Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-31 / 25. szám
6 RÉGIÓ 2020. január 31.1 www.ujszo.com A faluturizmusban látják a jövőt NÉMETI RÓBERT A Bodrogköz legkeletibb csücskében, a hármas határ közvetlen közelében élő, a helyiek ás a régió jövőjéért tenni akaró lakosok a faluturizmusban látják a jövőt. A kistelepülés szorgalmas aktivistája. Kondás Aranka ebből a célból kezdeményezte azt a rendezvénysorozatot, mellyel a régió kiaknázatlan lehetőségeire mutatnak rá. Az első találkozón közel száz érdeklő vett részt. rrei7.r;7?r.m A rendezvénysorozat legelső felvonásának a közel 1200 lakosú keletszlovákiai kistelepülés kultúrháza adott helyet. A indítványozók hiszik, hogy összefogással és kellő elszántsággal továbbadható őseik hagyatéka az idelátogató turisták számára. Abban is bíznak, hogy a falusi turizmus fejlesztése egyik kulcsa lehet a keleti régió gazdasági fellendülésének, mely elősegítheti a következő generációk szülőföldön maradását, boldogulását. A rendezvényen többek között olyan helyi és környékbeli vállalkozók, közszereplők tartottak beszámolót, akik eddigi tevékenységükkel nem kis mértékben járultak hozzá a régió nevének öregbítéséhez. Erőből lendület Köteles László, a magyarországi Komlóska kistelepülés egykori polgármestere szerint a rendszerváltás előtt felszámolásra ítélték a falujukat, ezzel szemben 25 év alatt Európa egyik legsikeresebb településévé tették a községet. „Nagyon sok helyen megfordulok a Kárpát-me-Rengetegen érdeklődtek a térség fellendítését szorgalmazó rendezvény iránt (Németi Róbert felvételei) dencében, belföldön és külföldön is. Célom az, hogy reményt és hitet vigyek az embereknek, hogy higgyék, rengeteg lehetőségük van. Persze, ez nem jön magától, minden eredményért tenni kell. Mindig az ott élőknek kell megtenni a lépéseket, tehát a közösség fellendüléséhez az ottani „Mindig az ott élőknek kell megtenni a lépéseket, a közösség fellendüléséhez az ottani emberek cselekedeteire van szükség." Köteles László emberek cselekedeteire van szükség” - magyarázta lapunknak Köteles László egykori polgármester, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlésének képviselője. Köteles László hosszú éveken át tartó igyekezetével olyan önfenntartó ökofalut hozott létre, mely igazolta, hogy a helyiek felkarolásával helyi tejtermékeket, pékárut lehet készíteni, de helyi vendégházakat, első osztályú szálláshelyeket is működtetni lehet. A siker kulcsa „Én úgy gondolom, azért kell jó példákat felsorakoztatni mások számára, mert csak mi, helyiek tudjuk és ismerjük igazán azt a helyet, ahol élünk, azokat a tárgyakat, amelyeket az őseinktől örököltünk. Ez persze nem elég, éppen ezért meg kell őket másoknak is mutatni. Ezért is tartom jó ötletnek, hogy azok a települések, ahol a faluturizmus már jó úton halad, eljöjjenek és beszámoljanak tapasztalataikról, mit hogyan csinálnak” - mondta az Új Szónak Kondás Aranka, aki Kistárkány első hivatalos szálláshelyét tíz évvel ezelőtt nyitotta meg. Elmondta, soha nem bízott abban, hogy a Bodrogköz keleti csücskében egyszer valaki szállást fog keresni, de ahogy teltek az évek, vállalkozása egyre nagyobb Kondás Aranka lendületre kapott.,,Most már tudom, hogy a falusi turizmusnak jelentősége van. Azzal persze tisztában vagyok, hogy egy szállás önmagában nagyon kevés, ezért hívtam össze erre az eseményre a környékbelieket, hogy tegyenek valamit a régiónk fellendítéséért” - tette hozzá Kondás Aranka. Kistárkány a nagyvilágba Mivel a keleti kistelepülés hírnevét a helyiek egyik legnagyobb büszkesége, atárkányi szilvapálinka mellett a még felfedezetlen, de természeti szépségekben valóban gazdag térség is öregbíti. Hiszen szinte a világ minden kontinenséről jártak már a községben. Az ágcsemyői származású Nagy Béla fejében már a kilencvenes évek elején megfogalmazódott egy vendégház kialakításának az ötlete, de a kellő elszántság hiányában mindössze néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy ő is belekóstol a falusi vendéglátóipar rejtelmeibe. „A kezdet kezdetén a ház inkább csak családi összejövetelekre szolgált, és saját időtöltésünk egyik helyszíne volt. Nekem már Aranka kezdeményezése előtt ilyen vendégház kialakítása járt a fejemben, mégsem vágtam bele. Az évek múltával azonban észrevettük, hogy nálunk is szükség van színvonalas szálláshelyre, a vendégek előtt is megnyitottuk a ház kapuját. A szállásunkat elsősorban a közeli átrakóállomáson dolgozó munkások veszik igénybe, de megfordultak már nálunk magyar, francia, cseh, ausztrál és amerikai vendégek is. A legelső vendégünk egy rakétamémök volt, aki Svédországból repült, és kerékpáron indult útnak Azerbajdzsánba. Mindössze egy éjszakát töltött nálunk, annyira megnyerte az emberek közvetlensége, hogy pozitív élményekkel állt tovább” - zárta Nagy