Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-17 / 39. szám
4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 17. | www.ujszo.com Macron: Fordulatra van szükség RÖVIDEN Duda kampánynyitó nagygyűlése Varsó. Az életszínvonal további növelését és az igazságügyi reform folytatását ígérte szombaton a májusi elnökválasztást megelőző kampánynyitó varsói nagygyűlésén Andrzej Duda hivatalban lévő lengyel elnök. A nagyszabású rendezvényen Andrzej Duda beszéde előtt Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédet mondott Mateusz Morawiecki miniszterelnök, valamint Beata Szydlo volt kormányfő, európai parlamenti képviselő, aki az előző, 2015-ös elnökválasztáshoz hasonlóan Duda választási stábjának elnöke lett. Mindhárman fontosnak nevezték Andrzej Duda újraválasztását a PiS eddigi szociális, gazdaság- és biztonságpolitikája folytatásának szempontjából. (MTI) Légicsapások Jemenben Szanaa. Legkevesebb 31 civil halt meg szaúdi légicsapásokban Jemen északi részén szombaton - közölte az arab országban működő ENSZ-iroda. A támadásokat Dzsauf tartományban hajtotta végre a szaúdi vezetésű arab koalíció, amely a nemzetközileg elismert kormány oldalán avatkozott be 2015-ben a jemeni polgárháborúba az Irán támogatását élvező síita húszikkal szemben, akik elűzték az országból a jemeni kabinetet. A halálos áldozatok mellett 12 sebesültje is van a légicsapásoknak. Lise Grande, az ENSZ jemeni humanitárius koordinátora emlékeztette a harcoló feleket, hogy a civil lakosságot a nemzetközi jog értelmében meg kell óvniuk. „Öt éve tart már ez a konfliktus, és megdöbbentő, hogy ennek a kötelességüknek még mindig nem tudnak eleget tenni” - mondta Grande. A húszi hatóságok szerint az áldozatok többsége nő és gyerek. A húszikhoz köthető egyik tévécsatorna jelentése szerint bámészkodókat ért találat, akik azért gyűltek össze, hogy megnézzék annak a szaúdi harci gépnek a maradványait, amelyet előző nap lőttek le a húszik. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ München. Szakítania kell a Nyugatnak a tétlenkedóssel ós a panaszkodással, mert ellenfelei mozgásba lendültek, és új viszonyokat teremtenek a világpolitikában - hangsúlyozta a német védelmi miniszter szombaton az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC). Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a Nyugat nemcsak országok közössége és egy égtáj, hanem egy eszmerendszer is, amely a szabadságon alapuló társadalom, az emberi jogok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és a partneri kapcsolatokra épülő nemzetközi rend eszméit foglalja magában. Ezt az eszmerendszert világszerte kihívások érik. Ezt mutatja az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi joggal ellentétes bekebelezése Oroszországba és az iszlamista terrorizmus támadásainak sora. A Nyugat ellenfelei cselekvőképesek, tettre készek, a katonai erő alkalmazásától sem riadnak vissza, a Nyugat viszont csak a saját gyengeségeit boncolgatja és másokra panaszkodik. Ezen sürgősen változtatni kell - mondta a miniszter. „Barbarizólódás" A tegnap befejeződött müncheni konferencián felszólalt mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki a német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a „barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja, holott rendre a nemzetközi jog előírásait és az ENSZ határozatait hűen követve jár el. Erre példa szíriai tevékenysége, amelyet a legitim damaszkuszi kormány felkérésére fejt ki, megmentve az országot attól, hogy iszlamista terroristák prédája legyen. Úgy vélte, hogy Moszkvával szemben a Nyugat csak a nemzetközi viszonyok szétzilálására, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság fokozására tör. A NATO legyen egységes Nyomatékosan egységre szólította fel a transzatlanti katonai szövetség európai és észak-amerikai tagjait Jens Stoltenberg NATO-fötitkár. Hangsúlyozta: nem hisz abban, hogy „Európa vagy Amerika egyedül boldogulhat”, csak együtt, közösen juthatnak előbbre, egymás ellen nem szabad fellépniük. Stoltenberg figyelmeztetése kimondatlanul is Donald Trump amerikai elnök korábbi nyilatkozataira utalt, melyekben az amerikai elnök részben kétségbe vonta a NATO létjogosultságát - írta a dpa, megemlítve, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég „agyhalottnak” nevezte az észak-atlanti katonai szövetséget. Eredménytelenek az Oroszország ellen az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett európai uniós (EU-) szankciók, és mindenkinek ártanak - ezt már Emmanuel Macron francia államfő jelentette ki, változást sürgetve az EU Oroszország-politikájában. „Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket” - fogalmazott a francia államfő. Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a „stratégiai párbeszéd újraindítása” - mondta Macron. A francia elnök kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami „a Nyugat gyengülésével” jár. Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. „A szolidaritás kifizetődő" Csökkenteni kellene a menedékkérők befogadásától elzárkózó európai uniós (EU-) tagállamok közösségi támogatását - mondta tegnap a konferencián Armin Laschet, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik lehetséges elnökjelöltjeként tartanak számon. A politikus a konferencia egy panelbeszélgetésén kiemelte: nem újdonság, hogy bizonyos szabályok megsértéséért büntetés jár a tagállamoknak, és ezt a megoldást újabb területekre is ki kell terjeszteni. Ilyen terület a menekültüggyel kapcsolatos tagállamok közötti szolidaritás - tette hozzá. A kérdést meg lehet közelíteni a szolidaritás felől is, és rá lehet mutatni, hogy nem szabad magukra hagyni a menekültügy terheit leginkább viselő déli tagállamokat. így be lehetne vezetni, hogy a menedékkérők befogadásától elzárkózó tagállamoknak kevesebb közösségi támogatás jár, ami világossá tenné, hogy „a szolidaritás kifizetődő” - mondta Armin Laschet. Menekülnek a lakosok Idlíbből, északra, a török határ felé indulnak, ahol reményeik szerint biztonságban lesznek. Az Idlíb tartományban kialakult helyzetet nem lehet megoldani, amíg a szíriai csapatok vissza nem vonulnak a Törökország és Oroszország által 2018-ban kijelölt demarkációs vonalak mögé - jelentette ki szombaton Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan hangsúlyozta, hogy országa nem fogja tétlenül szemlélni, ahogy a szíriai kormányerők gyűrűbe zárják az idlíbi török megfigyelőállásokat, nem fog nyugodni, amíg meg nem tisztítják Szíriát a terrorszervezetektől és a „damaszkuszi rezsim kegyetlenségétől". (TASR/AP-feivétei) Bagdad: a 19. támadás amerikai célpontok ellen Bagdad. Több rakéta csapódott be a bagdadi amerikai nagykövetség közelében tegnap - tudatták amerikai katonai források. Sem áldozatokról, sem anyagi károkról nem érkezett jelentés. Az amerikai források kiemelték, hogy ez volt a 19. támadás amerikai érdekeltségek ellen a közelkeleti országban az elmúlt csaknem négy hónapban. Egyik merénylet elkövetőjeként sem jelentkezett egyetlen szervezet sem, de Washington az Irán által támogatott fegyveres csoportokat vádolja. Az ÜSA és Irán viszonya akkor vált különösen feszültté, amikor az Egyesült Államok dróncsapással megölte Irakban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda elitegységének vezetőjét. Irán válaszul rakétákat lőtt ki egy iraki támaszpontra, ahol amerikai katonák állomásoznak, és több mint százan meg is sérültek. (MTI) Orbán: Az elmúlt 100 évben az elmúlt 10 év volt a legsikeresebb KÓSAANDRÁS Az elmúlt tíz óv a mögöttünk hagyott óvszázad legsikeresebb időszaka volt Magyarországon - mondta évértékelőjében Orbán Viktor. Száz éve mesterségesen létrehozott ellenséges államalakulatok vettek körbe minket, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió. Száz éve a magyaroknak végig kellett nézniük, hogy az ellenség (a megszálló román csapatok) Budapest utcáin ugratja lovát, a magyaroknak pedig vámiiuk kellett, amíg az ellenséges államalakulatok elgyengülnek és beadják a kulcsot - kezdte 22. évértékelő beszédét Budapesten a Várkert bazárban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kiemelte: miközben Csehszlovákia, a Szovjetuniós és Jugoszlávia már nincs, Magyarország még megvan és él, és az ellenséges érzületek helyett az újra nemzeti alapra állított szomszédos államokkal megtaláljuk a közös hangot, és új szövetségi rendszert építhetünk ki - mondta. A százéves mellett egy tízéves évforduló is van - a szocialista kormányzás bukásának évfordulója - folytatta a miniszterelnök. Akkor is, vagyis 2010-ben szintén kétségbeejtő helyzetben volt az ország, de a kétharmados Fideszgyőzelem reményt adott. A liberális valójában diplomás kommunista - engedett el egy poént a miniszterelnök, majd azt mondta, háromszor élte át, ahogy Soros György fel akarta számolni Magyarországot - először akkor, amikor a 90-es évek elején fel akarta vásárolni a magyar államadósságot, majd amikor meg akarta szerezni az OTP-t - majd megköszönte Horn Gyulának, hogy ezt nem hagyta. A harmadik természetesen a 2015- ös migránsválság volt, amit „természetesen” Soros szervezett, a terve ellen pedig még ma is védekezni kell. A kormányfő úgy fogalmazott, „az elmúlt száz évünkben az elmúlt tíz év volt a legsikeresebb időszakunk”, de már el is felejtettük, milyen ennek örülni. A vagyoni alapú társadalmi különbségek a legalacsonyabbak egész Európában, ez pedig Orbán szerint az adócsökkentéseknek köszönhető. Az aranykor azért még nem jött el, sőt, az előttünk álló évek kifejezetten veszélyesek és ez már 2020-ra is igaz - figyelmeztetett Orbán. Fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és az európai gazdaság fölött is baljós árnyak gyülekeznek, riadót kell fújni. Á kormány klímavédelmi programot fogadott el, 2030-ig a magyar energia-előállítás 90 százalékban karbonsemleges lesz; elkezdik felszámolni az illegális szeméttelepeket; betiltják a műanyag palackokat, vagy visszaválthatóvá teszik azokat a fémdobozokkal együtt; a Dunát és a Tiszát megtisztítják a műanyag palackoktól; eloltják az itt működő multiknak, hogy környezetbarát technológiát használjanak és 32 milliárd forinttal támogatják majd a kisvállalkozások hasonló törekvéseit; minden újszülött után tíz fát ültetnek; tíz év alatt meghatszorozzák a nape lemek kapacitását; támogatj ák az olcsó elektromos autók használatát. A magyar ugyanakkor „továbbra is veszélyeztetett fajta, a népességcsökkenés nem állt meg” - ismerte el Orbán. Emiatt be kell vezetni a 3 gyerekes anyák adómentességét és be kell vezetni, hogy a szülés után a korábbi fizetésük teljes összegét megkapják. A következő tíz évben folyamatosan a családosok helyzetének javításán kell dolgozni.
