Bandikától Ervin, amikor megérkezett a kertvendéglőbe a söröskamion. Nem, idén a tél elmarad, mondta Bandika, és olvasni kezdte a Heineken feliratú ponyván a szöveget, amely magyarra fordítva azt jelenti: védd a Földet, mert ez az egyetlen hely, ahol van sör. A két munkanélküli barát csak ült és nézett (meg hallgatták az ágakon pattogó cinkéket, akik szintén nem értették, mi ez). Nézték a kamiont, meg mögötte a hegyeket, a hegyek gerincein csillogó havat, aztán a söröshordókat, amelyek elindultak a vendéglő ajtaján befelé. Tetszett hallani, hogy annál jobb egy sör, minél kevesebbet utazik? Hallottam, igen, mondta Ervin, és ajánlott is Bandikának egy fővárosi csapszéket, ahol a sör csak egy emeletnyit utazik, hiszen a pincében főzik, a földszinten pedig már folyik is a poharakba. Ha másért nem is, talán ezért érdemes lesz idén a fővárosba utaznom, állapította meg Bandika. Olyan ember volt, aki ott szeretne meghalni, ahová született, a két esemény közti időt pedig szintén ott szeretné eltölteni. Az utazást felesleges nyűgnek, illetve flancnak tekintette, hiszen ahová utazunk, ott is élnek emberek, nekik pedig jellemzően máshova kell utazniuk..., vagy ha nem is kell, kitalálják, hogy majd ott jobb lesz nekik, hát mi a flancnak ez a sok jövésmenés? Maradjon mindenki ahol van, addig sem terjeszti a vírust. De azt nem értette, miért foglalkozik egy akkora piaci szereplő, mint a Heineken azzal, hogy védjük a Földet. Ervin szerint azért, mert aki ma sikeres akar lenni, az jól teszi, ha aggódik a bolygó jövőjéért, legyen szó akár egy sörgyárról. Bandika a távolodó kamion után nézett: de ha a Földnek annál jobb, minél kevesebb kamion és sörgyár füstöl, a sörnek meg az, ha minél kevesebbet utazik, akkor nem az lenne a megoldás, hogy minden településnek legyen saját kis sörfőzdéje? Ervin bólintott: ez lenne a jó, meg ötven-száz éve ez is volt a szokás, csakhogy azóta a nagy halak felfalták a kis halakat, a sör egyforma lett, ráadásul sokat utazik, a fennmaradó harminc év pedig már kevés arra, hogy ezt visszacsináljuk. Milyen harminc év?-kérdezte repedt hangján Bandika. Arra gondol, hogy 2050-re összeomlik a világrend? Igen, ezt jósolják, pöccintette a hamut a mohás lépcsőre Ervin. A Föld akkora területei válnak lakhatatlanná, illetve kerülnek víz alá, hogy nagy turbulenciákkal számolhatunk. Bandika a fülét kezdte vakargatni: szerintem holnap kiteszek egy táblát a falu elejére, hogy dzsippel tilos bejönni. Ide nekem senki dzsippel be ne tegye a lábát. Ervin a cinkék közé pöccintette a csikket. De miért tenne ön ilyet? Bandika visszanézett a gerincre: mert szerintem a dzsipek ártanak a jövőnek. Meg a jelennek is. Ervin széttárta a karjait. De akkor idén hogy megyünk medvehagymázni, gyalog? Ne már... A szerző a Vasárnap munkatársa ÖANKO \ A NEMZETI PÁRT SZÉGYENE, JÓZANON IS HÜLYÉBB, MINT ÉN HÓTRÉSZEGEN, Ján Slota választási útmutatója (Cartoon izer) Akár kártérítést is kaphat a kivégzett román diktátor, Nicolae Ceausescu fia A négy fukar és a kalapozók DUDÁSTAMÁS Már a cím is kissé népmeséinek tűnik, ám a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetés összeállításáról egy másik, Mátyás király és az eszes lány meséje jut óhatatlanul az ember eszébe. Ebben a történetben Mátyás király teljesíthetetlen feladatot próbált kieszelni az eszes lány számára. Jöjjön fel Budára, de se szekéren, se gyalog, se lóháton! Öltözzön is fel meg ne is, hozzon is ajándékot meg ne is! A következő uniós keretköltségvetés előterjesztőinek is jól jönne a mesebeli eszes lány, mert hasonlóan lehetetlen feladat előtt állnak. Olyan költségvetést kell összehozni, mely elfogadható lesz mind a 27 tagország számára, miközben nem csökkenti a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat, és egyúttal előtérbe helyezi az olyan új témákat, mint a globális klímaváltozás elleni küzdelem. Az uniós költségvetési konfliktusnak több dimenziója van, de a legnagyobb törésvonal a nettó befizető és a nettó haszonélvező tagországok között húzódik. A fukar négyeknek is nevezett nettó befizető országok szeretnék a költségvetés összegét csökkenteni, ezzel csökkentve saját befizetéseiket. Ez persze több uniós program megnyirbálásával járna, de Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria, mint nettó befizető, ezt gond nélkül el tudja képzelni. A fukar négyekkel szemben álló csoport a kohézió barátainak nevezi magát, és az EU kevésbé fejlett tagországait tömöríti. Ezen országok számára a szegényebb régiók felzárkóztatására szánt összeg csökkentése elfogadhatatlan, ami nem meglepő, hiszen éppen ők e támogatások fő kedvezményezettjei. A közép-európai tagállamok a kohézió barátainak oszlopos tagjai, és többen közülük készek akár a költségvetés megvétózására is. A tárgyalások már csaknem két éve folynak, de elfogadható kompromisszumhoz eddig nem jutottunk közelebb. A helyzetet Nagy- Britannia EU-ból való távozása is súlyosbította, hiszen 60 milliárd eurós hiány maradt utána a bevételi oldalon. Mivel az idő vészesen fogy, az ügyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vette