Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-20 / 15. szám
4 I KÜLFÖLD 2020. január 20. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Nagyon sok jemeni katona halt meg Aden. Legalább 85 kormánypárti katona halt meg a hétvégén, amikor a húszi síita lázadók katonai kiképzőtáborra támadtak a jemeni fővárostól, Szanaától keletre fekvő Márib tartományban. A támadás célpontja a támaszpont mecsetje volt. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a húszi felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció. (MTI) Maduro tárgyalna Washingtonnal Washington. Nicolás Maduro venezuelai elnök kijelentette, kész közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal. Maduro azt mondta, hogy túljárt a caracasi és washingtoni ellenlábasai eszén, ő irányítja az országot, és kész tárgyalni. Gyümölcsöző üzletek várnának szerinte amerikai olajvállalatokra az OPEC-tag Venezuelában, ha Donald Trump amerikai elnök feloldaná a Caracas elleni szankciókat, és „megnyomná az amerikai-venezuelai kapcsolatokat újraindító gombot”. (MTI) Izraeli védelmi rendszer Libanonnál Jeruzsálem. Izrael földalatti rendszert telepít a libanoni határ mentén, hogy így akadályozza meg a Hezbollah síita fegyveres mozgalom fegyvereseinek alagutakon át történő behatolását. Vasárnap az izraeli hadsereg megkezdte a libanoni határ mentén a földalatti építkezéseket észlelő berendezésrendszer kiépítését. A rendszert földmozgásokat és hangokat észlelő készülékekkel szerelik fel - mondta Johanthan Conricus alezredes. Izrael egy éve jelentette be, alagutakat talált, amelyeket a Teherán támogatását élvező és a Szíriái rendszert támogató Hezbollah tagjai ástak, a zsidó állam szerint így akartak föld alatt behatolni izraeli területre. Három alagút meglétét az ENSZ békefenntartói is megerősítették. (MTI) Összecsapások Hongkongban Hongkong. Összecsapásokba fulladt az általános választójog bevezetéséért rendezett tegnapi megmozdulás Hongkongban, a rendőrség könnygázt vetett be a tömeg feloszlatására, emellett 4 embert vett őrizetbe amiatt, mert viperákkal, kalapácsokkal voltak felszerelkezve. A rendőrség lefújta a város üzleti negyedében rendezett felvonulást azután, hogy a menet indulása után egy órával tiltakozók bántalmaztak két civil ruhás rendőrt. Hongkongban 8. hónapja zajlik az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a Peking-barát kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. (MTI) Rajt előtt a szenátusi csata Donald Trump sztárügyvédjei alkotmánysértőnek minősítették az elnök elleni vádakat Kenneth Starr korábban a Bili Clinton elleni eljárás fő képviselője volt (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Alan Dershowitz és Kenneth Starr személyében új sztárjogászokkal bővült azoknak a védőknek a csapata, akik a Donald Trump amerikai elnök ellen folyó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) e héten kezdődő szenátusi tárgyalásán az elnök védelmét ellátják. Alan Dershowitz alkotmányos érveket fog felsorolni az eljárás és az elnök elmozdítása ellen. A jogász az USA egyik legismertebb ügyvédje, aki pályafutása során olyan hírességeket védett, mint Mike Tyson, a nemi erőszakkal megvádolt ökölvívó, Patty Hearst, a Hearst-sajtódinasztia elrabolt lánya vagy Claus von Bülow, a felesége elleni gyilkossági kísérlettel vádolt dán-brit milliárdos, akinek peréből film is készült. Dershowitz - aki televíziós szerepléseiben is rendszeresen Trump védelmére kel - a Twitteren azt írta: azért vesz részt a tárgyaláson, hogy megvédje az alkotmányt, és elejét vegye „egy veszélyes alkotmányos precedens megteremtésének”. Kenneth Starr a Bill Clinton ellen indított eljárás republikánus ügyésze volt, aki korábban a Clinton házaspár régi, arkansasi birtokügyletét is vizsgálta. A védőkhöz csatlakozik még Robert Ray független tanácsadó is, aki a Clinton elleni eljárásban az elnök elleni jelentés végleges változatát állította össze. A szenátusi tárgyaláson az elnököt védő jogászcsapatot Jay Sekulow és Pat Cipollone, a Fehér Ház tanácsadója vezeti. A szenátusi tárgyalás holnap kezdődik meg, miután csütörtökön John Roberts, a tárgyalást vezető főbíró, az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke és a szenátus tagjai - akik a tárgyaláson az esküdtek szerepét látják el - a kongresszusban letették az esküt. Alkotmánysértőnek minősítette a kongresszusi vádeljárásban a Donald Trump ellen megfogalmazott vádakat az amerikai elnök védelmét ellátó jogászcsoport, amely úgy foglalt állást, hogy az eljárás beavatkozást jelent az idei választásokba, és durva támadást intéz az amerikai polgárok szabad választáshoz fűződő joga ellen. Az ügyvédi levél közzétételével egy időben adta ki állásfoglalását az a hét demokrata párti képviselő, aki a képviselőház „ügyészeként” — ún. impeachment-menedzserként - vesz részt az alkotmányos vádeljárásban. Leszögezték, az Egyesült Államok elnöke elleni eljárás egyszerű, a benne szereplő tények vitathatatlanok, a bizonyítékok pedig fölöttébb meggyőzőek. „A szenátusnak el kell ítélnie és menesztenie kell Trump elnököt, elkerülendő a demokratikus értékeinket és a nemzetbiztonságunkat érő komoly és tartós károkat” - áll az állásfoglalásban. Az eljárás érdemi része holnap kezdődik a szenátusban. Trumpot azzal vádolta meg a képviselőház demokrata többsége, hogy visszaélt hivatali