Béla. A látogatókat talán az lepi meg a legjobban, hogy nem vendégként, hanem egyfajta családtagként kezelik. „Úgy mutatjuk be nekik a környéket, mintha régi családtagok lennének, akik évek óta nem jártak nálunk.” Drogokról gyerekeknek, csalókról időseknek Balogh Sabina rendszeresen tart előadásokat a gyerekeknek (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Korosztályra szabott felvilágosító előadást tart a dunaszerdahelyi rendőrség munka társa a járás településein. A gyerekeket a biztonságos közlekedésre, az időseket a csatákra figyelmezteti. NAGYSZARVA Elsősorban a biztonságos közlekedésről, a drogproblémákról és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekről szervez iskolai előadásokat Nagyszombat megye és a Csallóközi Népművelési Központ a dunaszerdahelyi járási rendőrséggel karöltve. Balogh Sabina, a Dunaszerdahelyi Járási Rendőrkapitányság őrnagya már tíz éve járja a járás óvodáit, iskolái, hogy felvilágosító előadásokat tartson a gyerekeknek. A napokban Erika Sinovával, a népművelési központ munkatársával a hodosi és a nagyszarvai magyar tannyelvű alapiskolába látogattak el és tartottak előadást. Biztonságos közlekedés Első körben a közlekedés biztonsága volt terítéken, a rendhagyó órán az óvodások és az alsó tagozatos diákok vettek részt. „Főleg a gyalogosok és a biciklisek szempontjából próbáljuk bemutatni a közlekedést, hiszen ők a legsérülékenyebbek” - magyarázta Balogh Sabina őrnagy. A gyerekek rendkívül élvezik a valódi rendőr interaktív beszámolóját, egymást túlkiabálva harsogják a válaszokat az őrnagy kérdéseire. A legkisebbek egy élénk színű sálat kapnak „Policia” felirattal, a harmadikosok és negyedikesek, pedig egy pexeso kirakójátékot. Meg is indul azonnal a reklamáció, hogy miért kivételeznek a kicsikkel. „A kicsik jobbak voltak, nektek pedig meg kell tanulnotok az útjelző táblák jelentését a kirakóból” — zárta le a vitát Balog Sabina. Drogprobléma Az előadás-sorozatot a 7., a 8., és a 9. osztályosok zárták. Velük a drogproblémát veszi át az őrnagy, a legális és illegális drogok mellett a drogfogyasztással kapcsolatos tapasztalatait, elrettentő történeteket oszt meg a diákokkal. „A nagyobbak eleinte visszahúzódóbbak, főleg az első találkozás alkalmával, de minél gyakrabban térünk vissza újabb előadásra, egyre nyitottabbak, és elmondják a tapasztalataikat, gondjaikat. Több olyan is van, aki nyilvánosan nem, de az előadás befejeztével utánam jön, hogy négyszemközt mondja el a gondját, kérjen tanácsot” - mesél tapasztalatairól a rendőrnő. A drogtéma mellett gyakran szólnak az előadások a zaklatásról, ezen belül is az iskolai zaklatásról. A fiatalok sokszor nem érzik, milyen traumákat tudnak az ilyen viselkedéssel okozni, amely érdekes módon sokkal elterjedtebb a lányoknál, mint a fiúknál. A középiskolákban pedig a büntetőjogról, a nők elleni erőszakról és az emberkereskedelemről tájékoztatják a fiatalokat. Csalók, tolvajok A diákok mellett az idősebbeknek is, főleg a nyugdíjasoknak tartanak megelőző előadásokat. Egyre szaporodnak és egyre körmönfontabb trükköket vernek be a csalók és a tolvajok. „Az idősebbek alapmentalitásának része a jóhiszeműség, ráadásul más korban nőttek fel, ami nem hasonlítható a mostanihoz. Ezért próbáljuk rendszeresen figyelmeztetni őket a csalók leggyakoribb és legjellegzetesebb trükkjeire” - magyarázta Balogh őrnagy. Egyebek mellett arra hívják fel a figyelmüket, hogy a gáz- és a villanyóra-leolvasó soha nem kérhet készpénzt. Még mindig elterjedt az „unokázós” csalás, amikor idegen telefonálók pénzt kémek a bajbajutott unoka számára. Ilyenkor azonnal kapcsolatba kell lépni az unokával vagy a legközelebbi családtagokkal. A lakásba, házba nem szabad idegent beengedni, ha már bent van, egy pillanatra se tévesszék szem elől. A bejárati ajtó kulcsát nem szabad a virágcserép vagy a lábtörlő alá rejteni, ha elmennek otthonról. A kapukulcsot soha nem szabad zsinóron lógatva belülről a kapun hagyni. A betörők, tolvajok nagyon jó helyzet- és emberismerők, tudják, ha az idős néni hátramegy a kertbe leveszöldséget szedni, nem zárja be az ajtót, és nekik ennyi elég is ahhoz, hogy átkutassák és rendszerint meg is találják a pénzt. Az utóbbi években szerencsére ritkábban bukkannak fel csalók a Dunaszerdahelyi járásban, tavaly két ilyen esetet regisztráltak a járási rendőrségen. „Ez a szám valószínűleg valamivel magasabb a valóságban, mert az emberek nem szívesen jelentik be, ha becsapták őket, vagy szégyellik, hogy hiszékenyek voltak. De a tájékoztatás pozitív hatását már többször megtapasztaltuk, amikor akár a médiában, akár az említett előadásokon elhangzott információ hatására körültekintőbben reagáltak az idősebbek, és sikerült ismegelőzni, akár le is leplezni egy-egy csalót” - jegyezte meg az előadások margójára Balogh őrnagy.
