Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-01 / 26. szám

SZALON ■ 2020. FEBRUAR 1 www.ujszo.com 17 Modernizált vérszívó Mi szükség van 2020-ban egy újabb Drakula-adaptációra? A Gatiss-Moffat­­duó szerint itt volt az ideje ismét félelmetessé tenni a vámpírok urát. em volt különö­sebb hírverés a BBC és a Netflix új minisorozatának érkezése körül, a háromrészes (az egyes részek kb. másfél órásak) széria szinte suty­­tyomban került fel a streaming szolgáltató könyvtárába, hogy ott aztán pár nap alatt világszenzáci­óvá váljon. Ehhez persze kellett némi pofátlanság is Steven Moffat és Mark Gatiss showrunnerek ré­széről, akik - mondhatni - elég szabadon adaptálták Bram Stoker klasszikusát, alaposan belenyúlva a szerkezetébe modernizálták. Bár minisorozatról van szó, a Drakula inkább működik úgy, mint egy háromrészes film, amelyben min­den rész más-más stílusban ké­szült, a főhősök személye mégis összeköti őket. Stoker eredetijéhez talán még az első rész áll legköze­lebb, legalábbis abban az értelem­ben mindenképp, hogy az epizód nagyrészt a vámpír gróf kastélyá­ban játszódik, ahol „emberünk” az angol ifjonc, Jonathan Harker vérét szívja ki lassan, de biztosan. Azonban már itt is akadnak vad el­hajlások. Mina eredetileg központi figuráját az írók itt sokadrangú mellékszereplővé silányítják, míg Van Helsingből apácát csinálnak, ami amúgy a sorozat legjobb hú­zása, mivel Dolly Wells valósággal lubickol a szerepben, méltó part­nerévé válva a vérszívót játszó Claes Bangnek A dán színészt Moffat és Gauss A négyzet című Cannes­­ban Arany Pálma díjas abszurd vígjátékban nézte ki magának, és elsősorban azért tökéletes választás, men egyszerre tud elegáns, férfias, humoros és borzasztóan félelmetes lenni. Annyit már biztosan köszön­hetünk a Drakulának, hogy végre újra félelmetesnek láthattunk egy vámpírt, és ezt biztosan nem lehet elvenni tőle. A második részben a gróf Angliába tartó hajóútját követ­hetjük végig, ami egy kicsit Agatha Christie-re hajaz, ugyanis Drakula egyenként nyírja ki az utastársait, míg azok kétségbeesve próbálják kinyomozni, ki a felelős a furcsa el­­tűnésekért/halálesetekért. A recept itt azért működik kevésbé, mert mi már az elejétől fogva tudjuk, ki a hunyó, de ez nem jelenti azt, hogy a sztori ne lenne szórakoztató. A har­madik epizódban a showrunnerek már nyíltan kukázták Stoker ere­detijét egy egészen merész, újító fordulat kedvéért. Tényleg nem tar­tozom azok közé, akik ragaszkod­nának a könyvhű adaptációkhoz (SPOILER következik), de hiába volt jó ödet egy nagy időugrással Drakula figuráját áthozni korunk­ba, ha ezzel az alkotók nem iga­zán kezdenek semmit, egyszerűen fogalmuk sincs, mit csináljanak a saját ödetükkel. A végkimenetel pedig olyan szinten csalódást keltő, hogy majdnem sikerül vele lerom­bolniuk még azt az élményt is, amit az első két rész jelentett. A Drakula olyan minisorozat, amely akkor működik igazán, ha nem nézzük végig. Ritkán adok kéredenül efféle jó tanácsot, de mindenki jobban jár, ha a második epizód után ab­bahagyja a szériát. Akkor még a po­zitív élmények lesznek többségben. Tóth Csaba Super Cool Tech az a maxima, az így felfogott köz­­érthetőség kritériuma, amely ezt a műfajt életre hívta, és amely - szerencsénkre — egyre elterjedtebb a tudósközösségben. Garmadával leheme példákat hozni olyan kiadványokra is, egész sorozatokra akár (pl. Mi MICSODA), melyek valamilyen fontos adatsort vagy kérdésirányt választanak kiindulópontul (alapödetként), és azt pazar kivi­telezésben tálalják, de általában összefüggő narráció nélkül. Az ilyen lexikonszerű könyvek a vizu­ális kultúra segítségével vezetik be a kisebbeket a tudomány terüle­tére. Remek dolgok vannak itt. Például a HVG-könyvek junior sorozatában megjelent Szuperro­varok (John Woodward írta), vagy A periódusos rendszer (szerző Tom Jackson) valószínűleg mindenkit meggyőzhet arról, mit jelent napjainkban a tudományos ennek megfelelően általában egész oldalas képet látunk, a páratlan oldalakon pedig inkább