Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-16 / 12. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2020. január 16 3 „A kormányváltó erők kerekednek felül" CZlMER GÁBOR Bárdos Gyulával, az MKÖ listavezetőjével beszélgettünk arról, miért nem sikerült a Híddal közös listát állítaniuk, de a pártszövetségnek a magyar kormányhoz fűződő viszonyáról is kérdeztük. Min bukott meg, hogy az MKP és a Híd egy közös blokkban induljon a parlamenti választáson, kinek a felelőssége ez? Egyértelműen azon bukott meg, hogy a Híd egy pártok közötti egyezséget akart az MKP-val és nem volt hajlandó nyitni a többiek irányába. Majdhogynem kizárásos alapon, egy kettős pártpaktumban gondolkodtak, amely a Híd szatelitpártjának, az MKDSZ-nek a listáján indult volna. Ez pedig elfogadhatatlan, ha nincsenek személyi változások, ha nincs új program, ha nincsenek egyértelmű válaszok arra, hogy mit akarunk és miért. Énnek szerintem az ő részükről az lett volna az üzenete, hogy a két párt paktumot köt, a többiek pedig kívül maradnak. így politikai győzelemnek lehetett volna elkönyvelni, hogy a két nagyobb párt legyűrte a többieket. Azonban az, amit a Híd akart, köszönőviszonyban sem volt a Szlovákiában élő magyarok elvárásával, akik változásokat igényelnek. A Híd 2016-ban belépett ebbe a - mondjuk úgy - szokatlan összetételű kormánykoalícióba, annak ellenére, hogy mást mondtak korábban. Ez után jött a Kuciak-gyilkosság, amelyet ' pedig a harmadik mondatos megoldás követett. Ekkor annak ellenére, hogy kormányváltásról bészéltek, a kormányban maradtak. Ezt követően elképzelhetetlen és elfogadhatatlan lett volna egy olyan pártpaktum, amely mögé nem tudott volna odaállni a választó. Az a választó, aki változást és kormányváltást akar. A tárgyalások során az MKP egyértelműen azt kérte, hogy ne pártpaktumot hozzunk létre, hanem nyissunk a többiek felé. Azt kértük, hogy az októberben terítéken lévő megoldási javaslat, amely a Régiók Pártja Híd MKP nevű választási pártról szólt, valóban egy kiindulási alapot szolgáltasson és bővíthető legyen. Hiszen akkor már ott volt a Magyar Fórumon kívül az Összefogás is. Nem pártokban és egyénekben kell gondolkodni, hanem közösségben és a Régiók Pártja megoldásból szerintem a Híd részéről ez a gondolkodás hiányzott. Azt kértük, hogy bővítsük ötoldalúra az egyeztetéseket. Hangsúlyosan kértük, hogy tegyük egyértelművé, kivel tudjuk elképzelni az együttműködést, kivel nem. Nem árulhatunk zsákbamacskát. A választónak joga van tudni, hogy akire a szavazatát adja, hogyan fog azzal gazdálkodni. Nem lehet még egyszer azt a hibát elkövetni, hogy mást mondunk a választás előtt és mást csinálunk utána. Az ötoldalú tárgyalásokkor aztán már egyértelműen láttam, hogy a Híd nem gondolja komolyan az együttműködést. Ki kell mondani, nem voltak hajlandóak elengedni a Smer kezét. A pártok közötti tárgyalássorozat eredménye végül az lett, hogy a felek két blokkba tömörülve vágnak neki a választásnak. Felelősnek tartja magát abban, hogy nem jött létre az együttműködés? Én egyértelműen mindig az összefogás mellett tettem le a voksom. Minden megnyilvánulásom egyértelművé tette, hogy országos megmérettetésen egy listán kellene indulni. Nagyon sajnálom, hogy nem jött létre az együttműködés. De ki kell mondani, akik nem akartak megegyezni, azokkal nem lehetett megegyezni. Akik csak magukban gondolkodnak és nem hajlandóak személyi változtatásokra, azokkal nem lehet hiteles közös listát összeállítani, amelynek az elején csak ők vannak. Ha csak egy pártpaktum jött volna létre, megmondom őszintén, én nem indultam volna a választáson. Én az elejétől fogva meg akartam egyezni, de nem minden áron. Az MKP vezetése tehát elutasította, hogy pártpaktum keretében a Régiók Pártja választási formációban a Híddal közösen induljon, ami végeredményben az Összefogást és a Magyar Fórumot hozta helyzetbe. Önnek jó kapcsolata van az Összefogás alapítóival. Mit mondana annak a választónak, aki azt kérdezné, hogy az MKP-nak a Régiók Pártjára adott elutasítása vajon nem azért volt-e, hogy az Összefogást hozza helyzetbe, másrészt, hogy ön lehessen a listavezető? Ez nem igaz, nem az MKP utasította el a minden szereplővel való összefogást. A Híd akart kizárólagosságra törekedni. Ilyen szempontból tiszta a lelkiismeretem. Amikor a pártpaktum meg akart születni, az indítványomra került bele, hogy az csak egy javaslat legyen és bővítsük ki ötszereplősre a tárgyalásokat. Ezt csak nyögvenyelősen fogadta el a Híd, az MKP azonban mellém állt. Amikor az első körben nem tudott megállapodni a Híd és az MKP, nyilvánvalóvá vált, hogy kell egy új platform. Ezért én nagyon örültem annak, hogy a fiatalok úgy gondolták, létrehoznak egy platformot, ahol mindenki helyet kaphat. Ezt az elképzelést azonban ellentámadásnak vették a Hídban. Pedig nem erről volt szó. Hiszen, ha a Híd tagjainak tiszta a lelkiismerete és őszintén akarják a közösséget képviselni, akkor miért nem mentek bele egy olyan, több szubjektumot magába foglaló megoldásba, amelynek keretében végül a karikázás által a választó dönthet arról, kijut be és ki nem. A Híd vezetői úgy viselkedtek, mintha csak az ő megoldásuk lenne jó. Nem az Összefogás tette lehetetlenné az együttműködést, hanem a Hídban lévő személyek, akik nem voltak haj landóak a korábbi hibákért se személyi konzekvenciákat levonni, sem a háttérbe vonulni, sem lehetőséget adni a többieknek. Ön akkor most MKP-s vagy MKÖ-s politikus? A Magyar Közösség Pártjának a tagja vagyok, nem léptem ki és nem fogok kilépni. De be sem léptem más pártba, hiszen egykor a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak voltam a tagja, amely aztán Magyar Koalíció Pártjára változtatta a nevét. Komolyra fordítva a szót, MKP-snak érzem magam, és fontosnak tartom, hogy az etnikai politizálásnak legyen folytatása és jövője. Büszke vagyok arra, hogy az MKP nyitni tudott és nem pártban gondolkodik, valamint egy emberként megszavazta, hogy a három párt szövetségében indul a választáson. Illetve olyanok is vannak a listán, akik korábban soha egyetlen pártban nem szerepeltek, de ezen a listán mégis elindulnak, pártba azonban nem lépnek be. Az Összefogás már korábban is elmondta, hogy a Smerrel, az SNS- szel, Kotlebáékkal és Harabinnal a választás után biztosan nem fog kormányozni. Mi történne akkor, ha az MKÖ a parlamentbe jutna, és egy patthelyzet alakulna ki, vagyis a Smer nélkül nem lehetne többségi kormányt alakítani? Ezt nem csak az Összefogás mondta ki, a három párt között ebben konszenzus alakult ki. Úgy lehetettvolna csak megegyezni, ha ezt mindenki akarja. De úgy nem lehet megállapodni, hogy az egyeztetésen a valódi döntéshozók nincsenekjelen. Mi be akarunk és be fogunk jutni a törvényhozásba, egyben azt is elmondtuk, hogy kivel nem lépünk kormányra. Bízom abban, hogy kormányváltó erők kerekednek felül, a szavazók a választás során egyértelművé teszik, hogy abból, ami most van, többet nem kémek. Bárdos Gyula, az MKÖ listavezetője Mi, vagy ki a garanciája annak, hogy a társaság egy esetleges parlamentbe jutás esetén is egységes marad és nem hullik darabjaira, amely darabok aztán akár a Smert is segíthetik a kormányalakításban? Az MKÖ listáján, így az esetleges mandátumszerzők névsorában is a preferenciaszavazatok miatt komoly átrendeződések várhatóak. A garancia a szerződésünk. Az együttműködésünk alfája és ómegája, hogy egy közös frakciót hozunk létre. A Híd a tárgyalások során például azt akarta, hogy az ő emberük legyen a frakcióvezető. Mi azonban abban állapodtunk meg, hogy a bejutott képviselők maguk közül választják meg a frakcióvezetőt. A 150 jelölt közül mindenki pontosan tudja és vállalta, hogy egy közös frakcióban, nem a Smert támogatva és a közösen elfogadott program szerint fog dolgozni. Teljesen egyértelmű, hogy a megállapodásunk szerint, aki a frakcióban van, az onnan nem ugrik ki és semmilyen körülmények között nem támogatja a Smer kormányalakítását. A frakcióvezető pedig együtt fogja tartani a parlamenti képviselőinket. Az MKP-nek a Fidesz a stratégiai partnere. Ez az MKÖ-ben hogyan alakul majd? Továbbra is az MKP vezetősége jár majd Pestre tárgyalni, az MKP fogja Szijjártó Péter magyar külügyminisztert fogadni Pozsonyban? Az Európai Néppártban (ÉPP) a Fideszen kívül ott van az MKP, a Híd és a kereszténydemokraták is. A stratégiai partnerség viszont csak az MKP-ra vonatkozik, de nem az MKP indul a választáson. Most az MKÖ listavezetőjeként nyilatkozom és ez úton is meg szeretném köszönni Magyarország kormányának azt a támogatást, amit a szlovákiai magyar oktatás és kultúra, az egyházak az itteni vállalkozók, pontosabban a Dél- Szlovákiában élők kapnak. A legna(Somogyi Tibor felvétele) gyobb gond az, hogy itt, ahol élünk, Szlovákiában, nem kapunk‘megfelelő támogatást és nem vagyunk egyenrangúak. A szlovákiai választáson indulunk, az itteni parlamentbe kívánunk bejutni és szülőföldünkön akarunk változtatni az itt élők helyzetén. Nagyon fontosnak tartjuk a szlovák-magyar kapcsolatokat és a visegrádi együttműködést. Az ország irányultságában pedig az európai és az euroatlanti elköteleződést támogatjuk egyértelműen. A Fideszhez fűződő stratégiai partnerséggel valamilyen elköteleződések is járnak, ellenkező esetben nem lenne egy ilyen partnerségnek értelme. Ezek az elköteleződések akkor az MKÖ-re is érvényesek? Egyértelmű, hogy az MKP a Fidesz stratégiai partnere. Az MKÖ egy választási szövetség, amely még nem mérettette meg magát. Ne szaladjunk előre abban a tekintetben, hogy mi lesz, hogyan lesz. A magyar kormány támogatása nélkül sokkal rosszabb helyzetben lennénk. Bugár Béla az ún. orbanizációval riogatja a választókat, a Fidesz-közgyűlésen Orbán Viktor egyértelműen kimondta, azt szeretné, ha Pellegrini és a Smer sikeres lenne. Tegyük fel a kérdést, ki működik most együtt a Smerrel? Hát nem a Híd? Az MKP stratégiai partnerségének az MKÖ elleni kijátszását inkorrektnek tartom. Bennünket senki nem irányít, ami nem kérdőjelezi meg a magyar-szlovák kapcsolatok fontosságát és azt, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk. Azt gondoljuk, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogoknak is szerepet kell kapniuk. A kisebbségnek ugyanis kollektív jogai is vannak. A Híd részéről felmerült a szlovákiai magyar közművelődési intézet megalapítása. Erre a Csemadok elutasítóan reagált. Az MKÖ erre a kérdésre milyen választ adna? A programunkban egyértelműen szerepel, hogy a kulturális intézmények hátterét biztosítani kell. Fel kell tenni a kérdést, hogy ha szerintük olyan jó kormányban voltak, eddig ezt miért nem csinálták meg? Miért a választás előtt, marketingfogásként álltak elő ezzel? Ha komolyan gondolták volna, akkor nem így, nem most lépik ezt meg. A Híd javaslata elvileg a közművelődési intézményhálózat politikamentesítését is célozza. Ezzel szemben a Csemadok struktúrái jelentős részben egybeesnek az MKP struktúráival, amire ön a legjobb példa, hiszen a kulturális szervezet országos elnökeként, az MKP vezetésének tagja és az MKÖ jelöltlistájának vezetője. Az MKÖ listavezetőjeként és a Csemadok elnökeként azt mondom erre, hogy a Csemadok arra fogja ösztönözni a választókat, hogy minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz és szívük szerint döntsék el, hogy kire adják a voksukat. Mi ajánlatot teszünk, elmondjuk a programunkat, de mindenki maga dönti el, kire szavaz. A szervezet nem ad ki parancsot arról, kire szavazzanak a tagjai. A Csemadok azért maradt meg 70 éven át, mert nem pártnak, pártszövetségeknek, vagy kormányoknak akart megfelelni, hanem a közösségnek. A szövetség mozgósít, a szövetség tagjai meg ott politizálnak, ahol akarnak. Ebben nem látok problémát. Az lenne inkább gond, ha eljátszanám, hogy függetlenítem magam a Csemadoktól és kvázi függetlenként ugyanazt fogom csinálni, miközben papíron nem leszek a Csemadok elnöke. Soha nem játszottam ilyen hamis játékot. Amit pedig az ún. „ellencsemadok” elképzelésével megpróbálnak egyesek megvalósítani, nem korrekt. Ügyanis van egy működő, több mint 53 ezer tagot számláló Csemadok, amely európai elismerésben részesült, a szervezet megkapta az európai polgári díjat, Magyarországon pedig tavaly a Szent István-díjat. Hangsúlyozom, szlovák elismerést azonban nem kapott. Kérdem én, miért? Ha pedig van egy működő szövetség, a kormányzó párt miért nem annak a hátterét próbálja megteremteni? A Csemadokban különböző pártállású emberek vannak és ez így van jól. A Csemadok nem pártban, hanem közösségben gondolkodik. Az interjú teljes változatát az Új Szó honlapján, a www.ujszo.com oldalon olvashatják.
