Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-29 / 23. szám
8 I KÜLFÖLD 2020. január 29. | www.ujszo.com RÖVIDEN Iszlamisták öltek Burkina Fasóban Ouagadougou. Sokan meghaltak iszlám szélsőségesek támadásában Burkina Faso északi részén fekvő Silgadji településen - közölték a helyi és biztonsági források. Egy, magát megnevezni nem kívánó biztonsági forrás 10-30 halottról beszélt. A biztonsági erők megpróbálnak eljutni a területre, amelyet valószínűleg elaknásítottak. Burkina Fasóban az utóbbi két évben százak vesztették életüket és majdnem egymillióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból az erőszak fellángolása miatt, amelynek következtében az államhatalom gyakorlatilag összeomlott az ország északi részén. Az ENSZ becslése szerint a dzsihádisták támadásaiban Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban tavaly négyezren meghaltak. Az ENSZ adatai alapján a nyugat-afrikai Burkina Faso a világ tíz legszegényebb országa közé tartozik. (MTI) Három vádirat Netanjahu ellen Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszavonta a parlamentnek (kneszet) benyújtott mentelmi jogi kérelmét—jelentette az izraeli katonai rádió. Miután Netanjahu visszavonta kérelmét, Aviháj Mandelblitt főügyész benyújtotta a jeruzsálemi körzeti bírósághoz a kormányfő elleni vádiratokat. Az ügyészség három vádiratot készített el. Az elsőjelentős értékű ajándékok elfogadására vonatkozik, a második a Jediót Ahronót című újság tulajdonos-főszerkesztőjével folytatott médiabefolyásolási ügyben készült, míg a harmadik a Bezeq telekommunikációs nagyvállalat tulajdonosával folytatott korrupciós ügyben született. Benjámin Netanjahu Izrael első hivatalban lévő miniszterelnöke, aki ellen bűnügyi vádiratot nyújtottak be. A március 2-i parlamenti választás után várhatólag megkezdődik a bírósági eljárás. Az izraeli törvények szerint a kormányfőnek nem lesz lehetősége mentelmi jogot kérni a választást követően. (MTI) Tálibok támadtak afgán rendőrökre Kabul. Tálib fegyveresek megtámadták az észak-afganisztáni Puli-Humri város rendőrkapitányságát, és megöltek legalább 12 rendőrt (a tálibok szerint 17- et) - közölték helyi kormányzati források. Több rendőr eltűnt a támadás idején, feltehetően túszul ejtették őket. Mabobullah Gafari, a bagláni tartományi tanács tagja szerint a tálibok hétfő este ütöttek rajta a kapitányságon, és vélhetően valaki segítette őket a rendőrök közül. Baglán a tavalyi év során az ország egyik legveszélyesebb térségévé vált, a tartományban rendszeresek az összecsapások a tálibok és a helyi biztonsági erők közt. A kormány ellen lázadó radikális csoport jelenleg az ország mintegy felét tartja uralma alatt. (MTI) Alkudozás követi a brexitet Az unió szoros figyelemmel követi a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok sorsát Johnson köti az ebet a karóhoz, az évvégéig meg akar egyezni az EU-val (Tasr/ap MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint elérhető az Európai Unióval tervezett szabadkereskedelmi megállapodás a brit EU-tagság pénteki megszűnése (brexit) után kezdődő nem egészen egyévi átmeneti időszakban. Johnson nyilatkozatában ellentmondott Leo Varadkar ír kormányfőnek, aki korábban azt mondta: több mint valószínű, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás elérése érdekében meg kell hosszabbítani a december végéig tervezett, vagyis 11 hónapnyi átmeneti időszakot. A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: ez azon ritka alkalmak egyike, amikor tisztelettel ugyan, de eltérő véleményének kell hangot adnia azzal szemben, amit barátja, az ír kormányfő mondott. Boris Johnson szerint a rendelkezésre álló idő alatt a végére lehet jutni a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak. „Nagyon gyorsak leszünk, de eközben úgy járunk el, hogy tekintettel leszünk az ír Köztársaság érdekeire is” - tette hozzá. Varadkar úgy vélte, „lehetséges, de nehezen elérhető” a szabadkereskedelmi megállapodás az átmeneti időszakban. Hozzátette: az EU nem fogja szándékosan megmakacsolni magát ebben a kérdésben, de valószínűbb az, hogy szükség lesz a hosszabbításra. A brit kormány a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is. Michel Bamier uniós brexitügyi főtárgyaló e héten kijelentette: fennáll a „cliff edge” (a szakadék széle) forgatókönyv megvalósulásának kockázata kereskedelmi értelemben. Az üzleti szektor vezetői szerint ha nem sikerül az átmeneti időszakban kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást elérni, annak olyan hatása lenne, mintha a brit gazdaság és külső uniós kereskedelmi partnerei a sziklafal széléről hirtelen a mélységbe lépnének. Az Európai Unió a brit EU-tagság péntek esti megszűnése után is szoros figyelemmel követi a Nagy- Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár sorsát - mondta Michel Bamier. Bamier kijelentette: London elfogadta az Eszak-írországra vonatkozó jegyzőkönyvet, ezzel pedig elfogadta azt is, hogy a Nagy-Britanniából Eszak-írországba irányuló áruforgalmat megerősített ellenőrzésnek kell alávetni. Az uniós főtárgyaló hangsúlyozta: az Egyesült Királyság döntött úgy, hogy kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, így elkerülhetetlenné