kézbe, aki az elmúlt hetekben maratoni tárgyalásokat folytatott szinte az összes tagország vezetőjével. Ennek a folyamatnak az eredménye a költségvetés végső(?) javaslata, mely -talán szimbolikusan - éppen Valentin-napon lett közzétéve. Ez a javaslat a korlátozott mozgástér ellenére megpróbál valamilyen szinten mindegyik tagállam kedvére tenni. Úgy tűnik azonban, hogy az új kompromisszumosjavaslat a nettó befizetőket nem győzte meg, erről Sebastian Kurz hétfői írása tanúskodik, az osztrák kancellár a négy fukar nevében szólalt meg. Ezek az országok továbbra is ragaszkodnak az alacsonyabb költségvetéshez, szerintük az is teljesen elegendő lenne az unió feladatainak teljesítéséhez. Leszögezik, hogy készek a jövőben is a többletköltségek terhét viselni, de egyúttal az uniós források fenntartható és igazságosabb elosztását szorgalmazzák. Ez viszont teljesen elfogadhatatlan a közép-európai országok számára, hiszen számukra az alacsonyabb költségvetés a kohéziós források komoly csökkenését jelentené. Ezek már a Michel által beterjesztett kompromisszumos javaslatban is alacsonyabbak, mint az elmúlt költségvetési ciklusban, a kohéziós források további csökkentése ezért számukra telj esen kizárt. Csütörtökön tehát elég pesszimista hangulatban találkoznak az uniós tagállamok képviselői egy rendkívüli csúcstalálkozón, hogy megvitassák az asztalra került költségvetési javaslatot. Az előjeleket figyelembe véve nehéz elképzeli, hogy már ezen a találkozón sikerül megegyezni a legfontosabb kérdésekben. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az egyezkedés a következő hónapokban tovább folytatódik, és a költségvetési keretet - jól bevált uniós szokás szerint - egy utolsó pillanatban elért kompromisszummal fogadják el a tagországok. FIGYELŐ Sértettként belépett az 1989- es romániai forradalom perébe Valentin Ceausescu, az egykori kommunista diktátor fia. Az Adevarul című román lap az írta, a 72 éves Valentin Ceausescu az 1989 karácsonyán kivégzett Nicolae és Elena Ceausescu elsőszülött fia, a Ceausescu család utolsó, még életben lévő tagja. A diktátor házaspár fia abba a büntetőperbe lépett be sértettként, amelyet Ion Iliescu volt román államfő és másik két vádlott ellen tavaly indított a katonai ügyészség az 1989-es decemberi forradalom több mint ezer emberéletet követelő véres eseményei ügyében. A 90 éves Iliescut emberiesség elleni bűnökkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Ceausescu elűzése után a politikai és katonai vezetést a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, és hatalma legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. Az Adevarul ügyészségi forrásoktól arról értesült, hogy a diktátor házaspár fia egy sor dokumentumot csatolt keresetéhez, azt bizonyítandó, hogy az ő szülei erőszakos haláláért is a vádlottakat terheli a felelősség. Ceausescu és felesége 1989. december 22-én helikopterrel menekült el Bukarestből a tüntető sok százezres tömeg elől, de csak a fővárostól 80 kilométernyire lévő Targovistéig jutottak, ahol a CFSN irányítása alá került katonaság elfogta és egy kaszárnyába zárta őket. A házaspárt a CFSN által kijelölt rögtönítélő katonai bíróság 1989. december 25-én népirtás, az államhatalom aláásása és a nemzetgazdaság lerombolása vádjával egy szabálytalan koncepciós tárgyaláson halálra ítélte, az ítéletet azonnal végrehajtották. A katonai ügyészek három éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, valamint a halálos áldozatok hozzátartozóinak. Az 1989-es forradalom pere még előzetes szakaszában van, amelynek során a legfelsőbb bíróságnak a több mint ötezer sértett számára lehetőséget kell teremtenie, hogy kártérítési igényt jelenthessen be. Az Adevarul úgy tudja, Valentin Ceausescu ezzel ajogávalmégnemélt. (MTI) A tékozlásról lehetne konzultáció Orbán Viktor már a következő hónapban lehetővé teszi, hogy a magyarok kommentálják az igazságszolgáltatás állítólagos határátlépéseit. Az nem számít, hogy ezeknek a felméréseknek - amelyeket Orbán rendszeresen előhúz a kalapból - nincsenek jogi következményük és kiértékelésükkor nem lehet átláthatóságról beszélni - írta a Tageszeitung című német lap. Hozzáteszi: a magyar kormány ezúttal a fogvatartottakkal és aromákkal foglalkozik, a háttérben pedig ezúttal is a gyűlölet céltáblájaként használt Soros Györgyöt tünteti fel. Orbán szerint Soros, akinek egyetemét (CEU) sikeresen betiltották az országban, már nyilvánvalóan nem elégszik meg azzal, hogy szegény Magyarországot migránsokkal és menekültekkel árassza el. Már a magyar bíróságokat is a kezében tartja és kétes hálózatokon keresztül kezdeményez eljárásokat - fogalmaz ironikusan a cikk, hozzátéve: Orbán igazságszolgáltatást támadó kijelentései ismét fejfájást okozhatnak Brüsszelnek, viszont az uniós 7-es cikkely élesítése sem járt komoly következményekkel a magyar kormányra nézve. „Orbánnak esetleg az uniós alapok abszurd eltékozlásáról kellene konzultációt napirendre vennie. Honfitársaival valószínűleg lenne mit mondani erről”-írta a német lap. (24 hu)
