Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-20 / 15. szám
2 KÖZÉLET 2020. január 20.1 www.ujszo.com Több pénzt költünk az éttermekben Lakossági fogyasztás az éttermekben 2018-ban Ausztria 5,6 10,8 21457 2430 42 Nagy-Britannia 4,8 7,7 115 819 1740 12 Olaszország 4,8 7,8 84 291 1400 23 Franciaország 3,1 5,9 72 686 1080 29 Németország 2,1 4,3 71461 860 34 Csehország 3,2 6,5 6566 620 44 Horvátország 4,2 5,8 2171 530 26 Magyarország 3,8 7,6 5033 510 70 Szlovákia 3,0 5,4 2702 500 25 Bulgária 2,8 4,5 1581 230 109 Lengyelország 1,7 3,0 8482 220 69 Románia 1,2 1,9 2363 120 -8 • Forrás: Eurostat Fakitermelés: sok a visszaélés Zólyom. Szlovákiában továbbra is hatalmas problémát jelent az illegális fakitermelés és -értékesítés - derül ki a Szlovák Erdészeti és Faipari Felügyelet (SLDI) legfrissebb jelentéséből. Tavaly a felügyelet szakemberei 730 ellenőrzést hajtottak végre, és az esetek 38 százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést. „Az emiatt kiosztott büntetések összege meghaladta a 200 ezer eurót” - nyilatkozta Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. A felügyelet nagyjából 30 ellenőrrel dolgozik, az autók feltartóztatásánál pedig együttműködik a rendőrséggel is. „A legtöbb gond a fakitermelők adminisztrációjával van, vagyis a pontatlanul kitöltött űrlapokkal, az ellenőrzésen azonban fennakadt egy illegális kitermelésből származó szállítmány is. Tucatnyi büntetést osztottunk ki külföldi, cseh, horvát, lengyel, magyar és ukrán cégeknek is” — mondta Jozef Jurkemík, a felügyelet vezetője, (mi) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai családok a növekvő bevételeiknek köszönhetően egyre több pénzt hagynak az éttermekben, Csehország és Magyarország e tekintetben azonban még mindig leköröz bennünket. A szlovákiai családok jelenleg évente nagyjából 2,7 milliárd eurót hagynak az éttermekben, cukrászdákban, kávézókban és teázókban, ami fejenként 500 eurós fogyasztást jelent - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat és a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2018-as adatszerzésen alapuló felméréséből. „Az elmúlt tíz évben tovább nőtt az éttermekben elköltött összeg, 2008-ban például fejenként még csak 400 euró jutott erre a célra” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A növekedés azonban korántsem jelenti azt, hogy a családok a másutt megspórolt pénzt költötték el az éttermekben, hiszen míg tíz évvel ezelőtt a családi kiadások csaknem 6 százaléka ment el erre a célra, 2018-ban már csak az 5,4 százaléka. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a növekvő béreknek köszönhetően egyre többen engedhetik meg maguknak azt, hogy az otthonukon kívül étkezzenek” - mondta Sadovská. A növekvő érdeklődésre az éttermek is reagáltak. „Míg 2007-ben az éttermi helyek száma 69 ezer körül mozgott, az elmúlt évekre ez jócskán meghaladta a 104 ezret. Ezek közül a legtöbb, több mint 70 ezer az önkiszolgáló éttermekben található” - nyilatkozta Sadovská, aki szerint természetesen Szlovákián belül e tekintetben is látványos eltérések vannak az egyes régiók között. A gazdaságilag erősebb nyugati országrészben jóval több pénzt hagynak az éttermekben, és itt több is az éttermi hely, mint a kevésbé fejlett keleti járásokban. Látványos eltérések vannak azonban az Európai Unió egyes tagországai között is. Évente a legtöbb pénzt fejenként az írek (2880 euró), az osztrákok (2430 euró) és a spanyolok (2020 euró) hagyják