Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-04 / 3. szám
2020 színe a klasszikus kék 14. oldal 2020. január 4., szombat, 13. évfolyam, 1. szám Január 1-jétől szabadon felhasználható Margaret Mitchell Elfújta a szél című világhírű regénye, valamint Richard Strauss opera- és dalirodalmi remekművei és Balázs Béla szerzeményei. A szerzői jogi védettség a múlt év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnt, amelynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek — zenék, filmek, könyvek stb. - felhasználására, újrapublikálására. A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy - a fizikai tulajdontól eltérően - csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. Mit jelent a védelmi idő? A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a 70 év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel le-Margaret Mitchell 1938-ban Farkas Jenő prímás a Stradivári című film díszletében Közkinccsé tétetik jár, de a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan „újraindul”. Európában már szabad, az USA-ban még nem Az Európai Unióban közkincsbe került alkotók műveit engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag teljesen ingyen és szabadon lehet felhasználni - feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább 70 éve elhunyt. Igaz ez akkor is, ha egy műnek az Egyesült Államokban csak később telik le szerzői jogi védettsége. Ugyanis az EU-n kívüli származású művek esetében az európai egységes védelmi időt kell figyelembe venni — a származási hely hosszabb védelme itt nem érvényesül. Georg Strauss egy 1999-ben nyomtatott bélyegen egyik legismertebb operája, a Salome főhősével Richard Georg Strauss (1864-1949): német származású, késő romantikus zeneszerző és karmester, a Bajor és a Berlini Állami Operaház főzeneigazgatója, a Bécsi Operaház igazgatója. A Salzburgi Ünnepi Játékok alapító tagja, s a fesztivál legelső operaelőadásának direktora. Legismertebb művei: Don Juan (1889), Salome (1905), Elektra (1909), A rózsalovag (1911), Az árnyék nélküli asszony (1919), A hallgatag asszony (1935). Az Imigyen szóla Zarathustra (1896) című szimfonikus költeménye, az 1968-as Stanley Kubrick-film, az 2001 Ürodüsszeia nyitányaként a popkultúrában is világszerte ismertté vált. Balázs Béla (1884-1949): születési nevén Bauer Herbert Béla, Kossuth-díjas író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta. A 20. század szellemiségének meghatározó alakja. Szimbolista drámái közül A kékszakállú herceg várából Bartók Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból pedig táncjátékot. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film forgatókönyvének ödetét is. A jelenlegi Magyar Nemzeti Filmarchívum elődintézményének megálmodója és alapító tagja. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére. Margaret Mitchell (1900-1949): lánykori nevén Margaret Munnerlyn, amerikai származású, Pulitzerdíjas írónő. Egykönyves íróként tartják számon, az 1936-ban kiadott Elfújta a szél című regénye egy csapásra világhírűvé tette. A már megjelenésekor is hatalmas sikert arató könyv azóta is az egyik legolvasottabb mű az Egyesült Államokban, melyet David O. Selznick, amerikai producer és Viktor Fleming rendező vitt filmre 1939-ben, Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével. A film ugyancsak azonnali kasszasikemek bizonyult, összesen 9 Oscar-díjat kapott. A regény magyar fordítása 1937-ben jelent meg Kosáryné Réz Lola fordításában. Elfújta a szél Margaret Mitchell 1926-ban, egy csonttörés miatti kényszerpihenő alatt kezdte el írni a később világsikert arató regényét. A mű története egy fiatal nő, Scarlett O’Hara szerelmi életét követi végig az amerikai polgárháború és az azt követő újjáépítési időszak alatt. A Dél álláspontjának idealizálása miatt a könyvet máig politikai támadási felületként használják a rasszizmussal szemben. Mitchell minden kérlelés ellenére sem volt hajlandó megírni a könyv következő részét, így 1988-ban Alexandra Ripley-t bízták meg, hogy készítse el a történet folytatását, ami végül 1991-ben jelent meg Scarlett címmel. Ripley írása vegyes visszhangot kapott, ennek ellenére 1993-ban tévésorozatot készítettek belőle. További alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek: • Ignotus Hugó (születési neve Veigelsberg Hugó); költő, író, újságíró, a Nyugat alapítója és az első húsz évben a folyóirat főszerkesztője. Díjai: Pro Arte, Baumgarten-díj. • Berde Mária: erdélyi magyar író, költő, műfordító. Díjai: Corvinkoszorú, Baumgarten-díj • Farkas Jenő: cigányprímás, zeneszerző • Bródy Miklós: zeneszerző, karmester, sakkmester, testvére Bródy István rendező, színházigazgató; fia Bródy Tamás zeneszerző • Klaus Mann: német író, Thomas Mann fia az 1933 utáni emigráns német irodalom egyik legfontosabb képviselője, leghíresebb regénye a Mephisto • Edmund Eysler: osztrák zeneszerző, operettszerző. • Herbert Stothart: filmzenéiről híres Oscar-díjas zeneszerző (Artisjus) (MTI)