a szem­léltető ábrákkal ellátott szöveges magyarázat dominál. Például a gravitációs hullámokat tárgyaló részben a kijelzőn egy elképesztő digitális képet kapunk a téridőben végigfutó hullámokról, amit mindössze egy ablakban megje­lenő pár mondatos kommentár kísér, ami tájékoztat arról, hogy Einstein 1916-ban megjósolta a gravitációs hullámok létezését, 2016-ban pedig sikerült detektál­ni a jelenséget. Ez a néhány mon­dat hozzájárul a kép értelmezhe­tőségéhez, ugyanis világossá teszi, hogy amit megpróbálnak képként inegjeleníteni, az két fekete lyuk keltette jelenség a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire. Az alsó ol­dalon pedig a LIGO működésébe és eredményeibe kapunk rövid bepillantást. A többi oldalpár is ehhez hasonlóan működik, míg a különféle témák között szörfölve, az ifjú befogadó korunk széleskörű tudásanyagával találkozik (a játékok világától kezdve az építé­szeten keresztül az élettér átalakulásáig). A vizuális elrende­zés igen fontos, ugyanis az olvasás sok tekin­tetben külön­leges kiad­ványról szeretnék beszámolni. A kifejezetten gyer­mekeknek és fiataloknak szóló ismeretterjesztő, tudománynép­szerűsítő könyvek fejlesztésének időszakában járunk. Rengeteg ödetes kiadvány tesz sikeres kísérletet arra, hogy lépést tartva a tudományos-technikai fejlődéssel megfelelő módon tálalja azt a célközönségnek. Hirtelen olyan példákra leheme utalni (már-már klasszikusként), mint, mondjuk, Richard Dawkins A valóság varázsa című könyve, melynek vi­zuális működését Dave McKean illusztrációi biztosítják, vagy Lucy és Stephen Hawking George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz című munkája (és folytatásai), mely(ek)nek illusztrációit Garry Parsons jegyzi, illetve Mary és John Gribbin Nagy számok . könyvecskéje, l Ralph Edney | és Nicholas Halliday illusztrációival. I A tudo­mánynép­szerűsítés gyermekeknek I szóló változaté- i ban fokozottan érvényes a műfaj l egyik alapkö­vetelménye, a közérthetőség. A szerzők veszik a \ fáradságot, hogy a lehető legérthe­tőbben, ugyanakkor a legponto­sabban fogalmazzanak, de úgy, hogy ne vesszen el a problémák összetettsége, amivel igyekeznek fokozni az adott témakör iránti érdeklődést. Emlékezzünk csak, a Brian Cox és Jeff Forshaw szerzőpáros így kezdi E=mE című mértékadó kötetét: „Könyvünk megírásával az volt a célunk, hogy kifejtsük Einsteinnek a térről és az időről szóló gondolatait, szándé­kaink szerint a lehető legegysze­rűbben, de úgy, hogy az Olvasó is meglássa ennek az elméletnek a különös szépségét. Eljutunk a híres egyenlethez, amely kimond­ja, hogy E=md, miközben nem használunk Pitagorasz tételénél bonyolultabb matematikát.” Ez kritériumoknak is eleget tevő, látványorientált kiadványszerkesz­tés. A médiakonvergenciának, annak részeként a könyvkiadás digitalizálódásának köszönhetően ezen a téren kinyíltak és meghat­ványozódtak a lehetőségek. (Ezt nyilván mindenki látja, aki jár könyvesboltba, nem kell különö­sebben bizonygatni.) Ebben a kontextusban aztán sokfelé elmozdulhat a kreativi­tás. íme egy konkrét lehetőség. A Super Cool Tech című könyv úgy fest, mint egy notebook, és lapozás-technikai szempontból is úgy viselkedik, mint a megidézett számítógépes médium. Felnyitjuk a fedőlapot, és a kijelzőként el­gondolható oldalon máris elidőz­het a tekintet. A páros oldalakon lineárisan szerveződik, hanem a keretezett információ és a képek között ugrál, ami napjaink információ­­technikai környezetéből ismerős bárki számára, aki okostelefont, tabletet és ehhez hasonló kü­­tyüket használ. A tudásszerkezet elrendezése és kondicionálása a korszerű médiumok vonalvezetése mentén olyan fejlemény, amely tárgyi szinten is utal a tudomány és a hétköznapok kapcsolatrend­szerére. A Super Cool Tech és a hozzá hasonló kiadványok az ismeretterjesztés újabb generáci­óját képviselik, érdemes figyelni rájuk. Felkészítik a delikvenseket a jövőre, egyben közel hozzák annak tapasztalatát, hogy a könyv is egyfajta technológia. H. Nagy Péter Egy 1990. február 3., szombat • Az FMK és a VPN szervezésében a Hainburg és Visegrád közötti Duna-szakaszon élőláncot alkotva tízezrek tiltakoznak a bős-nagyma­rosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen. Az élőlánc szervezői megala­kítják az Eurolánc Polgári Kezde­ményezést. • Pozsonyban újjáalakul az 1948- ban felszámolt Szlovákiai Szociál­demokrata Párt. 1990. február 7., szerda • Az Új Szó hasábjain megjelenik az Együttélés politikai mozgalom Duray Miklós által vezetett előké­szítő bizottságának programnyi­latkozata, amely a mozgalom fő célkitűzéseként a demokráciáért, a nemzed kisebbségek kollektív joga­iért, politikai képviseletükért, saját ügyeikben való döntési jogukért és egyenjogúságukért folytatott küz­delmet jelöli meg. 1990. február 8., csütörtök • A Kereszténydemokrata Moz­galom szlovák és magyar képvise­lői közös nyilatkozatot adnak ki a KDM és az annak keretében szer­veződő Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom közötti együttmű­ködésről. 1990. február 9., péntek • Az SZNT ülésén folytatódik a testület átalakítása: a lemondott vagy visszahívott képviselők - köz­tük 7 magyar nemzetiségű kép­viselő - helyére 42 új képviselőt kooptálnak. Az FMK képviseleté­ben A. Nagy László, Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László és Pirovits László, Szlovákia Kommu­nista Pártja képviseletében Bauer Győző, a szlovák Keresztényde­mokrata Mozgalom képviseletében Hamerlik Rudolf, a Szabadságpárt képviseletében Csáky József jut parlamenti mandátumhoz. Zászlós Gábort megválasztják az SZNT alelnökévé, egyben a Nemzeti Bi­zottság és Nemzetiségi Bizottság elnökévé. • Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán prágai parlamenti képviselők a Szövetségi Gyűlés el­nökének, Alexander Dubceknek egy Jókai Mór Egyetem néven Ko­máromban létrehozandó magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény alapítására nyújtanak be törvényja­vaslatot. Az egyetem létrehozásának támogatására 22 ezer aláírás gyűlt össze. • A Csemadok KB Elnöksége ál­lásfoglalásban üdvözli az Együttélés politikai mozgalom szervezését, s támogatásáról biztosítja célkitűzé­seit. • Az 1949. évi ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-perben elítélt Lipcsey Gyula által vezetett Cseh­szlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Szövetsége rehabili­tálásuk előmozdítása végett jelent­kezésre szólítja fel az 1943 utáni koncepciós perek áldozatait és a jogtalanul vagy bírói ítélet nélkül deportáltakat. • A cserkészélet újjászervezésének céljával Dunaszerdahelyen meg­alakul a Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség előkészítő zottsága. 1990. február 14., szerda • A szlovák kormány egyetértését fejezi ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevének módosításá­ra vonatkozó alkotmánytörvény­javaslattal, ugyanakkor azt szor­galmazza, hogy a szövetségi állam új neve Cseh-Szlovák Köztársaság vagy Cseh-Szlovák Föderáció le­gyen. 1990. február 15., csütörtök • • • A Csemadok vezető tisztségvi­selői Cesky Tesínben a csehországi Lengyel Kulturális Szövetség kép­viselőivel tárgyalnak, akik kifejezik kapcsolatfelvételi szándékukat az Együttélés politikai mozgalom ala­pítóival. • Komáromban a helyi szlovákok Matica slovenská által kezdemé­nyezett találkozójának résztvevői a szlovák kormányhoz intézett petíciójukban egy kormánybizott­ság felállítását követelik, amelynek feladata a dél-szlovákiai szlovákok magyarok általi elnyomásának, il­letve elmagyarosításának kivizsgá­lása lenne. • A nemzetiségi tudományos élet szakmai összefogásának biztosítása céljából egy Csehszlovákiai Magyar Tudományos Fórum létrehozását szorgalmazó felhívás jelenik meg az Új Szóban. A Fórum szervező bizottságának ügyvivője Hulkó Gá­bor mérnök. (Összeállította Popély Árpád) ________________________________________________________A RENDSZERVÁLTÓ NAPOK KRONOLÓGIÁJA - HÉTRŐL HÉTRE____________________________________________________ bi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom