Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-02 / 1. szám
www.ujszo.com | 2020. január 2. ISKOLA UTCA 113 Előadás Loláról a pozsonyi egyetemen Ötvös Anna tudja, hogyan ragadja meg hallgatósága figyelmét, s ehhez hitelessége és munkájához fűződő szenvedélye nagyban hozzájárul (Fotó: MT) Ötvös Anna kassai helytörténész és a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik szervezője a Mesterkurzus program keretében látogatott el a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére. Előadáséban bemutatta Márai Sándor feleségéhez, Matzner Ilonához (Lola) kötődő kutatómunkájának folyamatát. A rendezvényt a Szenei Molnár Albert Egyesület szervezte, és a Kult Minor támogatásával valósult meg. A Mesterkurzus program keretében megrendezett előadás témája, Ötvös Anna több évig tartó kutatásának folyamata és gyümölcse, a Lola könyve - Kassától Márai Sándorig című kötet volt. Az előadó elmondása szerint elsősorban történész, a könyvírást egy nehéz, de szükséges feladatnak érezte, mivel kutatómunkája során olyan mennyiségű információt halmozott fel, melynek fontossága megkövetelte, hogy az anyagból könyv szülessen. Az előadás alanya, Matzner Ilona, az „ámyfeleség”, akit a legtöbben csupán Márai sokat rejtő „L.” betűje által tudunk beazonosítani. Az előadó nemcsak mint történész vagy mint Márai-kutató volt kíváncsi Lola történetére, de nőként is érdekelt volt a témában. Ebből a kíváncsiságból és tudásvágyból született meg a Lola könyve, mely betekintést enged a nagyközönség számára az író és felesége életébe, egy olyan szemszögből, amely eddig ismeretlen, fekete lyukként tátongott a Máraiéletmüben. A Lola életének feltárására irányuló munkálatok 2010-ben kezdődtek. A kutatási módszer pedig különböző forrásokra támaszkodva épült fel: oral history - a család még életben lévő ismerőseinek felkeresése, meginteijúvolása; anyakönyvi kivonatok feldolgozása; a monográfiák és a korabeli sajtó felkutatása; fotók keresése és megfejtése. Ezen munkafolyamatok bemutatása alkalmával az így szerzett adatok ismertetése sem maradt el. Az anyakönyvi kivonatok feltárása során kiderült, kik voltak Lola szülei és nagyszülei, és ők milyen szerepet játszottak Kassa társadalmi életének alakulásában. Ezután következett a korabeli sajtó fontosságának hangsúlyozása. Az előadó rámutatott arra, hogy ezek a napilapok számos olyan, néha lényegtelennek tűnő információt tartalmaztak, amelyek későbbi munkája során remek kiindulópontként szolgáltak. A legnagyobb kincsesláda a fényképalbum volt, mely több mint 400 fotót rejt. Ezek megfejtése során halmozódott fel a legnagyobb mennyiségű adat, itt határozta el Ötvös Anna, hogy könyvbe foglalja kutatásának eredményét. A Lola-életrajz feltárásán kívül Ötvös Anna megfejtette a Moskovits - Horovitz családok viszonyát, feltárta a korabeli Kassa szabadkőműves páholyával kapcsolatos anyagokat, illetve olvashatóvá váltak Márai Sándor első írásai, melyeket még 1915-ben közölt a Felsőmagyarország című lapban, melynek tulajdonosa Lola édesapja volt. Ennek következtében sok irodalomtörténeti felvetés került tisztázásra, és sok, eddig hiányos információ lett teljessé. A könyv sikerének tudható be az az eredmény, miszerint kutathatóvá váltak Lola naplói is, melyeket eddig elzárva tartottak az érdeklődők elől. Ötvös Annának ezzel egy álma vált valóra, a kutatás pedig folytatódik. A naplók feldolgozásában kollégája, Mészáros Tibor lesz segítségére. Ennek köszönhetően az irodalomtörténet még közelebb került ahhoz, hogy a Márai-életmű teljes legyen, és egy objektív, mindenre kiterjedő képet adjon az író sorsáról. Ötvös Anna tudja, hogyan ragadja meg hallgatósága figyelmét, s ehhez hitelessége és munkájához fűződő szenvedélye nagyban hozzájárul. Nemcsak Matzner Ilonáról kaptunk egy sokkal színesebb képet, de azzal kapcsolatban is sok hasznos információval gazdagodtunk, hogyan zajlik egy kutatómunka, melyek ennek az árnyoldalai, a buktatói, melyek azok a helyzetek, amikor nem szabad feladni, és hogyan kezeljük azokat a szituációkat, mikor a dolgokat nem szabad tovább erőltetni, és néhány célunkról le kell mondani.