Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-13 / 36. szám
4 RÉGIÓ 2020. február 13. | www.ujszo.com AJÁNLÓ Február 13. (csütörtök) Somorja-17.30: Angyali történetek Vujity Tvrtkóval a vmk-ban. Február 13. (csütörtök) Dunaszerdahely-19.00: Szabó Magda Az ajtó - a Spint Színház előadása a vmk-ban. Február 13. (csütörtök) Érsekújvár-17.00: emlékünnepség és kiállításmegnyitó Luzsicza Lajos Munkácsy-díjas festőművész születésének századik évfordulója alkalmából a Vunar Galériában. A Városom, Érsekújvár képzőművészeti verseny első évfolyamának eredményhirdetése. A kiállítást megnyitja Jitka Roznová egyetemi tanár, műfordító és Strba Sándor helytörténész, író. Közreműködik Luzsicza Fanni fotóművész, Döme József hegedűművész, Ficza István és Berényi Dávid színművész. A Luzsicza Lajos 100 című kiállítás megnyitója a Vunar Galériában. Február 13. (csütörtök) Nyitra-9.30: nyíltnapaNyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. Február 13. (csütörtök) Rimaszombat-17.30: Iskola a nyelvhatáron - B. Kovács István gömörológus előadása a Csillagházban, a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumról. Február 14. (péntek) Somorja -19.00: Táncház a Moziban Kiscsipással és zenekarával. Február 14. (péntek) Dunaszerdahely-17.00: Ezüstkor 2020 - A ?RA W? csoport bemutatkozó kiállítása a Vermes -villában. Február 14. (péntek) Dunaszerdahely -18.00: A banda - a Háromszék Táncegyüttes és a Heveder zenekar előadása a vmk-ban. Február 14. (péntek) Nagykürtös-17.30: a Marica grófnő című operett a Nagykürtösi Városi Művelődési Központban. Február 14. (péntek) Feled -18.00: a Kármán József Színház Tavaszváró zenés kabarét mutat be a kultúrházban. Február 15. (szombat) Somorja -10.00: A kismalac meg a farkasok - a Vaskakas bábszínház előadása a vmk-ban. Február 15. (szombat) Pozsonyeperjes-14.00: selyemkendőfestés a pozsonyeperjesi faluházban. Február 15. (szombat) Felsőszeli —18.00: Ha bemegyek a csárdába címmel nótaest a felsőszeli kultúrházban. Február 16. (vasárnap) Dunaszerdahely-8.00: Bálint-napi véradás a Max bevásárlóközpontban. KISS BARTALOS ÉVA Az enyhe időjárás miatt nem tudnak jeget előállítani a dunaszerdahelyi műjágpályán. Korábban mág nem fordult elő, hogy február elején be kellett volna zárni a pályát. DUNASZERDAHELY December elején nyitották meg a műjégpályát, Aranyossy Csaba, a jégpálya üzemeltetője lapunknak elmondta, hogy a szűk két hónap ellenére elégedettek az idei szezonnal. „Sokan voltak kint korcsolyázni. De már nem tudunk jeget készí-Szokatlanul kurtára sikeredett az idei szezon, az üzemeltető sem emlékszik arra, hogy februárban már bezártak volna. teni. A szél és a tíz fok feletti hőmérséklet, valamint az enyhe éjszakák miatt képtelenség lehűteni a pályát” - indokolta a korai bezárást Aranyossy Csaba. Idén az enyhe tél miatt csak a műjégpályán lehetett korcsolyázni, a tavak nem fagytak be. Ha tíz fok fölé kúszik a hőmérő SOMOGYI KATALIN A Csemadok szapi helyi alapszervezeta az önkormányzattal karöltve tizenegy helyi lakos 1989-es visszaemlékezéseiből könyvet adott ki. ÉW.l J Három évvel ezelőtt merült fel egy szapi helytörténeti könyv kiadásának ötlete. Sikeresen pályáztak Akkor nem tudták megvalósítani az ötletet. Tavaly viszont a Csemadok helyi alapszervezete sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapnál, a pályázati összegből, valamint az önkormányzat segítségéből összejött a kiadványhoz szükséges anyagi forrás. A Jól megvoltunk mi itt a sarokban című kötetet Kiss Bartalos Éva és higanyszála, már nem tudják megtartani a jeget. Az utóbbi hetekben többször is volt példa a tavaszi hőmérsékletre. A szokatlanul enyhe idő és a napsütés miatt egyre kevesebben húztak fel a korcsolyát, sokan inkább a közeli műfüves pályát vagy a játszóteret választották. Aranyossy Csaba megjegyezte, hogy öt napig tart előállítani a jeget, így ebben a szezonban már biztos nem nyit ki a pálya. „Hiába len-Angyal Sándor állította össze, és a helyi