Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-13 / 36. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2020. február 13. | www.ujszo.com Ha már kátyúba kerültünk... Kátyúkár esetén lényegében ugyanazt kell tenni, mint bármilyen más közlekedési balesetkor. 1. Azonnal leállunk, és biztosítjuk a helyszínt - kitesszük az elakadásjelző háromszöget, fényvisszaverő mellényt viselünk. Ha nagyon akadályozzuk a forgalmat, félre kell állni, ám előtte próbáljuk meg bejelölni az úton a kocsi eredeti helyzetét! 2. Ne hagyjuk el a helyszínt! Vegyük fel a kapcsolatot a biztosítónk asszisztenciaszolgálatával, és hívjuk ki a rendőrséget! A rendőrök az egész helyzetet értékelik és dokumentálják. A hatóságijegyzőkönyv lényeges bizonyíték az eljárás során. 3. Készítsünk saját dokumentációt is! Pontosan újuk le, hol és mikor történt a káreset! Csináljunk fényképeket: ne csak közvetlen közelről és ne csak felülről fotózzuk a kátyút, mert az nem teszi felismerhetővé az adott úthibát. A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére jól beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) helyezni, ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet. Keressünk tanúkat, készítsünk tanúnyilatkozatot az esetről, azt írassuk is alá, hogy a kárigény érvényesítésekor egyszerűbb legyen a bizonyítás! 4. Érdemes a biztosítótól szívességi kárfelmérést kérni és a javításról kapott számlát megőrizni az ügymenet végéig, sőt, a javított alkatrészeket is megtarthatjuk a későbbi bizonyítás miatt. 5. Derítsük ki, melyik szervezet felügyelete alá tartozik az adott útszakasz! Károsultként főleg a közút fenntartójával szemben kellene fellépnünk-vagyis a lehető legrövidebb időn belül írásban követeljünk tőle kártérítést! Az írásos kérvénynek tartalmaznia kell a sofőr és a gépjármű adatait, a sofőr aláírását és a káresemény pontos, tárgyilagos, tömör leírását (mikor, hol történt a dolog, az autó pontosan milyen mértékben, hogyan hibásodon meg). Ha már rendelkezésre áll a kárösszeg, azt is dokumentálni kell. A kérvényhez tanácsos mellékelni a helyszínen készített fényképeket, a rendőrségi jelentést, az autószerelő számláját. Az útkezelőség elbírálja a kárigényt, esetleg azonnal továbbítja annak a biztosítónak, amelyikkel felelősségbiztosítást kötött. Ha az útkezelőség elutasítja a kérvényt, bírósághoz lehet fordulni. 6. Ha van casco biztosításunk vagy kiegészítő kátyúbiztosításunk, a saját biztosítónkban is benyújthatjuk a kárigényünket, (sza) Kezdődik a kátyúszezon ÖSSZEFOGLALÓ Az úthibák nemcsak a téli időszak vége felé, hanem az év többi szakaszéban is veszélyt jelentenek a járművezetőkre. Átéli időjárás különösen meg tudja rongálni a közutakat, ezért most tanácsos nagyon óvatosnak lenni, ugyanis kezdődik a kátyúszezon. Ha mégis megtörténik a baj, és megsérül a kocsi, próbáljunk kártérítést intézni! Minden hazai sofőr tisztában van az utak állapotával - az első-, másod- és harmadosztályú utak rosszabb, az autópályák és a gyorsforgalmi utak pedig jobb állapotúak, de azért mindenhol akad legalább egy, néhol azonban akár több tucat úthiba. Ezek kijavítása rendszerűit tavasszal kezdődik, és hetekig, olykor hónapokig elhúzódik, addig viszont számtalan autót tehetnek tönkre. Szakértők szerint a kátyú néha veszélyesebb a gyorshajtásnál, ugyanis, ha a sofőr észreveszi, igyekszik kikerülni, hirtelen elránthatja a kormányt, váratlanul irányt változtathat, ami egy forgalmas útszakaszon veszélyes művelet lehet. Sokszor azonban vagy nem is vesszük észre az úton levő lyukat, vagy