tisztségével és akadályozta a kongresszus munkáját. Az elnök terhére róják, hogy amikor tavaly júliusban telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, felvetette, korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök, Joe Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Példátlanul átfogó Líbia-konferencia a békéről Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Berlinben a tegnapi nemzetközi Líbiakonferencia miatt, amelyre a német fővárosba várták többek között a francia, a török és az orosz elnököt, a brit kormányfőt és az amerikai külügyminisztert. Berlin. A tegnapi berlini nemzetközi Líbia-konferencián a német kormány és az ENSZ szervezésében 11 ország és számos nemzetközi szervezet képviselői tárgyaltak az észak-afrikai országban dúló polgárháborúból kivezető lehetséges utakról. A kancellári hivatalba megérkezett delegációvezetőket a két főszervező, Angela Merkel kancellár és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár fogadta. Vendégeik között volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, Emmanuel Macron francia államfő, Boris Johnson brit, Guiseppe Conte olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A helyszínre érkezett Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is, a nemzetközileg támogatott egységkormány vezetője és legfőbb ellenfele, Halífa Haftar tábornok, az észak-afrikai ország nagy részét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője. Ők azonban nem a tanácsteremben foglaltak helyet, hanem egy-egy külön helyiségben. A német kormány és az ENSZ a líbiai megbékéléshez szükséges külső, nemzetközi feltételek megteremtésén dolgozik az úgynevezett berlini folyamat keretében. A konferenciát öt magas szintű előkészítő tanácskozás előzte meg a német fővárosban. A szervezők első számú célja, hogy a 2011 óta tartó polgárháborúban egymás ellen harcoló erők külső támogatói ne küldjenek több fegyvert és katonát Líbiába. Heiko Maas német külügyminiszter tegnap azt hangsúlyozta, hogy katonai erővel nem lehet tartósan rendezni a líbiai helyzetet. A Líbiából a Földközi-tengeren keresztül az Európai Unióba irányuló migrációról szólva kiemelte, „minél tovább tart a konfliktus, annál kevésbé lehet ellenőrzés alá vonni a migrációs mozgásokat”. A Líbiában tevékenykedő embercsempészek üzelmeit csak akkor lehet megakadályozni, ha „működő állami struktúrák” jönnek létre az afrikai országban. A tanácskozás helyszínének, Angela Merkel kancellár hivatalának környékét és a Tegel nemzetközi repülőtér több részét már szombaton lezárták, megerősítették a részt vevő országok nagykövetségének és a küldöttségeket elszállásoló hotelek védelmét, és egy 55 kilométer sugarú körben, 3000 méteres magasságig repülési tilalmat rendeltek el, amely alól csak az állami gépek és a légitársaságok menetrend szerinti járatai kapnak felmentést. A kormányzati és diplomáciai negyedben csaknem valamennyi utcát lezárták, sok háztetőn mesterlövészek álltak készenlétben, a Spree folyón rendőrségi hajók cirkáltak. A műveletben legkevesebb 3000 rendőr vett részt. (MTI) Közel 400-an sebesültek meg a hétvégén Libanonban a tüntetők és a rendőrökösszecsapásaiban. Az összetűzések azt követően alakultak ki, hogy a biztonsági erők megakadályozták a tiltakozókat abban, hogy behatoljanak a parlament épületébe. A tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget. A polgárháború (1975-1990) vége óta a legsúlyosabb gazdasági válságát élő, fülig eladósodott Libanonban október 17. óta tüntetnek a korrupció és a megszorítások miatt, aminek következtében lemondott Szaad Haríri miniszterelnök. A tüntetések azért újultak ki, mert a libanoni vezetők vonakodnak új kormányt alakítani. (TASR/AP) Irán gesztusa Kijev felé Kijev. Megérkezett a kijevi Boriszpil légi kikötőbe az a repülőgép, amely hazaszállította az Iránban rakétával lelőtt utasszállító ukrán áldozatainak maradványait. A repülőtéren rendezett búcsúztatási ceremónián jelen van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Olekszij Honcsaruk miniszterelnök és Dmitro Razumkov házelnök is. A szerencsétlenségben 176- an vesztették életüket, köztük 11 ukrán - a gép 9 fős személyzete és két utas. A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata január 8-án zuhant le nem sokkal felszállás után. Az ukrán áldozatokon kívül még további hat ország állampolgárai, irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek voltak a gépen. Irán több napi tagadás után január 11-én beismerte, hogy légvédelme lőtte le tévedésből rakétákkal a Boeing 737- es típusú utasszállító gépet. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) három vádpontban indított vizsgálatot: a légi közlekedési szabályok megsértése, szándékos emberölés és vagyontárgy, azaz a repülőgép szándékos megsemmisítése címén. Teheráni közlés szerint Irán beleegyezett abba, hogy a lelőtt gép feketedobozait - amely a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni - Kijev többszöri kérése után végül mégiscsak Ukrajnának adja át elsőként elemzésre. Előtte még Irán Franciaországba akarta küldeni arra hivatkozva, hogy ott rendelkeznek a súlyosan megrongálódott adatrögzítők alapos vizsgálatához szükséges eszközökkel. Az ukrán fél viszont közölte, hogy ők is rendelkeznek olyan speciális laboratóriummal, ahol képesek kinyitni a megrongálódott adatrögzítőket. (MTI)
