Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-17 / 13. szám
2 I RÖVIDEN Gál felfüggesztené Koéner bíróit Pozsony. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter indítványozta Zuzana Maruniaková, a Pozsony V. Járásbíróság bírájának, illetve Denisa Cviková, a Pozsony I. Járásbíróság bírájának felfüggesztését. Az indoklás szerint mindkét bírónővel kapcsolatban kételyek merültek fel, hogy alkalmasak-e a bírói hivatás betöltésére, ez pedig veszélyezteti a bíróságok megbízhatóságát és rontja a róluk kialakított képet. Maruniaková és Cviková neve is felbukkant Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkár és Kocner állítólagos üzenetváltásaiban. Maruniaková a Markíza-váltók ügyének egy korábbi tárgyalásán hozott Kocner számára kedvező döntést, s ebben Cviková is segítségére volt, holott az ügyben nem volt kijelölt bíró. (TASR) A PS/Spolu a járulékokról Pozsony. Egy esetleges győzelem esetén igazságosabb nyugdíjrendszert és alacsonyabb járulékokat ígér a februári választást követően a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója, amely csütörtökön mutatta be az ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Ezek szerint le szeretnének számolni azokkal a spekulánsokkal, akik nem fizetnek a rendszerbe, ennek ellenére élvezik a rendszer adta előnyöket, míg a becsületesen fizetők nagyobb összegre számíthatnának. Egyszerűsítenék a járulékfizetést is, 300 euróig pedig nem kellene fizetni jövedelemadót és egészségügyi járulékot sem. A minimálbér változásával párhuzamosan évente módosítanák az adózatlan alapot is. A PS/Spolu a munkára rakódó adóterheket is csökkentené a legrosszabbul keresők számára, visszafognák azonban a munkáltatók által fizetettjárulékokat is. (TASR)ó A Csemadok nemet mond Pozsony. A Csemadok elutasítja a Híd által javasolt szlovákiai magyar közművelődési intézet létrehozását. A Csemadok Országos Elnöksége válaszolt a kulturális államtitkár, Rigó Konrád (Híd) és a környezetvédelmi miniszter, Sólymos László (Híd) felhívására, amelyben a kormánytisztviselők a közművelődési intézet megalapításának véleményezésére szólítanak fel. A kulturális szervezet „olcsó és rövidtávú politikai célok elérése eszközének”, a választási kampány részének tartja a Híd javaslatát. Azt kifogásolták, hogy nem a kormányhivatal mellett működő Kisebbségi Bizottságban tárgyalták azt meg, és hogy csak most, a kormányzati ciklus végén állnak elő a témával. Egyben méltánytalannak tartják, hogy a Híd a kezdeményezés során a Csemadok nevét használta. A kulturális szervezet a Híd javaslata helyett inkább a nemzetiségi kisebbségekről szóló átfogó törvény elfogadását szorgalmazza. „Meggyőződésünk, hogy a nemzeti közösségek jogos igényei nem rendezhetők megfelelően külön törvények és rendelkezések meghozatalával, főleg nem pártpolitikai célok előtérbe helyezésével” - írja a válaszlevelében a Csemadok. (czg) VÁLASZTÁS 2020 Korpás Éva nópdalénekas Mindenkinek van elképzelése, hogy szeretne élni, mik a legfontosabb dolgok, amik meghatározzák az életminőségét is. Egyetlen módja van, hogy beleszóljunk átlagpolgárként az ország dolgaiba, irányításába, hogy választunk olyan képviseletet, képviselőket, akik a mi nézeteinket preferál Lehet, hogy homokszemnyinek érzi magát sok ember ehhez, de a sok kis homokszemből hatalmas létesítményeket tudunk építeni. így van ez a politikában is. Mi választunk, ők képviselnek, így alkothatunk. Felvidéki magyarként pedig még inkább fontosnak tartom a részvételemet a választásokon. Sőt, kötelességemnek tartom. Ezt örökítettem át szüleimtől, és ezt adom át én is a gyermekeimnek. Bár sokan megkeseredettek és csalódottak az elmúlt idők megtapasztalásai miatt, ennek ellenére úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy késleltessük a természetes asszimilációt, minden magyar nemzetiségű felnőtt polgár szavazatára szükség van. Mi juttatjuk be, vagy nem a felső irányításba a képviselőinket. Ez a mi felelősségünk. Kisebbségként hallatni kell szavunkat, erős képviseletre van szükségünk, hogy egyenrangú jogokkal élhessünk minden téren. Hogy sikerül-e a választottjainknak elérni, betartani ígéreteiket, már nem rajtunk múlik, de legalább a mi lelkiismeretünk tiszta lesz, hogy amit mi megtehettünk ezen a téren a nemzetünkért, megtettük. Miért menjünk el minél többen szavazni február 29-én? Fontosnak tartja-e, hogy magyar képviselet legyen a parlamentben? Tegnap a kassai, szélsőségesek elleni tüntetésen körülbelül ezer ember gyűlt össze (Németi Róbert felvétele) Felmérés: a fasiszták már stabilan uralják a 2. helyet SZALAY HAJNALKA Pozsony. Már az sem kizárt, hogy a február 29-án tartott parlamenti választáson a Marian Kotleba vezette szélsőséges LSNS kétszer annyi szavazatot kap, mint négy évvel ezelőtt - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség legújabb felméréséből. A jelenlegi kormánypártok közül csak a Smer lehet biztos abban, hogy bejut a parlamentbe. Sőt, a legnagyobb valószínűséggel megnyeri a választást. A Focus felmérésében szerzett eredmény szerint 33 mandátumot szerezne. Az SNS viszont az 5,1 százalékos eredménnyel (ez 9 képviselői helyet jelentene) már a parlamentbe jutás határán mozog ugyanúgy, mint a 4 százalékra mért Híd. Erősödő szélsőségesek A Smer után a második helyen a Marian Kotleba irányította Kotlebáék - Mi Szlovákiánk Néppárt végzett volna; a fasiszták támogatottsága az elmúlt hónapban majdnem két százalékpontot növekedett. Kotlebáék a januári eredmények alapján 24 képviselőt delegálhatnának a törvényhozásba. Michal Truban, a Progresszív Szlovákia vezetője az eredményekkel kapcsolatban megjegyezte, a felmérés csak igazolta a félelmeiket. „Az emberek gyakran íiják és a személyes találkozókon is mondják: csináljatok valamit! Kotlebáék mindenhol ott vannak, járják a falukat, osztogatják a szórólapjaikat. Pénzük van rá elég az államtól” - mondta a PS/Spolu listavezetője. Hozzátette, hogy az elmúlt egy héten 34 alkalommal vonultak utcára, legutóbb Kisszebenben, ahol velük egyidőben Kotlebáék is nyilvános közgyűlést tartottak. Ezen a párt elnökén kívül a rasszizmusért elítélt, parlamenti képviselői mandátumától megfosztott Milan Mazurek is felszólalt. A PS/Spolu képviselői a fasiszták tegnapi, Kassán tartott megmozdulásán is ellentüntetést szerveztek. A PS támogatottsága, akárcsak a Za l’udí mozgalomé, az utóbbi hónapokban stagnál, 10% körül mozog. A januári eredmények alapján a Progresszív Szlovákia és Spolu koalíciójának 19, a volt köztársasági elnök pártjának pedig 18 képviselője lenne a parlamentben. Kollár nőikül nem megy Közvetlenül utánuk végzett volna az OEaNO, amely 14 honatyát küldhetné a törvényhozásba. A Boris Kollár vezette Sme rodinának 13, a KDH-nak 11, az SaS-nak pedig 9 képviselője lenne, ha a januári eredmények alapján állna fel a parlament. Ezen eredmények alapján az ellenzéki pártoknak nem lenne elég mandátuma ahhoz, hogy többségi kormányt alakítsanak, összesen ugyanis csak 71 képviselőjük lenne, ezért szükségük volna Kollár 13 képviselőjére is. A jelenlegi kormánykoaíició sincs jobb helyzetben. Mivel a Híd a felmérés szerint nem jutna parlamentbe, a Smemek és az SNS-nek összesen csak 42 képviselője lenne, tehát még egy esetleges Kotlebáékkal való kaalícióban sem érnék el a parlamenti többséget. Tagad az alkotmánybíró ÖSSZEFOGLALÓ Az Alkotmánybíróság elnöke, Ivan Fiaőan megvizsgálja, kezdeményezhetnek-e fegyelmi eljárást Mojmír Mamojka alkotmánybíró ellen. Mamojka neve, akárcsak DuSan Kováöik speciális ügyészé Peter Téthnak a vallomásában bukkant fel a Kuciak-gyilkosság perén. Kassa. „Marián Kocner azt akarta tudni, hogy Norbert Bödör nyitrai vállalkozó tud-e Dusán Kovácik speciális ügyészen keresztül információkat szerezni arról, milyen esélye van a szabadulásra” - vallotta szerdán a bíróságon Peter Tóth, aki korábban Marián Kocner megbízásából figyelt meg újságírókat. Tóth azt is elmondta, hogy a speciális ügyész a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Kocner ja-Mojmír Mamojka alkotmánybíró (TASR-felvétel) vára járt közben a váltóhamisítási ügyben is. Kovácik tegnap tagadta, hogy valaha is bármilyen kapcsolatban állt volna Bödörrel, mint ahogy azt is, hogy valaha bárkit is befolyásolt volna annak érdekében, hogy Kocnerre nézve kedvező döntés szülessen például a váltóhamisítási ügyben. Mint mondja, továbbra is kész együttműködni a hatóságokkal, és arra figyelmeztetett, hogy eddig egyetlen egy esettel kapcsolatban sem hallgatta őt ki a rendőrség. Majmír Mamojka szintén tagadja, hogy Koéner számára valaha bármilyen szívességet is tett volna. Peter Tóth vallomásában állítja, hogy az alkotmánybírót egyszer otthonában is meglátogatta, hogy átadjon neki egy borítékot Kocnertől. Mamojka szerint ez sem igaz. Ettől függetlenül az Alkotmánybíróság elnöke már vizsgálja, van-e elegendő indok az alkotmánybíró elleni fegyelmi eljárás megkezdésére. A parlamenten kívüli pártok szerint Mamojkának azonnal távoznia kéne az Alkotmánybíróságról. (szh, TASR)
