Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-21 / 16. szám
KÖZÉLET Grendel: Matovic már hajlandó számos kérdést magyar szemmel figyelni NAGYROLAND Grendel Gáborral, az OLaNO-Nova parlamenti képviselőjével a közelgő választásról, a párt belső viszonyairól ós a szlovákiai magyar pártok aktuális helyzetéről beszélgettünk. Tavaly az OEaNO parlamenti frakcióját több képviselő is elhagyta, 2019 második felében pedig a párt preferenciái szinte a felére csökkentek, és csaknem elérték a parlamenti küszöböt is. Mi történt az OEaNO-ban? Először is szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is különbséget teszek az OEaNO és a Nova között. Én még mindig a Nova pártot képviselem az OEaNO frakciójában és a választási listán, viszont idén is sikerült megegyeznünk a közös indulásról. így tehát azt mondhatom, hogy külső megfigyelőként, aki nagyon közel áll az ÓEaNO-hoz, az a véleményem, hogy a párt újra stabilizálódott. Néhány személyiség valóban távozott, ők egyébként nem voltak a párt tagjai, csak a párt színeiben indultak a 2016-os választáson. Néhányuk egyszerűen nem tudott azonosulni Igor Matovic stílusával, ezért elment, viszont az OEaNO újra stabil. Ami pedig a preferenciákat illeti, a 2016-os választás előtt néhány héttel az OEaNO-Nova formációnak a felmérések 6,5 százalékot jósoltak, a választáson pedig több mint 11 százalékot értünk el. Ezen tapasztalatok alapján most is úgy gondolom, hogy a választáson többet fogunk elérni, mint amennyit a közvélemény-kutatások mutatnak. Az valóban elmondható, hogy 2019 októberében és novemberében a párt támogatottsága érezhetően növekedni kezdett. Ön szerint mi ennek az oka? Az egyik oka az lehet, hogy Igor Matovicnak most is sikerült egy érdekes és meglepő választási listát összeállítania. A másik okot pedig abban látom, hogy az OEaNO-nak továbbra is sikerül elkülönülnie a többi ellenzéki párttól. Szerintem a választók is látják, hogy ez az ellenzéki párt kicsit más, mint a többi. Úgy gondolom, a közös ebédek és az egyéb deklarációs jellegű találkozók hatására az ellenzéki pártok kicsit összeolvadtak, ehhez képest az OEaNO meg tudott maradni kívülállóként, önálló politikával. Szerintem a támogatottság növekedésében nagy szerepet játszott Igor Matovic sajátos politikai kommunikációja. Egyetértek abban, hogy továbbra is keményen ki kell mondani a kormánypártok hibáit, de ugyanúgy az ellenzéki pártokét is. Viszont pontosan ezt a politikai kommunikációt bírálja jó néhány ellenzéki politikus és politikai elemző is, hiszen véleményük szerint széthúzáshoz vezet. Ennek fényében is úgy gondolja, hogy ez a megfelelő stratégia? Igen, és ezt szerintem a párt támogatottságának növekedése is jój szemlélteti. Úgy vélem, hogy még mindig van egy több mint tízszázalékos szavazói bázis, amelynek tagjai úgy gondolják, nyíltan és őszintén kell hangoztatni az ország problémáit. Milyen eredménnyel lenne igazán elégedett? Bízik abban, hogy sikerül elérni a 4 évvel ezelőtti támogatottságot? Személy szerint akkor leszek igazán elégedett, ha a választás után a jelenlegi ellenzéki pártokból sikerül létrehozni egy demokratikus koalíciót, melynek az OEaNO is része lesz, és amelyben a Smer nem kap helyet, így pedig az ellenzék soraiba kényszerül. Igor Matovic mindig úgy állítja össze a párt választási listáját, hogy az aktuális parlamenti képviselők az utolsó helyekre kerülnek. Mi a véleménye erről a listaállítási