Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-02 / 1. szám
4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2020. január 2. I www.ujszo.com Az idei évtől már Szlovákia is búcsút int a gyors gazdasági növekedés időszakának A fizetésekkel párhuzamosan az árak is megugrottak: az élelmiszerek a tavalyi második fél évben 5 százalékkal kerültek többe a szlovákiai üzletekben, mint egy évvel korábban, ami uniós szinten is az egyik leggyorsabb árvágtának számít (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lassuló gazdasági növekedés, egyre drágább élelmiszerek, növekvő rezsiköltségek, szaporodó világgazdasági kockázatok - milyen volt a gazdasági elemzők szemszögéből a tavalyi év, és mit várhatunk az ideitől? Ha Szlovákia tavalyi gazdasági teljesítményét egy szóval szeretnénk jellemezni, akkor erre a „fékezés” lenne a legjobb kifejezés. Míg 2018-ban 4 százalékkal nőtt az ország bruttó hazai terméke (GDP), az elmúlt év első negyedévében a növekedési ütem 3,8, a másodikban 2,2, a harmadikban pedig 1,3 százalékra esett vissza. „A gazdaság ilyen lassú növekedésére Szlovákiában 2013 óta nem volt példa” -nyilatkozta Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte a tavalyi látványos lassulás elsősorban a külföldi kereslet csökkenésével magyarázható. „Szlovákia kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik, amely extrém mértékben függ a kiviteltől, márpedig az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek, ezek közül is elsősorban Németországnak, az elmúlt időszakban nem volt mivel büszkélkednie” - tette hozzá Sadovská. Bajban az ipar A gazdasági lassulást leginkább az iparvállalatok érezték meg, amelyek az ország gazdasági teljesítményének még mindig csaknem a negyedét adják. Az ágazat erősen függ a kiviteltől, márpedig a külföldi kereslet csökkenése miatt ez erősen megcsappant. Emiatt azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy míg a 2014 és 2018 közötti időszakban átlagosan 3-7%-kal nőtt a szlovák ipar kibocsátása, az elmúlt év első tíz hónapjában ez 1,6 százalékra esett vissza, amire hat éve nem volt példa. Kevesebb állástalan A jó hír, hogy tavaly is folytatódott a munkanélküliség csökkenése. Míg 2014-ben a munkaképes lakosság több mint 14 százalékának nem volt munkája, tavalyra ez az arány 5,7 százalékra esett vissza. ,Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy míg öt évvel ezelőtt 383 ezren voltak a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, tavaly már csak 159 ezren” — mondta Sadovská. Nőttek a bérek A munkaerőhiánynak és a kormány szociális intézkedéseinek köszönhetően tavaly a fizetések is nőttek. A bruttó havi átlagbér - az év első három negyedévének az átlagát tekintve - elérte az 1064 eurót, ami több mint 8 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. „A növekedéshez hozzájárult a minimálbér emelése és a kormány bérpótlékokkal kapcsolatos módosításai is. Arról sem szabadna azonban megfeledkeznünk, hogy a munkáltatók között tavaly is folytatódott a szakképzett munkaerőért folyó harc, ami miatt kénytelenek voltak emelni a béreket” - állítja Sadovská. A rossz hír, hogy a bérek növekedésével párhuzamosan az árak is megugrottak. Novemberben 3 százalékos inflációt mért a Statisztikai Hivatal, amire 2012 óta nem volt példa az országban. „Az infláció megugrásához leginkább az élelmiszerek drágulása és a rezsiköltségek növekedése járult hozzá. Az élelmiszerek a tavalyi második fél évben például 5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, ami uniós szinten is az egyik leggyorsabb árvágtának számít” - tette hozzá Sadovská. Az Európai Unióban az elmúlt év első tíz hónapjába például 1,5 százalékos átlagos inflációt mértek. Vége a jó időszaknak Mire számíthatunk az idei évben? „A 2020-as esztendő nem csupán Szlovákia, hanem az egész Európai Unió számára jelentős kihívásokat tartogat. A gazdaság növekedési üteme idén is lassul, miközben az árak tovább nőnek. Még mindig nem panaszkodhatunk a jelenlegi gazdasági helyzetünkre, ha azonban a jövőbe pillantunk, látnunk kell, hogy a gyors gazdasági növekedés időszaka nem tarthat örökké” - állítja Tomás Danhel, a Saxo Bank elemzője. Szerinte idén is az élelmiszerek esetében számíthatunk a leglátványosabb árugrásra, tovább nőnek azonban a rezsiköltségek, és az egészségügyi ellátás is drágább lesz. Sadovská szerint a drágulás ezúttal is a legrászorultabb rétegeket sújtja majd a legjobban, hiszen a havi kiadások nagy részét az esetükben a fent említett tételek teszik ki. Globális kockázatok „Hogy Szlovákia gazdasága idén milyen iránt vesz, az sokban függ a meghatározó világgazdasági folyamatoktól is” - állítja Danhel, aki szerint most elsősorban Nagy- Britannia uniós kiválására, valamint az USA és Kína között dúló kereskedelmi háborúra érdemes figyelni. A Saxo Bank elemzője szerint mindkettő hatással lehet a szlovákiai cégek megrendeléseire és ezen keresztül a foglalkoztatottság alakulására is. Danhel szavait támasztja alá az Amundi legfrissebb elemzése is. A nemzetközi alap- és vagyonkezelő társaság úgy látja, hogy a növekedési ciklus végéhez közeledik a világgazdaság, ezért egyre jelentősebb sérülékenységi kockázatot valószínűsítenek a következő évekre. Az Amundi 2020-ban 3,2 százalék globális GDP-bővülést vár, az egyes térségek és országok között azonban jelentős különbség leszek. Az Egyesült Államokban 1,8 százalékra mérséklődő, az eurózónában pedig 1,1 százalékos növekedésre számítanak. Az előrejelzés szerint csekélyebb mértékben, de Kína is veszít a lendületéből, ugyanakkor India, Oroszország és Törökország gyorsuló ütemben bővülhet. A feltörekvő világ növekedése a tavalyi 4,2 százalékról 4,4 százalékra gyorsulhat 2020-ban. (mi, tasr, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Kibékülhet az USA és Kína Washington. Nagy bejelentést tett szilveszterkor az amerikai elnök. Január 15-én újuk alá a részleges kereskedelmi megállapodást Kínával a Fehér Házban - jelentette be a Twitteren Donald Trump. Az elnök „nagyon széleskörű és átfogó” megállapodás aláírásáról írt, és bejelentette azt is, hogy egy későbbi időpontban Kínába utazik, ahol a megállapodás,.következő szakaszáról” kezdi meg a tárgyalásokat. A kínai látogatás időpontjáról Trump nem tett említést. (MTI) AKTUÁLIS középárfolyamok Árfolyam I valuta Angol font 0,8508 BM Lengyel zloty Cseh korona 25,408 CT Magyar forint Horvát kuna 7,4395 CT Román lej Japán jen 121,94 CT Svájci frank Kanadai dollár 1,4598 Q USA-dollár Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) VALUTA 4,2568 330,53 4,7830 1,0854 1,1234 • • Ot évig még biztosan lesz orosz gázunk Ukrajnának ás Oroszországnak az utolsó pillanatban sikerült aláírnia azt a szerződést, amely garantálja az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítást az uniós tagországokba. Pozsony/Moszkva. Ukrajna és Oroszország öt évre szóló gáztranzitszerződést írt alá - jelentette be a szilveszterre virradó éjszaka Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram internetes üzenetküldő portálon. A szerződés tíz évre meghosszabbítható. Zelenszkij szerint az egyezség biztosítja az ukrán gázvezeték kihasználtságát és az energetikai biztonságot. Az első évben az orosz fél legalább 65 milliárd köbméter gázmennyiség tranzitját garantálja Ukrajnán keresztül, a következő négy évben pedig 40 milliárd köbméterét. Időközben Alekszej Miller, a Gazprom orosz gázipari vállalat vezérigazgatója is megerősítette, hogy sikerült aláírni a szerződéscsomagot, amelyet 2019. december 30-val kelteztek. Jurij Vit-Idén mégsem zárják el az ukrán gázcsapokat (TASR/AP-felvétel) renko, az ukrán Naftohaz igazgatója szerint az egyezség értelmében a felek megszüntetik az egymás ellen folyamatban levő peres eljárásokat és visszavonják a panaszokat. „A szlovák gazdasági tárca örül a hímek, hiszen ennek köszönhetően egy sor kellemetlenséget sikerül elkerülnünk” - nyilatkozta Maros Stano, a gazdasági tárca szóvivője, hozzátéve azonban, hogy a szlovákiai fogyasztók akkor sem lettek volna veszélyben, ha a két félnek nem sikerült volna megegyeznie. Peter Ziga gazdasági miniszter szerint Szlovákia gáztározói 95%-ra vannak feltöltve, ami három hónapra elegendő gázt jelent, a fűtési szezonra így akkor is biztosíthatták volna az ellátást, ha teljesen leállt volna az Ukrajna felőli szállítás. Az ország gázellátását ráadásul már nemcsak Ukrajna, hanem Csehország, Ausztria és Magyarország kányából is biztosíthatják. Az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállításról szóló, 2009-ben kötött szerződés az elmúlt év végével hatályát veszítette, ezért Ukrajnának és Oroszországnak új szerződést kellett kötnie. Moszkva egyik fő feltétele az volt, hogy kölcsönösen mondjanak le minden peres követelésről egymással szemben, ellenkező esetben nem akart egy évnél hosszabb szerződést kötni. Kijevnek viszont a minél hosszabb távú szerződés állt az érdekében, tekintettel az épülő Északi Áramlat 2 gázvezetékre, amely komoly konkurenciát jelent az ukrajnai gázvezetéknek. (ml, TASR, MTI)