kultúrházban mutatták be. 11 visszaemlékezés A könyvben tizenegy szapi lakos mesél a harminc évvel ezelőtti időszakról. A mesélők között van tanító, könyvtáros, munkásember, jelen vannak a helyi sportélet és az önkormányzat képviselői is. Megszólal Bartal Imre, az utolsó MNV-elnök (Helyi Nemzeti Bizottság, a mai önkormányzat elődje a szocializmusban), aki az első szabad választás után az első polgármester lett. „Aki nagyon sokat segített és tulajdonképpen szerzőtársunk, Vörös Istvánná született Patassy Piroska. O az, aki 1961-től 2008-ig vezette lelkiismeretesen a községi krónikát. Az egyes inteijúk előtt az ő feljegyzéseit idézzük a mindenkori helyzetjelentéshez, vagyis az aktuális időszak felvázolásához. Tőle származik a könyv ne egy-két hidegebb nap, aj égnek is idő kell. Sokan már egyébként is a tavaszt várják, így nincs értelme tovább működtetni a gépeket” - folytatta a jégpálya felelőse. „Nagyon hiányzik a valódi tél, sajnálom, hogy idén rendes havat sem láttunk. Nem csodálkozom, hogy bezár a jégpálya, számomra akkor élmény a korcsolyázás, ha közben kicsípi az arcomat a hideg” - mondta Sándor, aki a korábbi években gyakran lá„Patassy Piroska 1961-től 2008-ig vezette a községi krónikát. Az egyes interjúk előtt az ő krónikás bejegyzéseit idézzük a mindenkori helyzetjelentéshez." Angyal Sándor címét adó idézet is” - mondta Angyal Sándor, az egyik szerző. „Számomra nagyon élvezetes volt ez a munka, teljesen más volt, mint a már megszokott, napi újságírói rutin” - mondta a könyvbemutatón Kiss Bartalos Éva, lapunk régiós tudósítója, a kötet társszerzője. A könyv címe és az inteijúk tükrözik a mindennapi munkához szokott csallóközi ember életfelfogását is, amely szerint rendtogatott el a városi jégpályára. A következő napokban újra ellenőrzik a gépeket, visszaszívják a pálya alatti hütőcsövekben áramló ammóniát. Aranyossy Csaba szerint elképzelhető, hogy év végén hamarabb kinyitnak. „A tél kezdetén, november végén már lehet olyan hűvös, hogy érdemes elindítani a gépeket, és így tovább élvezhetnék a gyerekek a jeget” - zárta az üzemeltető. ben van, hogy valahol ott Pozsonyban meg Prágában zajlik az élet, de nekünk itt van a jószág, amivel törődni kell, itt van a föld, amit elő kell készíteni a tavaszi vetéshez, nincs időnk kulcscsörgetésre. Éljük az életünket, és dolgozunk, ahogyan eddig is. Általában ez a pragmatikus életfelfogás az, amely az egyes beszélgetésekből kitűnik. „Előre adott volt, kivel készítek interjút, és nagyon örülök, hogy ennek révén megismerhettem Bereczky Erzsébetet, aki régebben a helyi földművesszövetkezetben dolgozott, de otthon is kertészkedett, és ezt teszi mind a mai napig. Egy igazi, a szó legnemesebb értelmében vett falusi gazdasszony. Kutyák, kacsák, tyúkok az udvarban, kukorica, szőlő a kertben. A többi beszélgetőtárunkhoz hasonlóan ő is végtelenül nyitott volt, és őszintén mesélt arról, hogyan élte meg 89-et, illetve inkább az előtte és utána következő időszakot. Erzsi néni számomra a dolgos falusi asszony mintaképe, aki bárkivel őszintén beszélget. Bátran kimondta azt is, hogy nem kommunizmus volt az előző éra, hanem nekemizmus” - mondta Kiss Bartalos Éva. „Engem leginkább Vörös Piroska néni története ragadott meg, hiszen az interjún kívül is sokat beszélgettünk. Már az hihetetlen, hogy egy ember 47 esztendőn át ugyanazon a helyen dolgozott valamikor, ez manapság elképzelhetetlen. Ugyanakkor az is hihetetlen, hogy Piroska néni anyakönyvvezető és a községi hivatal alkalmazottja volt, a mai napig tudja minden egyes lakos házszámát és a község fontosabb eseményeinek dátumára is napra pontosan emlékszik. Emelem kalapom előtte” - mondta Angyal Sándor. A könyvet Vida Gergely József Attila-díjas költő, irodalomkritikus szerkesztette, 500 példányban jelent meg. Ingyenes, és már minden szapi háztartásba kézbesítették. A könyvbemutatót a szapi kultúrházban tartották (Soós Klaudia felvétele) Szap: „Jól megvoltunk mi itt a sarokban” Bezárt a műjégpálya
