Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-15 / 11. szám

2 KÖZÉLET 2020. január 15. I www.ujszo.com Andruskó Zoltán vallott a bíróságon Andruskó Zoltánról tilos olyan felvételt készíteni, amelyen látni lehetne az arcát (TASR-feivéteie) RÖVIDEN A mentősöket is fogadta az államfő Pozsony. Zuzana Caputová ál­lamfő tegnap az elnöki palotában fogadta a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálat képviselőit. Az elnök köszönetét mondott nekik az elvégzett munkáért. Megjegyezte, hogy vannak sok­kal könnyebb és egyszerűbb munkák is, ők mégis ezt a nehéz, de tiszteletre méltó hivatást vá­lasztották. „Tudom, hogy a munkájuk során hálátlansággal, bizalmatlansággal is találkoz­nak, valamint a manapság olyannyira közkedvelt okosko­dással és azzal, hogy sokan nem tisztelik a szakmaiságot. Meg­értem, hogy ez demotiváló lehet” -jelentette ki az államfő. (TASR) A PS/Spolu szerint a Penta nem adózott Pozsony. A Progresszív Szlo­vákia és Spolu koalíciója felje­lentette a Penta befektetői cso­portot. A pártok azt állítják, hogy a vállalat elmulasztott be­fizetni 40 millió eurónyi adót: kérik a hivatalokat, hogy ellen­őrizzék, a Penta nem követett-e el bűncselekményt, amikor tíz évvel ezelőtt 400 milliót vett ki a vállalat alá tartozó Dóvera egészségügyi biztosítóból. A vállalat szerint azonban csupán választás előtti kampányról van szó, a szóvivő állítja, könyve­lésüket ellenőrizte az adóható­ság is. (Denník N) Visszavették a dékánt Pozsony. A Szlovák Műszaki Egyetem (STU) Informatika Karának dékánja, Ivan Kotuliak visszavonta a korábbi dékán, Mária Bieliková felmondását. Ezt az egyetem rektora, Miroslav Fikar jelentette be. (DennfkN) ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. A Kuciak-gyilkosság közvetí-tósóórt elítélt Andruskó Zoltán tegnap arról is vallott, hogy a merénylet megrendelé-sével vádolt Marián Koóner smeres politikusokkal is kapcsolatban állt. Andruskó vallomása szerint, mi­után Miroslav Marcek és Szabó Ta­más megölték Ján Kuciakot és je­gyesét, Martina Kusnírovát, jelen­tették Andruskónák, aki pedig Ale­­na Zsuzsovanak továbbította az in­formációt. Mivel a merénylet nem A terv szerint haladt, csak Jánt akarták megölni, Zsuzsová megfenyegette Andruskót. A férfi azt is elmondta, hogy a feladathoz olyan SIM- kártyákat szereztek be, amélyek mások nevére voltak bejegyezve. A smeres háttér Andruskó a törvényszék előtt ar­ról is beszélt, hogy 8-9 évvel ezelőtt ismerte meg Zsuzsovát. A nő el­mondta neki, hogy jól ismeri Marián Kocnert, egy Porsche Cayenne típu­sú kocsit kapott tőle. Zsuzsová arról is beszámolt neki, hogy futólag Bor­is Kollárt, a Sme rodina párt veze­tőjét is ismerte. Andruskó állítja, a politikustól Zsuzsová egy ezüstszínű Mercedes autót is kapott. Andruskó beismerte, hogy segített a pozsonyi Bonaparte luxusingatlant felépítő cég eltüntetésében. Ekkor közvetle­nül is telefonált Kocnerrel. Hosszú időn át az épületben lakott Robert Fico, a Smer elnöke. A férfi szerint Zsuzsová elmondta neki, hogy Kocner kapcsolatban áll Ficóval, Martin Glváccsal (Smer), Ján Pociatek korábbi smeres pénzügy­­miniszterrel és Robert Kalinák egy­kori smeres belügyminiszterrel. Andruskó arról is beszámolt, tudtak arról, amikor a rendőrség eleinte az olasz maffiát gyanúsította a gyilkos­sággal. Szerinte az információk Ti­bor Gáspár akkor hivatalban lévő rendőrfőkapitánytól vagy Kalináktól származtak. A beismerő vallomásá­ban a férfi elmondta, Zsuzsová vé­gig tudott róla, kik fogják végrehaj­tani az újságíró elleni merényletet. A családtagok A tegnap délelőtti órákban Ján Kuciak és Martina Kusnírová csa­ládtagjait is meghallgatta a bíróság. Ján Kuciak öccse, Jozef elmondta, tudott róla, hogy a gyilkosság meg­rendelésével vádplt Kocner telefo­non megfenyegette a bátyját, szerin­te testvére félt és ezért tett büntető­­feljelentést a hírhedt vállalkozó el­len. Hozzátette, a gyilkosság után az első gondolatuk az volt, hogy Kocner lehet a bűncselekmény mögött. A meggyilkolt újságíró édesanyja, Ja­na Kuciaková a törvényszék előtt el­mondta, féltette a fiát, mivel az ve­szélyes ügyekkel foglalkozott. Az édesapa, Jozef Kuciak pedig vallo­másában arról beszélt, fiának Kocneren kívül nem voltak konflik­tusai. „Jankó talán túlságosan is nyu­godt volt, nem kereste a konfliktu­sokat, inkább elkerülte azokat” — mondta a meggyilkolt fiú édesapja. „Először a vádlottakhoz szólnék: ki adott jogot önöknek arra, hogy meg­öljék a mi gyerekeinket” - kezdte Martina Kusnírová édesanyja, Zla­­tica Kusnírová. A meggyilkolt lány édesanyja szerint arról is tudott, hogy Kocner többször megfenyegette Martina páiját, Jánt. Az új ságíró 2017 októberben lejátszotta a családnak azt a hangfelvételt, amelyet arról a telefonbeszélgetésről készített, amely során Kocner megfenyegette őt. Kusnírovát tanúvallomása után Zsuzsová kérdőre vonta, mondván, mi alapján szegezte nekik a kérdést. Martina édesanyja erre azt felelte, hogy a vádirat alapján. „Hallott már az ártatlanság vélelméről?” - kér­dezte Zsuzsová. A Kusnírová és a Kuciak család a temetkezési költsé­gek mellett egymillió eurós kártérí­tést követel, amelyet jótékony célok­ra ajánlanak fel. Mariak barátnője A délelőtti órákban még vallo­mást tett Martina Rigóvá, Marcek korábbi barátnője. A nő megerősí­tette, hogy Marcek és Szabó jó kap­csolatban volt. Azt is elmondta, az előbbi arról beszélt neki, nem tartja jó embernek magát. A nő arról is be­számolt, ő maga jó kapcsolatot ápolt a meggyilkolt gútai vállalkozóval, Molnár Péterrel. Marcekkal a vál­lalkozó halála után négy hónappal ismerkedett meg. Az ügyészség sze­rint Marcek és Szabó ölte meg Mol­nárt is. A tárgyaláson tegnap tanúként akarták kihallgatni Michal Vargát, akitől Marcek és Szabó a Molnár meggyilkolásánál használt fegyvert szerezte. A bíróság elé azonban té­vedésből egy másik Michal Vargát idéztek be, mégpedig azt az ingat­lanközvetítőt, akitől Ján és Martina a nagymácsédi házukat vették. A bíróság még ma, holnap, majd január 20-án, 21-én, 22-én, továbbá február 3-án, 4-én és 6-án tárgyalja az ügyet. A mai napon Peter Tóthot, a titkosszolgálat egykori munkatár­sát és Kocner közeli munkatársát hallgatják meg. meg halogatni a Több mint 3 ezer olyan kataszteri terület van az országban, ahol nem rendez­ték a tulajdonjogi viszonyokat (TASR-feivétei) földrendezést Nem éri MOLNÁR IVÁN A szlovákiai termő­földek fölaprózottsága hosz­­szabb távon tarthatatlan, ezért is fogadták sokan örömmel, hogy a parlament tavaly novemberben elfogadta az ezt orvosló jogszabály­módosítást. Ezt azonban a köztársasági elnök megvétóz­ta, amit a szakemberek is el­hibázott döntésnek tartanak. Pozsony. Szlovákiában aggasztó méreteket öltött a telkek felapró­­zottsága: az országban 8,4 millió te­lek, 4,4 millió telektulajdonos és több mint 100 millió társtulajdonosi viszony van bejelentve. Egy parcel­lára átlagban 12 társtulajdonos jut, egy-egy tulajdonosnak pedig átlag­ban 23 földterülete van. Még mindig több mint 3 ezer olyan kataszteri te­rület van az országban, ahol nem rendezték a viszonyokat. Tarthatatlan helyzet Az Iness gazdaságkutató intézet már régebben figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, mivel a telkek felaprózottsága, szét­szórtsága hátráltatja a mezőgazda­ság fejlesztését. A földrendezésnek köszönhetően ugyanakkor nőhet az adott régiók vonzereje a beruházók számára, és nőhet az ingatlanok pi­aci értéke is - állítják az Iness elem­zői. „Az államnak évente átlagosan 120 kataszteri területen kellene be­indítania a földrendezést, ami így nagyjából 30 évig tartana. Évente erre 30,8 millió eurót kellene fordí­tania az államnak” - nyilatkozta még tavaly Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. Elnöki vétó A parlament tavaly november 27- én el is fogadta a földrendezéssel kapcsolatos szabályok módosítását, amit azonban Zuzana Caputová ál­lamfő december 20-án megvétózott, és visszautalt a parlamentnek újra­tárgyalásra. Caputová szerint kétsé­ges, hogy az elfogadott jogszabály összhangban van-e az alkot­mánnyal. Úgy véli, a törvény nega­tív hatással lenne a kis- és közepes gazdálkodókra, vagyis azokra, akik ténylegesen megművelik a földet. A tagosított földterületek tulajdonosait sújtó korlátozásokat és a bérlők ja­vára hozott intézkedéseket az elnök szerint a jogszabály nem indokolja meg kellőképpen. „Ha a földrende­zésről szóló törvényt újra el akarják fogadni, akkor azt előbb módosítani kell, a módosítást pedig komoly szakmai eszmecserének kell meg­előznie” - vallja Caputová. Tiltakozik a szakma A szakemberek nem értenek egyet a köztársasági elnök érvelésével. A Geodéták és Kartográfusok Mun­káltatói Szervezete (ZZGK) szerint a parlament által elfogadott javaslat nem alkotmányellenes, és a mielőb­bi elfogadásával mindenki csak nyerne. „Az eddigi tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy a föld­­rendezéssel kapcsolatos jogszabály elegendő féket és ellensúlyt tartal­maz ahhoz, hogy a földtulajdonosok jogai ne csorbuljanak” - nyilatkozta Vladimír Uhlík, a ZZGK igazgató­­tanácsi elnöke. Szerinte épp az je­lentene gondot minden érintett fél­nek, ha a parlamentnek nem sike­rülne megtörni az elnöki vétót. Ez esetben ugyanis maradnának a ko­rábban érvényes szabályok, ame­lyek miatt a földrendezés továbbra is rendkívül lassú lesz, és több lesz az ezzel kapcsolatos hiba is, az új sza­bályok ugyanis jóval szigorúbb el­lenőrzésekkel számolnak. Az Iness korábban ugyanakkor arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a jelenlegi kor­mánynak olyan szabályokat kellene hoznia, amelyekkel a következő kormányok is egyetértenek, hiszen a földrendezést nem lehet pár éven belül megoldani, miközben a folya­matos változtatásokkal több kárt okoznak, mint hasznot. Az ügy vég­kifejletére egyébként már nem kell sokat vámunk: a köztársasági elnök által visszadobott jogszabály sorsá­ról a parlament legközelebbi, január 21-én kezdődő ülésén döntenek a képviselők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom