Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-27 / 21. szám
www.ujszo.com | 2020. január 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Végre valaki Megéltük, hogy Kotleba zöldingesei fújtak visszavonulót AMichal Truban vezette PS-Spolu megtette azt, amit már régóta meg kellett volna lépni: nyílt háborút hirdetett a Kotleba-féle ESNS ellen. Trubanék fogták az egész stábjukat, és átköltöztették Kelet-Szlovákiába, Kassára, és innen indulva járják a régiót. Természetesen kampány időszakban ez nem meglepő: hirtelen minden politikusnak eszébe jutott, hogy Pozsonyon kívül is van élet, és nem győzik hangsúlyozni a régiók fontosságát. A PS-Spolu lépése két dologban különbözik a megszokott választások előtti hakniktól. Az első az alaposság: nemcsak néhány jelölt vette a nyakába az országot, hanem a teljes csapat, és nem valamelyik szépreményű, de ismeretlen politikuspalánta vezeti, hanem maga Truban, ami szintén azt jelzi a választóknak, hogy a PS a keleti országrészt is komolyan veszi. A második ennél is fontosabb: A PS nyílt háborút indított a szélsőséges ESNS ellen, és nem csak a szavak szintjén. Az elmúlt hetekben Truban delegációja több városban is megjelent, ahol Kotlebáék gyűlést tartottak volna, és többször megfutamították a zöldingeseket. Természetesen nem a PS az egyetlen párt, amely a Kotlebáék elleni fellépést sürgeti. Az Alojz Hlina vezette KDH egy ideje elég komolyan veszi ezt a harcot, és a tüntetésekbe más pártok képviselői is beszállnak. A PS azonban ezt szervezetten, látványosan teszi, és ezzel sikerült tematizálnia a kampányt... Kotlebáék egyik erőssége épp abban rejlik, hogy jelen vannak a kisebb településeken is, főleg Közép-Kelet- Szlovákiában, ahol - konkurencia hiányában - olyan hazugságokat terjesztenek, amilyeneket csak akarnak. A helyi civilek között mindig akad, aki felszólal ellenük, de ez sokszor kevés, mert a ESNS szervezetten, brigádokban érkezik, és lehurrogják, megfélemlítik azokat, akik ellent mernek mondani nekik egy-egy gyűlésen. Egy hőbörgő zöldingesekkel teli kultúrházban ugyanis teljesen mindegy, hogy a „demokratikus pártok” Pozsonyban hány sajtótájékoztatón ítélték el Kotlebáékat. Őket ez nem nagyon zavarja, a helyiek pedig nem tudnak mit kezdeni az üres szavakkal. Ezért fontos a PS kezdeményezése: azzal, hogy látványosan megjelenik a helyszínen, több dolgot is elér. Egyrészt megerősíti azokat, akik eleve szemben álltak a szélsőségesekkel, hogy nincsenek egyedül. Másrészt gondolkodásra késztethetik a Kotlebával szimpatizálókat, főleg, ha azok azt látják, hogy a főnökség megretten és fejvesztett visszavonulásba kezd. És persze üzennek Kotlebának is: már nem garázdálkodhat nyugodtan az ország kevésbé fejlett részein, populista ígéretekkel megváltást ígérve mindenkinek. Be kell látni, nem működik az eddigi módszer, hogy ignoráljuk Kotlebáékat. Ha kiszorítják őket a sajtóból, kiépítik a saját csatornáikat, ha mainstream politikusok nyilvánosan átnéznek rajtuk, akkor zárt ajtók mögött fognak egyezkedni. Szemtől szemben viszont meglepően könnyen zavarba lehet őket hozni. Kotleba négyéves regnálása Besztercebánya megyében megmutatta, hogy képtelenek tényleges megoldásokat nyújtani, a közvagyont elprédálják, a saját családtagjaikat juttatják pozícióba. Klientizmus, inkompetencia, nepotizmus - leginkább ezek a szavak jellemzik megyefönökségét. Ha valaki kételkedne, nézze meg a híreket - a hétvégén a megye nagy részén leállt a buszközlekedés Kotleba egyik rosszul, versenytárgyalás nélkül megkötött szerződése