vált az Eszak-írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalom ellenőrzése. háború a Trump elnök elleni eljárás Belpolitikai Belpolitikai háborúhoz hasonlította a Donald Trump amerikai elnök ellen folyó alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) Kenneth Starr, az elnök védelmét ellátó jogászcsapat tagja, amikor a védelem érvelésével folytatódott a szenátusi tárgyalás. Washington. Jay Sekulow, a Trump védelmét ellátó jogászcsapat egyik vezetője kifejtette: a védelem a tárgyaláson csakis írásban rögzített bizonyítékokkal, nyilvánosan elérhető információkkal, tényekkel foglalkozik, a bizonyítékokkal alá nem támasztott feltételezéseket, spekulációkat, szóbeszédeket nem veszi figyelembe. A jogász utalt a tavaly szeptemberben menesztett John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó megjelenésre váró könyve körül kirobbant vitára is. Bolton könyvének kézirata alapján a The New York Times amerikai lap megszellőztette: Trump állítólag személyesen közölte Boltonnal, hogy mindaddig visszatartja az Ukrajnának megszavazott katonai segélyt, amíg Kijev nem segít a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden egykori alelnök és annak fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiről információkat gyűjteni. Starr úgy vélekedett, hogy Richard Nixon elnöksége óta a kongresszus politikai okokból nyúlt az impeachment eszközéhez. Azt állította, hogy az USA azóta „az impeachment korában” él. Starr hangsúlyosan szólt arról is, hogy szerinte a képviselőház demokrata párti törvényhozói „megtagadták Donald Trumptól azokat az alapvető jogokat, amelyeket minden egyes megvádolt elnök, még Lincoln nagyszerű örökségét felszámolni szándékozó, rasszista Andrew Johnson számára is biztosítottak”. A Trump védelmét ellátó jogászcsapat egyik sztáij a, Alan Dershowitz a szenátusban azt mondta, egy elnök alkotmányos felelősségre vonásához bűncselekmény elkövetésére van szükség. A hatalommal történt visszaélés szerinte nem ez a kategória. Dershowitz kifejtette: tanulmányozta az USA alapító atyáinak impeachmentre vonatkozó állásfoglalásait és arra jutott, a Donald Trump ellen megfogalmazott két vádpont - a hatalommal történő visszaélés és a kongresszus akadályozása - közül egyik sem szerepel az alkotmányos felelősségre vonási eljárással „büntetendő” vétkek között. Az alkotmányjogász szavai szerint a kongresszus „a saját nézeteivel” akarja helyettesíteni az alkotmányt. (MTI) Mexikó menekültek ezreit küldte vissza Hondurasba Hondurasi menekültek egy mexikói határfolyónál. Falakba ütköznek. (TASR/AP) A mexikói hatóságok visszatoloncoltak Hondurasba 2303 menekültet, akik az elmúlt tíz napban jutottak be illegálisan az országba Guatemalán keresztül, hogy azután az USA felé menjenek tovább. Mexikóvéros/Athén. A mexikói nemzeti gárda bérelt repülőgépeken 1064 embert szállított vissza Hondurasba, 1239-et pedig közúton. A mexikói hatóságok közölték, a visszatoloncolás a hazai bevándorlási törvények és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával történt. 2018 októbere óta több migránskaraván is elindult, hogy a nyomor és a bűnözés elől menekülve megpróbálj on bej ütni az Egyesült Államokba. A legutóbbi ilyen karaván január közepén szerveződött, és noha a mexikói hatóságok nagy erőkkel megpróbálják megakadályozni, hogy a migránsok Guatemalán át bejussanak az országba, ez több ezer embernek sikerült. A legdélebbi mexikói államoknál azonban nem jutottak tovább. A legtöbbjüket elfogták. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök kijelentette: az új hondurasi karaván nem spontán módon szerveződött meg, hanem „bizonyos politikai célokat követő” hondurasi aktivisták húzódhatnak meg a háttérben. Obradort egyre több bírálat éri hazájában, amiért teljesíti Donald Trump amerikai elnök követelését, és sokezemyi gárdistával feltartóztatja a jórészt hondurasi, kisebb részt más közép-amerikai országbeli migránsokat. A szigorú intézkedések miatt mintegy 70%-kal csökkent az USA határára érkezett menedékkérők száma az utóbbi hónapokban. Az ENSZ különböző ügynökségeit azonban aggasztják a mexikói intézkedések. Christopher Gascon, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) mexikói missziójának vezetője szerint mindez arra késztette a migránsokat, hogy veszélyesebb útvonalakon próbálkozzanak az USA-ba jutni. Washington azt követeli Mexikótól, hogy tartóztassa fel az emberáradatot. Donald Trump amerikai elnök gazdasági szankciókkal fenyegette meg Mexikót és más közép-amerikai országokat arra az esetre, ha lehetővé teszik nagyobb migránscsoportoknak, hogy elérjék az amerikai határt. A görög kormány a következő hónapokban 1200 új határőrt vezényel a görög-török határra, hogy segítsenek a menekültáradat feltartóztatásában. Az első 400 főt az Evrosz határfolyóhoz küldik, míg 800 társuk az égeitengeri szigeteken fog állomásozni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint jelentősen nőtt a Törökországból Görögország felé igyekvő migránsok száma. Míg 2018- ban alig több mint 50 ezren érkeztek illegális úton Görögországba, 2019- ben számuk már 74 600 volt. Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kosz menekülttáborai túlzsúfoltak. (MTI)