egyszerűen nem lehet kikerülni, és egy vagy akár több kerékkel is belehajtunk. Szinte biztos, hogy a kocsi nem ússza meg sérülés nélkül. A legveszélyeztetettebb rész a kerék és a gumik, a leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is, sőt, a kátyú akár balesetet, személyi sérülést is okozhat. A meghibásodás jellegétől és mértékétől függően a kárösszeg pár száz eurótól több ezer euróig is terjedhet. Kikerülhetetlen kátyú Szakemberek azt tanácsolják: ha a kátyút már semmiképpen nem tudjuk kikerülni, előtte a lehető legjobban le kell lassítani, de csak mielőtt belehajtanánk a lyukba. Amikor már áthaladunk a kátyún, nem tanácsos fékezni, csak könnyedén átgurulni - így lehet a legjobban csökkenteni az esetleges meghibásodás veszélyét, illetve mértékét. Álljunk meg, és ellenőrizzük a járművet! A gumiabroncs sérülését rendszerint azonnal észre lehet venni. A keréktárcsa is könnyen megkarcolódhat, elgörbülhet, berepedhet. Ugyanakkor keletkezhetnek első ránézésre nem észrevehető meghibásodások is, ezért vezetés közben tanácsos figyelni az autót, hogy nem rázkódik-e, nem ad-e ki furcsa hangot, a fék nem A kátyú néha veszélyesebb a gyorshajtásnál, sokszor nem lehet kikerülni az úthibákat (S h utte rstock-f e I véte I) Téma: Kátyúkárok működik-e rosszabbul, az autó jól irányítható-e stb. Bármi gyanúsat tapasztalunk, vigyük el szervizbe, ahol mindent készségesen ellenőriznek. Igazságtalan törvény A kátyúkra vonatkozó j ogi normák igazságtalanok a sofőrökkel szemben. Akinek van baleset-biztosítása, ; kárigényével közvetlenül a saját biztosítójához fordulhat. Aki csak köte- > lező gépjármű-biztosítással rendelkezik, amely az ilyen károkat nem fedezi, vagy aki esetleg a kárért felelős személytől, intézménytől is próbál kártérítést behajtani, annak az illeté- ; kés útkezelőhöz kell fordulnia. Az egyes útszakaszok tulajdonosai és ; kezelői kötelesek azokat karbantartani, azaz olyan állapotban kell tartani őket, hogy rendeltetésszerűen használhatóak legyenek, és köteles- j ségük rendszeresen ellenőrizni az ál- j lapotukat, minőségüket, majd el kell távolítaniuk az észlelt hibákat, torlaszokat. Az útkezelők törvényből ki- I folyólag felelnek az olyan úthibák és különböző akadályok okozta károkért, amelyeket a sofőrök előre nem láthatnak, amelyekről előre nem tudhatnak, képtelenek kikerülni. A tapasztalatok szerint azonban az útkezelők könnyen kibújhatnak a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban a hibákat eltávolítani, sőt, nem volt lehetőség arra sem, hogy azokra az előírt módon felhívják a figyelmet. Ha az adott útszakaszon elhelyeznek egy táblát, mely figyelmeztet a kátyúra, vagy kitesznek egy sebességkorlátozást jelző táblát, már nem vonhatók felelősségre a károkért. Az utakat használók nem jogosultak kártérítésre akkor sem, ha a kár az adott útszakasz építészeti vagy közlekedésiműszaki állapota miatt keletkezett. Az útkezelőség nem felel a közlekedési szabályok megsértése következtében kialakult károkért sem. Mi a teendő? Természetesen, nem szabad előre feladni, érdemes megpróbálni érvényesíteni a kárigényt. Miután belehajtottunk a kátyúba, és megsérült az autónk, fel kell venni a kapcsolatot az adott útszakasz kezelőjével. Ideális, ha tanúk is vannak. Nem szabad elfelejteni kellőképpen dokumentálni a balesetet - de nemcsak a károkat, hanem a helyszínt is. A bizonyítás gyakran bonyolult és hosszadalmas, a sofőröknek sokszor a bűóságon kell érvényesíteniük a jogaikat, amihez nem mindenkinek van kedve. Mivel kátyúproblémák gyakran