miatt. Akinek nincs autója, az nem tudott eljutni a kórházba, a munkahelyére, a családjához. Ezek azok a dolgok, amelyek közvetlenül érintik az embereket, nem a szélsőségesek által terjesztett összeesküvés-elméletek. És sajnos ez vár ránk akkor is, ha Kotleba és sleppje kormányra kerül. A PS felvette a kesztyűt, reméljük, minél többen csatlakoznak hozzájuk, pártszínektől függetlenül. És reméljük azt is, hogy a lendület kitart a választás után is, és a politikusok nem felejtik el újabb négy évre a Pozsonyon kívüli Szlovákiát. Válogatós bűnüldözők SZILVÁSSY JÓZSEF Legfeljebb néhány kormánypárti politikus lepődhetett meg azon, hogy a Transparency International tavalyi korrupciós világranglistáján Szlovákia még lejjebb, az 59. helyre csúszott, EU-s viszonylatban pedig hátulról a hatodik. A közügyeket figyelő emberek szerint viszont a gonoszok nálunk leginkább a népmesékben nyerik el méltó büntetésüket. A nemzetközi civil szervezet adatai is igazolják, hogy Szlovákiában főleg a kis halak, az ötszáz eurónál kevesebb pénzzel megvesztegethető alakok akadnak fel a bűnüldöző szervek hálóján. A nagy halak, kevés kivételtől eltekintve, háborítatlanul lubickolnak tovább az ügyleteik során zsákmányolt eurómilliókban. 2009-ben a Fico-kormány jóváhagyta a szerződést a J&T érdekeltségébe is tartozó Sky Toll céggel, amely azóta az elektronikus útdíjakból beszedett minden egyes euróból 48 centet vág zsebre, az autópályáinkat kezelő állami cég pedig csak 45-öt kap. A nemrég lezajlott ellenőrzés kiderítette azt is, hogy új utak építésére, illetve karbabtartásra ennek az összegnek csupán a 10 százaléka jut. Ezt az égbekiáltóan igazságtalan, 2022-ig érvényes egyezséget a smeres Eubomár Vázny akkori közlekedésügyi miniszter írta alá, Ján Pociatek volt pénzügyminiszter és a kormány beleegyezésével. Az utóbbi politikus később besározódott a Lemikon-ügyben is, mert a szlovák Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen pénzügyminiszterként fellebbezhetett volna, ám ő gyorsan átutalta a ciprusi, azóta Panamába távozott garázscégnek a mintegy 13 millió eurót. Ö volt az, aki illetékes kormánytagként az elsők között tudta, hogy Szlovákiában 2009. január 1 - jétől milyen árfolyamon váltják be a szlovák koronát euróra. Ezt a bizalmas információt oknyomozó újságírók szerint Monacóban méregdrágán bérelt jachton, a kötelező titoktartást megszegve elárulta multimilliomos cinkostársainak, akikkel így nagy pénzeket kaszálhattak. Később Pociatek jobbnak látta elsomfordálni a közéletből, még az országból is. Nincs tudomásunk arról, hogy azóta a bűnüldöző szerveink célkeresztjébe került volna. Háborítatlanul él a fesztiváljairól híres Cannes egyik, szupergazdagok lakta utcájában, ahol 100 millió euró alatt aligha vehetett luxusvillát. Joggal borzolja a közvéleményt Dobroslav Tmka volt főügyész esete is, akit bilincsben vittek el a házából, másnap azonban szabadon engedték. Ráadásul az illetékes ügyész egyelőre bűncselekmény elkövetésének gyanúja alól is felmentette. Mégis joggal kérdezhetjük, vajon azzal, hogy az irodájában Marian Kocner javaslatára rejtett kamerát szereltetett fel, s a titokban rögzített beszélgetések alapján több személyt megzsarolhatott, nem minősül már önmagában hivatali hatáskörrel való visszaélésnek? Miként az is, hogy Tmka évekig rejtegette a Gorilla-ügyről készült titkos hangfelvételt, holott törvényi kötelessége volna feljelentést tenni és leadni a dokumentumot a rendőrségen, amely egyelőre még mindig csak vizsgálódik ezekben az egyértelműnek tűnő ügyekben. Ezek