stratégiáról, illetve hogyan értékeli azt, hogy idén a 148. helyen szerepel? Én úgy gondolom, hogy ennél kedvezőbb helyet nem is kaphattam volna az OEaNO-tól. Kellemesen meglepődtem, hogy az utolsó négyesben szerepelek, hiszen ezekből a pozíciókból a jelöltek mindig bejutottak a parlamentbe. Ugyan ez a hátsó négyes, de az OEaNO listáján mindig ez számított a legjobb négyesnek, úgyhogy nagyon elégedett vagyok. Mit tudna nyújtani az OEaNO a szlovákiai magyar választóknak? Milyen konkrét, kisebbségeket érintő intézkedéseket tartalmaz a párt programja? Az OEaNO-ban nem én vagyok az egyetlen kisebbségi jelölt, hatan vagyunk, akik magyar nemzetiségűnek valljuk magunkat. Természetesen máshogy alakult volna a helyzet, ha pártunknak sikerül megegyeznie az MKP-val, hiszen ebben az esetben lett volna magyar nemzetiségű jelölt a legjobb tízben az MKP soraiból is, és egy sokkal részletesebb kisebbségi programot dolgoztunk volna ki. Amit az OEaNO az én személyemen keresztül is nyújtani tud a magyar szavazóknak, hogy továbbra is figyelni fogunk a kisebbségi kérdésekre. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy Igor Matovicnak pozitív irányba változott a véleménye a magyarságot érintő kérdésekről. Hajlandó olyan törvénymódosításokat is támogatni, melyeket elképzelhető, hogy az előző választási ciklusban még nem támogatott volna. Miért változott Matovié magyarokról kialakított képe? Úgy gondolom, elsősorban azért, mert az elmúlt négy évben közelebbi kapcsolatot sikerült kiépítenem vele. Többször is egyeztettünk olyan kérdésekről, melyekkel kapcsolatban korábban nem világosította fel senki, például, hogy miért is fontos néhány apró törvénymódosítás a szlovákiai magyarság szempontjából. Említette, hogy Matovié korábban felajánlotta az MKP-nak a választás előtti együttműködést, melyet a magyar párt később visszautasított. Akkor többen is bírálták Matoviéot, azt állították, hogy az OEaNO elnöke így akarja „kihalászni” a magyar szavazókat, a választás után pedig egyszerűen megfeledkezik róluk. Erről szó sincs. Matovic hajlandó volt magyar szemmel nézni olyan kérdésekre, melyekre lehetett volna akár szlovák nacionalista szemmel is nézni. Milyen konkrét kérdésekre gondol? Akár az állampolgársági törvényre, akár a sajnálatos himnusztörvényre is, mely figyelmetlenség eredménye volt. Ezeket a példákat tudom kapásból felidézni az elmúlt négy évből. A 2019 második felében zajló kaotikus tárgyalássorozatoknak végül az lett az eredménye, hogy két különálló magyar formáció indul a választáson. Mi a véleményre erről, illetve ön szerint bejuthatnak a szlovákiai magyar pártok a parlamentbe? Nagyon örülnék, ha a parlamentbe bejutna egy magyar vagy legalább egy vegyes párt, azonban attól tartok, hogy amíg a Híd és az MKP külön-külön indul, addig erre nincs esély. Sajnos könnyedén elképzelhető, hogy Szlovákia történetében először nem lesz magyar párt a parlamentben. Ha annak idején az MKP elfogadta volna az OEaNO nagylelkű ajánlatát, akkor most nem tartanánk itt. Ne feledjük, hogy Matovic koalíciót ajánlott az MKP-nak, vagyis megőrizhették volna a nevüket, és az állami támogatásokból továbbra is részesültek volna. Az MKP ősszel úgy érkezett a Híddal való tárgyalásokra, hogy ki kell zárniuk a Smerrel való együttműködést. A Híd cserébe azt követelte, hogy az MKP mondjon le az OEaNO-val való együttműködésről. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a Híd nem akar belépni egy olyan kormányba, amelyben ott van Igor Matovic. Ön elképzelhetőnek tartja, hogy az OEaNO olyan kormány tagja legyen, melyben ott van a Híd? Ilyen spekulációkba jelenleg nem szívesen mennék bele. A 2016-os tapasztalatok alapján viszont azt mondhatom, ha Bugár Béla kijelenti, hogy nem lép koalícióba az OEaNO-val, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy valóban nem lép koalícióba az OEaNO-val. Emlékezzünk, hogy 2016-ban kijelentették, nem fognak kormányra lépni a Smerrel, és látjuk, hogy mi lett a vége-Az MKÖ-formáció szóba jöhet egy esetleg kormányalakítás során? Igen, mindenképpen. Bírálták önt valaha azért, mert szlovákiai magyarként nem szlovákiai magyar párt listáján indul? Talán egy vagy két ilyen esetre emlékszem vissza az elmúlt évekből. Összességében azt mondhatom, hogy erre nem sok példa volt. Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben elindul egy szlovákiai magyar párt listáján? Másfél hónappal a választás előtt nem szeretnék ilyen találgatásokba bocsátkozni. Grendel Gábor (OLaNO-NOVA) állítja, ha az MKP elfogadta volna Igor Matovié koalícióval kapcsolatos ajánlatát, akkor most máshol tartanának (Somogyi Tibor felvétele) Decemberben már nem csökkent a munkanélküliek száma MOLNÁR IVÁN Az elmúlt hónapban megállt a szlovákiai munkanélküliek számának a csökkenése, az egyes járások között azonban ezúttal is látványos különbségek voltak. Pozsony. Míg az októberi 4,94-ről tavaly novemberben még 4,92 százalékra esett vissza a munkanélküliség Szlovákiában, decemberben az előző hónaphoz képest már nem változott a mutató - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) hétfőn közzétett jelentéséből. „Az elmúlt év végén 165 455 állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik közül egy kedvező ajánlat esetén 135,5 ezren lettek volna képesek azonnal munkába állni. Ez utóbbiak száma az egy évvel korábbinál még mindig nagyjából 2,7 ezerrel kevesebb, novemberhez képest azonban már 10- zel nőtt az állástalanok száma” -nyilatkozta Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ vezérigazgatója. Ján Richter munkaügyi miniszter már tavaly jelezte, hogy azt is sikerként könyvelhetjük el, ha a 2019-es évet 5 százalék alatti munkanélküliséggel zárjuk, amit sikerült elérniük, az ország egyes régiói között azonban látványos különbségek vannak. A legnagyobb munkanélküliséget decemberben is a Rimaszombati járásban mérték, ahol a munkaképes lakosság 15,14 százaléka állástalan. A legkevesebb munkanélküli - 1,93 százaléknyi - a Trencséni járásban volt. Decemberben egyébként 41 járásban még az előző hónaphoz képest is csökkent az állástalanok száma, 34-ben azonban már nőtt, 4-ben pedig nem változott. Valentovic szerint az elmúlt év végén a munkaügyi hivatalok nagyjából 92 ezer betölthető állást kínáltak a munkát keresőknek, több mint 5 ezerrel kevesebbet a november véginél. A legtöbb szabad állást, több mint 27 ezret, Pozsony megyében kínálták, a legkevesebbet, nagyjából 5 ezret pedig Besztercebánya megyében. Az elemzők szerint az elkövetkező hónapokban már búcsút inthetünk a munkanélküliség további látványos csökkenésének. Peter Kazimir jegybankelnök szerint míg tavaly 1,3 százalékkal nőtt a dolgozók száma, idén már csak 0,2, jövőre pedig 0,1 százalékos bővülés várható. További javulásra így már a munkanélküliség esetében sem számíthatunk, épp ellenkezőleg, az állástalanok aránya idén már nőhet.