^“ Vörös Viktória, a pozsonyi Comenius Egyetem kiadványszerkesztő szakos hallgatója Az ipolysági SzondySokk Kisszínpad Radnótija Előadásuk valamennyi helyszínen derültséget, megrendülést, mély csendeket, vastapsot váltott ki (Schulcz Patrik felvétele) Akikre büszkék vagyunk Az ipolysági Szondy György Gimnázium SzondySokk Kisszínpadának 2. évada a Radnóti-emlékév jegyében zajlott. A próbafolyamat során a csoport tagjai Radnóti Miklós születésének 100., halálának 75. évfordulója apropóján ismerkedtek meg a 20. századi magyar költészet egyik jelentős életművével. Versek, Radnóti és Gyarmati Fanni naplójegyzetei, levelek, irodalomtörténeti tanulmányok nyomán állt össze az Eaton Darr - A lélek hossza 7 képben című színpadi játék, melyből nem csupán a költő arca, alkotói pályája rajzolódott ki, hanem a kor is, mely döntően beleszólt a költői-emberi sors alakulásába. A címbeli Eaton Darr a költő játékos maszkja, az angolosan csengő álnévben a költő fordított neve rejlik. Radnótit a tragikus életesemények felől szokás megközelíteni, a SzondySokk előadása azonban árnyaltabb képet fest a költőről, megmutatva a derűsebb időszakokat és szövegeket is. A forgatókönyvet N. Tóth Anikó úgy szerkesztette meg, hogy a középiskolások Radnóti élményei, tapasztalatai, versei nyomán saját vívódásaikra, kérdéseikre is válaszokat kaphattak, illetve áthallásokat érzékelhettek a költő kora és saját jelenük között. Az előadás fontos eleme a zene: Podhorszky Márk több Radnótiverset is megzenésített, Béres Gábor kórusművet írt, Stranák Zoltán pedig kísérőzenét komponált a darabhoz. A színpadi játékot Köteles Judit és N. Tóth Anikó rendezte. Az Eaton Darr - A lélek hossza 7 képben című előadás bemutatója Ipolyságon, a Menora Saag Centrum Artisban volt 2019. május 25-én az Ipoly Menti találkozások rendezvénysorozat keretében. A SzondySokk részt vett a Radnóti-előadással 2019. június 12-én a Jókai Napokon Komáromban. A csoport meghívást kapott a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem által középiskolások számára és Radnóti életműve témájára szervezett IX. Legere Irodalmi Verseny december 4-én tartott zárófordulójára. December 6-án pedig a budapesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola diákjainak tartott két előadást a SzondySokk. Az előadás valamennyi helyszínen derültséget, megrendülést, mély csendeket, vastapsot váltott ki. Radnótirajongókban és az életművet felületesen ismerőkben egyaránt hosszan rezonált megannyi érzés és gondolat, amit a diákszínjátszók szövegben, látványban, zenében, gesztusokban közöltek. (zá) A Zenit a középiskolások készségének, lelkesedésének, képzeletének, találékonyságának, kreativitásának versenye, amely a programozásra, az elektrotechnikára, valamint a gépészetre összpontosít. Több kategóriában 35 éves múltra tekint vissza, a gépészeti tantárgyakban 20 éve szervezik meg. Célja a tehetséges tanulók felkutatása, támogatása, elméleti ismereteik és gyakorlati képességeik, rátermettségük fejlesztése. A 2019/20-as tanévben a verseny kerületi fordulója a Galántai Műszaki Szakközépiskolában volt. A verseny elméleti és gyakorlati részből állt. Az elméleti részben a tanulóknak technológiai folyamatot kellett kidolgozniuk, és tesztet oldottak meg, amely a szaktantárgyak tananyagára épült. A gyakorlati részben tervrajz alapján gépészeti terméket kellett előállítaniuk. A Dunaszerdahelyi Műszaki Szakközépiskolát Anda András 3. évfolyamos tanuló képviselte gépi fémforgácsolás kategóriában. Iskolánk diákja a kerületi versenyen 1. helyezést ért el, így jogot szerzett az országos döntőben való részvételre, amelyre idén februárban kerül sor. László Áronnak, ugyancsak harmadikos tanulónak ebben az erős versenyben a 4. helyet sikerült megszereznie. Az elektrotechnikai versenyben iskolánkat Kovács Krisztián képviselte, ő 3. lett a népes mezőnyben. Az elért eredményekhez szívből gratulálunk! Nagyon büszkék vagyunk rátok! Pálffy Edit tanár Anda András (balról) az 1. helyet szerezte meg, László Áron a 4., Kovács Krisztián a 3. helyen végzett a népes mezőnyben (Fotó: Biaskovics Barnabás)
