Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-29 / 23. szám
www.ujszo.com I 2020. január 29. KÖZÉLET I 3 Az éghajlatváltozástól a hulladéktörvényen és vízvédelmen át a PET-palackokig Sólymos László környezetvédelmi miniszterként szorosan együttműködött Érsek Árpád közlekedési miniszterrel, aki most, egy hónappal a parlamenti választás előtt átveszi helyette a tárcát (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium a korábbi években soha nem tartozott a legnépszerűbb tárcák közé, jelentősége viszont ebben a megbízatási időszakban megváltozott. Mivel a klímaváltozás miatt egyre nagyobb hangsúlyt feltettek az emberek a környezetvédelmi témákra, a Sólymos Lászlé (Híd) vezette minisztérium is nagyobb teret kapott a médiában. A Híd nem éppen a környezetvédelemre alapozta a Polgári Vízió 2016 című programját, és Sólymos László számára is újdonság volt ez a szakterület. Az utóbbi négy évben viszont mégis sikerült olyan intézkedéseket elfogadnia, amelyek az ország minden lakosára hatással lesznek, s amelyek hozzájárulhatnak a környezetszennyezés visszaszorításához. A Híd kezébe tartozó tárcák közül épp a környezetvédelmi minisztériumnál sikerült elfogadni a legátfogóbb, egész országot érintő törvényeket, amelyek sok esetben még a szakvélemény támogatását is elnyerték. PET-palackok A környezetvédelmi tárca egyik utolsó, de tán a leglényegesebb intézkedése a műanyag PET-palackok visszaváltásának bevezetése volt. A vonatkozó jogszabály idén januárban lépett hatályba, de csak 2022-től lesz kötelező a flakonok visszaváltása. A rendszer hasonlóan működik majd, mint a sörös- és borosüvegeknél. A PET-flakonoknál 12 centes, a fémdobozoknál 10 cent betétdíjjal számolnak, amit a vásárló a visszaváltáskor megkap. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a visszaváltás csak a 300 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzletekben lesz kötelező, azonban arra számít, hogy idővel a kisebb boltok is csatlakoznak. A visszaváltó automaták bevezetését a boltoknak kell finanszírozniuk, a tárca elemzése szerint ez országosan körülbelül 80 millió eurós kiadást jelent. Évente csaknem 1 milliárd PET-palack kerül forgalomba az országban, de jelenleg csak 62%át hasznosítják újra, tehát körülbelül 400 millió palack hulladéklerakókba kerül vagy szétdobálják a természetben. Becslések szerint a visszaváltásnak köszönhetően akár 95%-os lehet az újrahasznosítás. Szlovákia egyébként az első állam Közép-Európában, amely ezt a törvényt bevezette, s ugyancsak az elsők között hagyta jóvá az egyszer használatos műanyagtermékek használatát tiltó törvényt. Az elfogadott jogszabály értelmében 2021-től Szlovákiában tilos lesz néhány műanyagtermék forgalmazása. Az intézkedés a műanyag tányérokat, evőeszközöket, italkeverőket, szívószálakat, léggömb- és fültisztító pálcikákat, valamint az expandált polisztirolból készült ételtartókat, poharakat érinti. A tilalom a biológiailag lebomlani képtelen, ezért környezetszennyező műanyagokra fog vonatkozni. Biohulladék A módosítás értelmében továbbá 2023-tól minden egyes községnek lehetővé kell majd tennie a biohulladék szelektív gyűjtését. Az indoklás szerint a nem megfelelően tárolt, biológiailag lebomló hulladék kifejezetten környezetszennyező hatású az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt. Emellett szennyezi a felszíni vizeket, a talajvizet, magát a talajt és a légkört is. A minisztérium olyan hulladéktárolási díjszabást fogadott el, amely a hulladékot becsületesen osztályozó településeket előnyben részesíti. Egymillió eurós bírságot vezetett be az illegális hulladéklerakók üzemeltetői számára. Az ezen a téren foganatosított intézkedések lassan a statisztikákban is megmutatkoznak, hiszen míg 2017-ben a települési hulladék csaknem 70% -a került hulladéklerakókba, 2018-ban már alig több mint 50%. Levegővédelem Ugyancsak az aktuális helyzetre reagálva módosította a környezetvédelmi tárca 2017-ben a levegővédelmet szabályozó törvényt. Mindezt azután, hogy a fűtési szezon alatt sok régióban jelentősen romlott a légkör minősége. A módosítás szigorította a közepes tüzelőberendezések (pl. fűtőművek) kibocsátási határértékeit, lehetővé tette az alacsony kibocsátású zónák létrehozását - ezzel a lehetőséggel egyelőre egyetlen város sem élt -, és javította a lakosság tájékoztatását a szmoghelyzetekről. Korlátozott fakitermelés Sokan hatalmas áttörésként értékelték a természetvédelmi törvény módosítását, amely idén januártól lépett hatályba, s jelentősen korlátozta a fakitermelést az országban. Pontosabban megtiltotta a nagy felületen végzett fakivágás a nemzeti parkokban és más értékes területeken. Az új jogszabály ráadásul az Állami Természetvédelmi Hivatal jogköréit is bővíti. A módosítás szerint az állami természetvédők beleegyezését kell kérni minden olyan tevékenységhez, amely veszélyeztetheti a természetet a nemzeti parkokban. Legyen szó akár fakitermelésről, építkezésről, földmunkákról vagy a vízfolyások szabályozásáról. Lex Csallóköz Kulcsfontosságú jogszabály a vízvédelem szempontjából az úgynevezett lex Csallóköz törvény. Éz az ország történetében az első olyan komplex jogszabály, amely a legértékesebb vízgazdálkodási területeket védi. Korábban jelentős problémák voltak a vízvédelemmel kapcsolatos előírások betartásával, az egyes szabályozások ugyanis több minisztérium hatáskörébe tartoztak. A jogszabály viszont a vízvédelem terén illetékes három tárca, a környezetvédelmi, a földművelésügyi és az egészségügyi minisztérium együttműködésének kereteit is meghatározza. Egy helyen rögzíti az egyértelmű szabályokat, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni a vízvédelmi területeken, szigorítja a jogsértésekre vonatkozó szankciókat és javítja a lakosság tájékoztatását. Éz a gyakorlatban annyit jelent, hogy az önkormányzatoknak azonnal tájékoztatniuk kell a lakosságot, amint a vízminőség romlását észlelik. A Közegészségügyi Hivatal a megemelkedett határértékekről köteles tájékoztatni, míg a zöld tárcának évente átfogó jelentést kell közzétennie a csallóközi víz minőségéről. Ezt a módosítást a 2017-es botrány után dolgozták ki, amikor év végén több csallóközi faluban is növényvédő szert mutattak ki az ivóvízben. A lex Csallóköz értelmében ugyanakkor tilos az ásványok felszíni vagy más jellegű kitermelése a védett vízgazdálkodási területeken, ha ez veszélyezteti a földfelszín alatti vízforrásokat. Ide sorolható a kavicsbányászat is. A minisztérium tízéves beruházási tervet is kidolgozott a víziközmű-fejlesztés finanszírozására, mely célja a szennyvíz- és ivóvízhálózat építésének támogatása. A következő tíz évben 500 millió eurót különítenek el csatorna- és vízvezeték-építés támogatására a 2000-nél kevesebb lakosú településeken. Éghajlatváltozás A szlovák elnökség idején az Európai Unió elfogadta a párizsi klímaszerződést, amely hatályba is lépett. Szlovákia először járult hozzá a Zöld Klíma Alaphoz. A szaktárca támogatta a szénbányászat és szénégetés mielőbbi beszüntetését, tavaly ráadásul elfogadtatta az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések finanszírozási rendszerét. Ennek értelmében a közeljövőben további 2,5 milliárd eurós keret áll rendelkezésre a megújuló energiaforrások fejlesztésére, az ipari termelés energiahatékonyságának növelésére vagy a fűtőerőművek korszerűsítésére. Tavaly António Guterres, az ENSZ főtitkára Szlovákiát az éghajlatváltozás elleni küzdelem regionális mozgatórugójának nevezte. A klímaváltozást már a pénztárcánkon is megérezzük MOLNÁR IVÁN Egyre pusztítóbb viharok, orkánerejű szól, jégeső, villámcsapás okozta tűzesetek - a klímaváltozás negatív hatásait a szlovákiai családok már a pénztárcájukon is megérzik. A biztosíték friss adatai szerint tavaly csak a jégeső több mint tízmillió eurós kárt okozott az ügyfeleiknek. Pozsony. A klímaváltozással járó természeti csapások tavaly Szlovákiában is tetemes károkat okoztak. „A legtöbb kárt az országon több hullámban átvonuló jégesők okozták. Ezek az ország több régiójában is előfordultak, a legnagyobb pusztítást azonban a keleti országrészben okozták. Az ügyfeleink 3649 káresetet jelentettek a jégesővel kapcsolatban, amelyek közül 2500 esetben az autójukon okozott károk miatt vették fel velünk a kapcsolatot. A jégeső okozta károk együttes értéke meghaladta a 10 millió eurót” - nyilatkozta Milan Rajec, a legnagyobb hazai biztosítótársaság, az Allianz kárrendezési részlegének a vezetője. Hasonló a helyzet a Generali Biztosítónál is. „A természeti csapások okozta vagyoni károk miatt tavaly több mint 2 ezer bejelentés érkezett hozzánk, a károk mértéke pedig meghaladta a 3 millió eurót. Ä legtöbb kárt a jégeső okozta, jelentős pusztítást végeztek azonban a szélviharok és a villámok is” - nyilatkozta Katarina Kukurová, a Generali szóvivője. Szerinte a biztosító által az ügyfeleknek kifizetett összeg tavaly csaknem a tizedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A jégverés tavaly több mint 1,9 millió eurós kárt okozott az Uniqa ügyfeleinek is. A biztosító szóvivője, Beáta Lipsicová szerint a klímaváltozásra a biztosítási szabályok módosításával is igyekeznek reagálni. „Míg korábban csak a 75 km/h-nál erősebb légmozgást tekintettük szélviharnak, az új szabályok szerint ezt a határt 60 km/h-ra vittük le. A természeti csapások okozta károk megtérítése pedig az autóbiztosításnál már az alapcsomag része, vagyis erre nem kell külön biztosíAz egyre erősebb viharok miatt egyre több a ká reset (TASR-feivétei) tást kötni” - mondta Lipsicová. Szerinte azonban a természeti csapások okozta káreseteknél is gondot okoz az alulbiztosítás, amikor az ingatlan valós értéke nem egyezik meg a biztosítási összeggel, így ha megtörténik a baj, a kárnak csak a töredékét fizeti ki a biztosító. Lipsicová szerint arra is gondolnunk kellene, hogy idővel rengeteg új berendezést vásárolunk a házba, így ezt is érdemes felmérni, hiszen ha bekövetkezik a baj, hatalmas összegektől eshetünk el. „Időről időre érdemes igényelni a biztosítás növelését, dönthetünk azonban az indexálás mellett is, amelynél a biztosító a Statisztikai Hivatal által közzétett piaci árak alapján növeli a biztosítás összegét” - tette hozzá Milan Rajec.