a felháborító esetek csupán ama bizonyos jéghegy csúcsát képezik, ezért nem felel meg a valóságnak Peter Pellegrini magyarázkodása, aki szerint kormánya sokat tett a korrupció visszaszorítása, a bűnüldöző szervekben is megbúvó korruptak eltávolítása érdekében. Állítása szerint az ország rossz helyezéséért a korrupciós listán a sajtó hibás, mert elhallgatja a kedvező változásokat és az elmozdulást. Ám Pellegrini kampányszövegei ellenére a még mindig szelektíven és nem teljesen függetlenül tevékenykedő bűnüldöző szervek egyelőre szabadon hagyják a politikai oltalmat élvező cápákat. Valódi változás csak akkor következhet be, ha február végén azok is elmennek voksolni, akik kiábrándultak a továbbra is virágzó korrupció miatt, ezért közönyösek a közügyek iránt. Pedig csak az ő segítségükkel seprüzhetők ki és vonhatók majd felelősségre mindazok, akik adóinkból és az államkincstár megdézsmálásából máig dáridóznak. FIGYELŐ Móg nem zárja ki a Fideszt a családja Kiszivárgott, hogy egyelőre nem zárják ki a Fideszt az Éurópai Néppártból (ÉPP), mert ehhez nincs többség a jobbközép pártcsaládban - írta a Der Spiegel. A kizárást nem támogatja a német CDU/ CSU sem, „óvnak az elhamarkodott kitessékeléstől.” Donald Tusk, az EPP elnöke múlt héten találkozott a Fidesz tevékenységének vizsgálatára létrehozott háromfős testülettel, és jövő héten közzéteszi a jelentést. Az ÉPP tavaly március 20-án a Fidesz tagságának felfüggesztéséről határozott alapvető értékeinek megsértése miatt. (MTI) A britek utolsó munkahete az Európai Unióban Az utolsó munkahetét kezdődött az EU tagjaként az Egyesült Kifélyságban, amely január 31-én, az unió történetében elsőként kilép az uniébél. Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az EU tagjaként, ugyanis 1973. január 1- én lépett be az EK-ba, Dániával és Írországgal együtt. Dánia részeként Grönland is csatlakozott, majd már autonóm területként 1982-ben népszavazáson döntött arról, hogy távozik, és 1985-ben ez meg is történt. A két kilépés azonban nem hasonlítható egymáshoz. Dánia ugyanis változatlanul az EU tagja, és autonóm térségeként Grönland az unió különleges státusú külső területe. Theresa May brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját a kijárat felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Annak értelmében a távozni kívánó ország a hivatalos bejelentés után két évvel kilép, de van mód a határidő hosszabbítására. Erre szükség is volt, hiszen már március 29-én ki kellett volna lépniük, de az 585 oldalas megállapodást a londoni alsóház háromszor is elutasította. A „végleges” határidő tavaly október 31-én telt le. May tavaly nyáron távozott a kormány éléről, de utódja, Boris Johnson is véglegesnek nevezte a határidőt. Sokszor kijelentette, „ha törik, ha szakad”, október 31-én kilépnek, akár lesz megállapodás, akár nem. Lett, de így sem léptek ki, mert az alsóház nem ratifikálta a Johnson által részben újratárgyalt megállapodást. Ezért Johnson október 19-én levélben volt kénytelen értesíteni Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy London újabb halasztást kér, 2020. január 31-re. Johnson időközben előrehozott választást kezdeményezett, és december 12-én a vártnál jóval nagyobb győzelmet aratott. Az addigi kisebbségi kormányzás gyötrelmei után már kényelmes többsége van, így nem volt gond a megállapodás parlamenti elfogadásával. A folyamat le is zárult, a kilépésről szóló törvényt II. Erzsébet királynő múlt héten kihirdette, így minden akadály elhárult a pénteki brexit elől. (MTI)