fordulnak elő, sok biztosító már kínál kiegészítő kátyúbiztosítást a kötelező felelősségbiztosításhoz. Előnye, hogy akkor is megköthető, ha nincs baleset-biztosításunk. Ha pedig biztosak akarunk lenni abban, hogy pereskedés és az útkezelővel való veszekedés nélkül műidig megtérülnek a javítási költségek, akkor tanácsos casco biztosítást létesíteni. Ebben az esetben csak dokumentálni kell a helyzetet, ki kell tölteni a nyomtatványokat, és ha van rendőrségi jegyzőkönyv is arról, hogy mi nem hibáztunk, a biztosító saját maga elkezdi behajtani a kártérítést az illetékes útkezelőtől. Ráadásul ilyenkor még a baleset-biztosítási önrészt is visszaadhatják. (sza) Ahányféle út, annyi útkezelő Az ország különböző útszakaszait különböző szervezetek kezelik. Az autópályák és a gyorsforgalmi utak a Nemzeti Autópályatársaság (NDS) fennhatósága alá tartoznak, az 1. osztályú utakért a Szlovák Útkezelőség felel, a másod- és harmadosztályú utakat a megyei önkormányzatok kezelik, a helyi utak pedig a települési önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Mi a teendő, ha külföldön történik közlekedési baleset? A külföldön elszenvedett baleeet több figyelmet és türelmet igényel, de egyébként lényegében ugyanúgy kell eljárni, mintha itthon történt volna. Meg kell bizonyosodni, hogy megsérült-e valaki, és a helyszínre kell hívni a megfelelő hatóságot. Ha kell, elsősegélyt kell nyújtani - ha elmulasztjuk, annak nemcsak büntetőjogi következménye lehet, hanem bizonyos országokban ez hatással lehet a kártérítés nagyságára is. Biztosítani kell a baleset helyszínét - használjuk az elakadásjelző háromszöget, és viseljünk fényvisszaverő mellényt! Mindig hívjunk rendőrt - még akkor is, ha ez az adott ország törvényei szerint nem kötelező, vagy ezért külön illetéket kell fizetni. Ne felejtsük el feljegyezni a kiszálló egység megnevezését, elérhetőségét, hogy tudjuk, kihez fordulhatunk, ha a rendőrségi jelentés másolatára lenne szükségünk a biztosító számára. Fontos, hogy nálunk legyen az európai baleseti bejelentő nyomtatvány (Záznam o dopravnej nehode). Ha nincs nálunk az európai kárbejelentőlap, az bonyolíthatja a keletkezett kár felszámolását. Segítségével ugyanis az összes érintett fél hozzájut a baleset dokumentálásához szükséges információkhoz, és ha helyesen töltik ki, a biztosító hozzájut minden adathoz, hogy megtehesse az első lépéseket. Ha a károsult pozíciójában vagyunk, és annak, aki a kárt okozta, nincs nyomtatványa, esetleg az adott országban nem kötelező azt magánál tartania, jegyezzünk fel róla minden szükséges adatot - személyi adatokat, információkat a kocsijáról, a biztosítójáról. Ha nem beszéljük jól az ország nyelvét, ajánlatos tolmácsot keríteni vagy olyan segítséget kérni, aki beszéli az adott nyelvet. A biztonság kedvéért mi is alaposan dokumentáljuk az eseményt - különböző szögből készítsünk felvételeket, és ha lehet, biztosítsunk tanúkat! Hívjuk fel a biztosítónk asszisztenciaszolgálatát! Útbaigazítanak, tanácsot adnak, szerelőt küldhetnek, elvontatják az autót. Már itt bejelenthetjük a káreseményt, amit később űásban is meg kell tenni. Ha mi okoztuk a kárt, 15 napon belül kell jelenteni, ha külföldön történt, 30 napon belül kell felvenni a kapcsolatot a biztosítóval. Ha nem mi okoztuk a kárt, akkor is tanácsos jelenteni az esetet, ám külön hangsúlyozzuk, hogy a balesetet nem mi okoztuk! (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: MUNKA NYUGDÍJ MELLETT ■ MUNKAVÁLLALÁSI KORLÁTOZÁSOK, JÁRULÉKFIZETÉSI KEDVEZMÉNY, A NYUGDÍJ ÁTSZÁMOLÁSA
