Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-16 / 12. szám
KÖZÉLET 2020. január 16.1 www.ujszo.com A kormány döntött a költségvetési plafonról Pozsony. Két évvel ezelőtt jóval nagyobb hiánnyal zárult az állam gazdálkodása, mint azt eredetileg tervezték. Hogy ez ne ismétlődhessen meg, a pénzügyminisztérium az ezt meggátolni hivatott kiadási plafon bevezetését javasolta, amire szerdán a kormány is rábólintott, az eredmény azonban kérdéses. Eszerint az állami költségvetés kiadásai idén nem haladhatják meg a 39,326 milliárd eurót, a költségvetési hiány pedig legfeljebb a GDP 0,5 százaléka lehet. A minisztériumnak és az állami költségvetésre kötődő intézményeknek úgy kellene gazdálkodniuk, hogy ezt a célt teljesítsék. A szaktárca javaslatára szerdán a kormány is rábólintott. Még a kormánypárti képviselők is elismerik azonban, hogy az elfogadott javaslat jövője teljesen bizonytalan. „Tudni kell, hogy a kormány által most elfogadott javaslatot a jelenlegi parlament már nem vitatja meg, a nagy kérdés így az, hogy a pénzügyminisztérium miért nem rukkolt elő ezzel korábban, hiszen egy ilyen komoly javaslatot nem lehet elfogadni egyik napról a másikra” - nyilatkozta Radovan Báláz, az SNS parlamenti képviselője. „Mi már tavaly javasoltuk a parlament pénzügyi bizottságának az összehívását a kiadási plafon bevezetése miatt. Amit most látunk, az a jelenlegi kormány működésének az eredménye, csak a választási ciklus legvégén vezetnek be megszorításokat” - vallja Eduard Heger, az ellenzéki OEaNO parlamenti képviselője. (mi, TASR) Híd-program: az állampolgársági törvény módosítására fókuszálva Bugár Béla (Híd) pártelnök szerint az ösztöndíjprogramot az orvosokra is ki kellene terjeszteni (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Híd tegnap bemutatta a programját. A kormányba lépésük egyik feltétele az állampolgársági törvény rendezése lesz, de törvénybe szeretnék foglalni egyebek mellett a kisebbségi oktatás fogalmát is. Ravasz Ábel, a párt alelnöke, romaügyi kormánybiztos elmondta, ragaszkodni fognak az állampolgársági törvény megváltoztatásához. Enyhíteni szeretnének a kettős állampolgárság tilalmán. Hozzátette, programjuk a ruszin, a magyar és a roma, legújabban pedig a siketek és nagyothallók kisebbségével is önálló fejezetben foglalkozik. Bugár Béla pártelnök pedig arról beszélt, a re VÍZIÓ 2020 címet viselő programjuk összesen 198 pontot tartalmaz. A párt vezetője a környezetvédelem, az egészségügy, az iskolaügy, a mezőgazdaság, valamint a munkaügyi és szociális területen tett javaslataikat emelte ki. Bugár elmondta, az orvosokra is kiterjesztenék az egészségügyi ágazatban működő ösztöndíjprogramot. Ennek lényege, hogy a medikusok a tanulmányaik alatt egy ösztöndíjat kaphatnak, de amennyiben az egyetem elvégzése után külföldön helyezkednek el, a pénzt vissza kellene fizetniük. Ezen kívül még a kórházi várólisták minimalizálását hangsúlyozta. Egyetemek osztályozása A pártelnök az oktatás területén javasolt intézkedések közül a kötelező óvodáztatás egyről két évre való emelését és a szakközépiskolák megerősítését emelte ki. A felsőoktatásban pedig be szeretnének avatkozni az egyetemek és főiskolák által nyújtott tanulmányi szakok kínálatába. Visszaszorítanák a nem szükséges szakokat. Bugár szerint ebben a kérdésben először az intézmények vezetőinek, a rektoroknak kellene megállapodásra jutniuk. Ha ez nem jár sikerrel, akkor az állam megváltoztathatná az egyes szakokon tanuló hallgatókért járó fejpénzt. Ravasz hozzátette, pártjuk egyértelműen kiáll az egyetemek sztratifikációja, vagyis szerepük és minőségük szerinti kategóriákba osztása mellett. A kormánybiztos és a pártelnök is hangsúlyozta, a kisebbségi oktatásra vonatkozóan egy átfogó törvény elfogadását szeretnék, amely egy helyen rendezné a területet érintő szabályozást, bevezetné a kisebbségi oktatás fogalmát. A szociális intézkedések területén bevezetnék, hogy amennyiben egy álláskereső nem fogadja el a munkahivatal által felajánlott állást, akkor elveszítené a munkanélkülitámogatást. A 6 év feletti gyermekékre is kiterjesztenék a megemelt adóbónuszt. Á Híd programjába belekerült az intézkedés, amely értelmében az állam segítené az idősellátást, támogatnák azokat az intézményeket, amelyek ebben a szektorban nyújtanak szolgáltatásokat. Erdők felosztása A mezőgazdaság területén bevezetnék a termőföld után járó támogatások alsó és felső korlátozását. Az alsó határ 6 ezer euró körül, a felső hozzávetőlegesen 100 ezer euró lehetne. Ezt azonban a támogatást igénylő mezőgazdasági cég alkalmazottainak számaival arányosan növelnék. A környezetvédelem területén támogatnák a régi, szilárd tüzelésű háztartási kazánoknak a gáztüzelésű kazánokra való cserélését. Ugyancsak segítenék azokat a beruházókat, amelyek az ingatlanfejlesztések során ügyelnek a hatékony vízgazdálkodásra, például az esővíz felhasználására. Fel szeretnék oldani a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium közötti ellentétet, amely az erdők miatt alakult ki. Ajavaslat szerint az összes védett erdő a környezetvédelmi tárcához tartozna, a szabadidős tevékenységekre használt erdőket az önkormányzatokhoz, míg a gazdasági célra használt erdőket a mezőgazdasági minisztériumhoz utalnák. ■% Tóth: Nem ismertem a megfigyelések okát ÖSSZEFOGLALÓ AJán Kuciak és jegyese, Martina Kuinírová meggyilkolásának ügyében indított per harmadik napján először Peter Tőth volt újságírót hallgatta mega bíróság, aki Marián Koóner számára figyelt meg több szlovák újságírót. Bazin. „Peter, hisz mi barátok voltunk, és rám sem nézel?” - tette fel a kérdést a Tyzden hetilap újságírója, Eugen Korda, miután Peter Tóth megjelent a tárgyalóteremben. Korda szintén azok közé az újságírók közé tartozik, akiket Tóth megfigyelt. Kiderült, ezeket a megfigyeléseket Norbert Bödör nyitrai vállalkozó is támogatta anyagilag. Ján Kuciak követésére Tóth elmondása szerint 2017 őszén adtak parancsot. „Kuciak írásait nem ismertem, ami egyértelműen kár, a szlovák zsurnalisztika kevés kivétele közé tartozott, sajnos erről csak a halála után győződtem meg” - mondta Tóth a tegnapi vallomásában, hozzátéve: Kocner arról panaszkodott neki, hogy Kuciak elfogult vele szemben. „Nem voltam képben az üzleti dolgokkal, nem tudtam a Technopol-ügyről és Dévairól sem, úgyhogy hittem Marián Kocnemek” - emlékezett vissza Tóth. Mint egy szerzetes Kuciak követésében Miroslav Kriak is részt vett, sőt, ő volt az újságírókat megfigyelő kommandó vezetője. Öt, valamint Stefan Mlynarcíkot szintén tegnap kellett volna meghallgatnia a bíróságnak, de Tóth elhúzódó vallomása miatt a bírónő január 22-re idézte be őket újra. Kuciak megfigyelése három napig tartott. „Miroslav Kriak azt mondta, ennek nincs értelme, hogy Ján Kuciak nem él társasági életet, 10-12 órát ült a szerkesztőségben, este megy a buszra, bagettet eszik és hétvégén bekapcsolja a betonkeverőt. Azt mondta, ez a fiú úgy él, mint egy szerzetes” - vallotta a volt újságíró. Mindez feltehetőleg nem elégítette ki a megrendelő igényeit, hiszen Kocner leginkább olyan információkat akart megszerezni az újságírók életéből, amelyekkel később visszaélhetett volna, vagy amelyekkel zsarolhatta volna őket. „Az érdekelte, hogyan kapcsolódnak az újságírók az egyes politikai pártokhoz, de bulvárosabb részletek is, ami alkoholt, drogot, esetleges románcokat jelent” - mondta Tóth azzal, hogy körülbelül 28 újságíró került fel a megfigyeltek listájára. Többek között Monika Tódová (Denník N), Matús Burcík (Sme) és Stefan Hríb (Tyzden) nevétemlítette. Tóth azt hitte, hogy az összegyűjtött információkat Kocner saját honlapjának beindításához akarja felhasználni, amely az első lépcső lenne a politikába, és a közösségi oldalon keresztül alakítaná ki olvasóbázisát. A gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozó 30 vagy 40 ezer eurónyi készpénzt adott Tóthnak, hogy a megfigyelések technikai hátterét is finanszírozni tudják. Kuciak meggyilkolása előtt Kocner a követések felfüggesztését kérte, egy hónappal később azonban már azt szerette volna, hogy kommandójának figyelme Daniel Lipsic volt belügyminiszter és Jaromír Ciznár főügyész irányába terelődjön. A segítők Tóth vallomásában utalt arra, hogy Bödör kapcsolatban állt Dusán Kovácik speciális ügyésszel, amit Kocner arra akart kihasználni, hogy tájékozódjon saját kilátásairól. Ezen kívül a volt újságíró azt állítja, hogy Robert Fico volt miniszterelnöknek Mojmír Mamojka alkotmánybírónál kellett volna intézkednie Kocner szabadon engedéséről. Mamojka korábban elismerte, hogy ismerik egymást Kocnerrel, de elutasítja, hogy bárkivel is egyeztetett volna a vádlott szabadlábra helyezéséről, s tagadja, hogy találkozott Tóthtal. A tárgyalás január 20-án folytatódik. (szh, DenníkN, Sme)