az éttermekben, míg a sor végén a bolgárok (230 euró), a lengyelek (220 euró) és a románok (120 euró) találhatók. A visegrádi országok közül Csehországban (620 euró) és Magyarországon (510 euró) is nagyobb az egy főre jutó fogyasztás, mint Szlovákiában. RÖVIDEN Danko a Smerrel már nem kormányozna Pozsony. Az SNS nem lép koalícióra a februári parlamenti választás után a Smerrel, Kotlebáékkal és a Sme rodinával - ezt a nemzetiek elnöke, Andrej Danko mondta a Markíza televízió Na telő című politikai vitamüsorában. Szavai alapján, abban az esetben, ha pártja nem jutna be a parlamentbe, meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Danko vitapartnere, Andrej Kiska volt köztársasági elnök Kotlebáékkal kapcsolatban elmondta, a politikusok minden hibája a szélsőségeseknek kedvez. Kiska azt állítja, ha választania kellene, hogy a Sme rodinával vagy az Ol’aNO-val lép koalícióra, Igor Matovicot választaná. A volt államfő azt is elárulta, pártja érdeklődni fog a belügyi tárcáért, ő maga azonban nem kívánja vezetni. (TASR) Érvek az 50 napos moratórium ellen Kassa. Az Alkotmánybíróság közzétette, mivel indokolták, hogy helyt adva Zuzana Caputová államfő kérésének, hatályon kívül helyezték a pártok támogatottságára vonatkozó felmérések adatainak közzétételére vonatkozó törvénymódosítást. A taláros testület szerint a képviselők a választás előtt nem hagytak elég időt arra, hogy az új törvényre mindenkinek legyen lehetősége kellőképpen felkészülni. Mint mondják, a képviselők változtattak a kampányra érvényes szabályokon a kampány ideje alatt. Az Alkotmánybíróság szerint a kampány időszak különösen fontos a választók számára, ezért az állami szervektől ennek megfelelő magatartást vár el a politikai erők szabad versenyének védelme érdekében . (Denník N) VÁLASZTÁS 2020 Gálffy Balázs orvos Én a demokráciát magaménak vallom, s már csak a szocializmus alatt megtörtént szomorú családi tapasztalatok miatt sem szeretnék úgy élni, hogy a szavazatom formális, nem ér semmit. Ezért a szavazás számomra automatikus, még akkor is, ha sosem teljes meggyőződésből szavazok egy pártra. Aki nem hajlandó egy „kisebbik rosszat” találni magának a választáskor, az a többség véleményére szavaz. Ez a legtöbbször nem szerencsés, gondoljunk csak bele... Bár az összes komolyabb, magyarokat megszólító formációval szemben fenntartásaim vannak, azt, hogy a magyar képviselet jelenléte használna az országnak, többnyire nem vitatják el a pragmatikus szlovák barátaink sem. Ezt én is így gondolom. Miért menjünk el minél többen szavazni február 29-én? Fontosnak tartja-e, hogy magyar képviselet legyen a parlamentben? 3%-nyi külföldi szavazat SZALAY HAJNALKA Jelentősen többen szavaznának külföldről a február 29- án esedékes parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt. A belügyminisztérium eddig több mint 4000 olyan választót tart nyilván, akiknek nem az országban van a bejelentett lakhelye, de részt venne a választáson. Pozsony. Január 10-ig három applikáció segítségével is kérhették a külföldön élő szlovák állampolgárok, hogy postai úton részt vehessenek az idei parlamenti választáson. A Slovensko.Digital alkalmazását 38 977 ember használta ki, azaz több mint kétszer annyian, mint négy évvel ezelőtt, amikor ez a szám 17 179 volt. A társaság információ szerint a belügyminisztérium négyszer annyi kérvényt vett át nem szlovákiai címmel rendelkező szlovák állampolgároktól, mint 20lóban. A tárca lapunk megkeresésére elmondta, bár még nincsenek végleges adataik, eddig több mint négyezer olyan szlovák állampolgárt tartanak nyilván, aki kérte, hogy külföldről, postai úton szavazhasson. Arról azonban még nincsenek információik, hogy hány szlovákiai címmel rendelkező, de külföldön élő állampolgár kérte, hogy levélben adhassa le voksát, mivel ezeknek az embereknek saját községüknél kellett kérvényezni, hogy szavazhassanak. A Slovensko.Digital arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentősen megugrott azon felhasználok száma, akik Szlovákia területéről kérték, hogy postán szavazhassanak. 20lóban 2144, január 10-ig 10 564 ember kérte itthonról, hogy postán keresztül adhassa le voksát. Szintén sokan érdeklődtek Csehországból (8087), Nagy-Britanniából (5541), Németországból (2614), Svájcból (1539) és Ausztriából (1992) a szavazás ezen módja iránt. Leginkább a szomszédos Ausztriában növekedett az érdeklődés 2016-hoz képest, A hivatalos boríték majdnem négyszer annyian kérték, hogy onnan voksolhassanak. A Srdcom doma kezdeményezés honlapjáról szintén lehetett kérvényezni, hogy postai úton szavazhassunk. Ezen alkalmazáson keresztül több mint 47 ezren kérték a külföldi szavazáshoz szükséges dokumentumot, akik közül pusztán 5420-nak nincs állandó lakhelye az országban. A legnagyobb arányban a 25 és 34 év közöttieket sikerült megszólítani a kezdeményezésnek, az országokról szóló információk pedig megegyeznek a Slovensko.Digital adataival: leginkább Csehországból, Nagy- Britanniából, Németországból, Svájcból és Ausztriából kérték az applikáción keresztül, hogy postán szavazhassanak. Magyarul is Idén a külföldön élő szlovákiai magyarok akár magyarul is igényelhették a postai úton keresztül történő szavazáshoz szükséges igazolást. Az Összefogás által létrehozott szavazzak ötletgazdája, Zachar Pál azonban arról tájékoztatott, hogy nincsenek pontos adataik arról, hogy hány ember kérvényezte applikációjukon keresztül, hogy szavazhasson. „Az oldalon nem tároltunk adatokat a kitöltésekről, csak arról, hogy hány látogatója van a webnek. Feltételezzük, hogy a látogatók többsége ki is töltötte az applikációt és elintézte a levélszavazását” - mondta Zachar. A párt lapunkat arról tájékoztatta, hogy több mint 900-an klikkeltek az oldalukra, legtöbben Magyarországról. Ezt követi Csehország, Nagy- Britannia és azUSA. „A határidő előtt 1 nappal, január 9-én 191 látogató használta az oldalt. Összesen 29 országból voltak látogatók, az érdekesebb helyszínek közé tartozik Izrael, Japán, Mexikó és Ausztrália” - tudatta lapunkkal az Összefogás. Az ellenzéket segíti 2016-ban pusztán 1044 külföldi lakcímmel rendelkező szlovák állampolgár szavazott, közülük 312-en választották az SaS-t, 168-an a Hidat és 166-an a Siet’ pártot. Martin Slosiarik, a Focus közvéleménykutatóintézet vezetője a négy évvel ezelőtti adatokat alapul véve úgy gondolja, azok a szlovák állampolgárok, akik kérvényezték, hogy külföldről szavazhassanak, elsősorban a jelenlegi ellenzéki pártok támogatottságát növelik majd. „A megnövekedett érdeklődésből a postai úton történő szavazás iránt leginkább a demokratikus ellenzéki pártok profitálhatnak” - nyilatkozta Slosiarik azzal, hogyha a négy évvel ezelőtti részvételi arányt feltételezünk idén is, és ha minden előre regisztrált külföldön élő állampolgár szavazna, akkor a szavazatok több mint 3%-át adnák. Hozzátette azonban, hogy nincsenek releváns adataik a szavazók ezen csoportjáról.
