Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-14 / 10. szám

www.ujszo.com | 2020. január 14. KULTÚRA 117 Első lemezén dolgozik a Pósfa Iván András brácsás azt mondja, minél több emberhez szeretnék eljuttatni a szlovákiai magyarság népzenéjét APósfa zenekar tagjai: Iván Péter, Iván Zoltán, Gólya Márton, Csiba Júlia, Iván András, Álló István (A zenekar archívuma) BALOGH MÁRTA Az egyházgellei Pósfa zenekar 2010-ben alakult. 2017-ben megnyerték kategóriájukat a Fölszállott a páva tehetség-kutatóban. Azóta megszaporodtak a fellópóseik és táncházaik. Iván Andrással, a zenekar brácsásával, és egyik alapítójával beszél­gettünk a csapat és a népzene szerepéről. Mikor találkoztál először a nép­zenével? Pici gyermekként megtanultuk például a Boci, Boci tarka, Bújj, bújj zöld ág, Szeretnék szántani, Cifra palota című gyerekdalokat, amelyek a képzettársításnak köszönhetően nagyon mélyen beágyazódnak egy gyermek emlékezetébe. Akkor nem értettem az ilyen dalok értelmét és származását, de kisgyermekként nagyon szerettem őket, mert énekel­ni lehetett, és dalonként változó já­tékok is társultak hozzájuk. Melyik hangszer áll a legköze­lebb szívedhez? Hatéves voltam, amikor elkezd­tem gitározni. Tizenöt éves korom­ban jött a nagybőgő, majd a brácsa. Végzettségem szerint nagybőgős vagyok, de a zenével töltött időm nagy részét mégis a brácsa teszi ki, amin a Pósfa zenekarban zenélek már lassan tíz éve. Hogy melyik hangszer a kedvencem, azt nehéz megmondani. Mikor, mire van szükség. Egy új hangszer megisme­rése és elsajátítása új távlatokat tud nyitni a zenében. Milyen hatással van, volt a nép­zene az életedre? A zenélés előtt a kamaszok átla­gos életét éltem, számítógépes játé­kok és egyéb haszontalan időtöltés mellett. Aztán a somorjai Harmonia Classica kamarazenekarral és a Pós­fa zenekarral való fellépéseknek kö­szönhetően fokozatosan felhagytam a számítógép előtt töltött időpazar­lással. A népzenének köszönhetően a zenekarral eljutottunk olyan he­lyekre, ahova nem is gondoltuk vol­na, hogy valaha eljutunk. Már tizen­évesen sejtettem, hogy a zene na­gyon meghatározó elem lesz az éle­temben, de nem gondoltam volna, hogy az pont a népzene lesz. A népzenén kívül milyen zenét szeretsz hallgatni? A népzene kitölti az életem nagy részét, de a komolyzene, a jazz és valamennyi könnyűzenei műfaj a kedvenceim közé tartozik. A ma­gyar népzene népünk kultúrájának szerves része, és csak mi értjük, érezzük igazári. A komolyzene ne­mesít, több figyelmet igényel a hallgatása, és olyan zenei élményt nyújt, amit más nem. A jazz által egy újabb világ nyílt meg előttem. A rockzene már egészen kicsi korom­ban megfogott, és hatévesen gitá­rozásra inspirált. Egyik műfajjal sem hagytam fel azóta sem, sőt, in­kább mélyebbre és mélyebbre igyekszem ásni bennük. Mindig van mit felfedezni. Szerinted mitől függ, hogy egy gyermek, illetve fiatal hogyan vi­szonyul a népzenéhez, mekkora szerepet játszik ebben a család? Az, hogy a szülő milyen zenét hallgat otthon, erősen megalapozza a gyermek fejlődését. Az altatók és gyerekdalok által a gyermek már kiskorában találkozik a népzenével. A népdalok szeretetét csak tovább kell adnunk. A népzene egyfajta sta­bilitást is ad, identitást, közösséghez való tartozást, amit megadhat más műfaj is, csak ehhez kultúrtörténeti­­leg mégis több közünk van. Hogyan alakult meg a Pósfa ze­nekar? A zenekar létrejötte elég hosszú folyamat volt. Édesapámat is elkap­ta a táncházmozgalom szele még ti­zenéves korában, és próbálkozott is sokat a népzenével, zenekar alapí­tásával, de ez végül a katonai szol­gálat és a családalapítás miatt alább­hagyott nála. Később, harminc év után teljesült egy régi vágya. Kirán­dulni mentünk Erdélybe. Kalota­­szentkirályon egy népzenei és nép­tánctáborba sodródtunk. Mi, gyere­kek, akkor még azt sem tudtuk pon­tosan, milyen az igazi népzene és néptánc. Egész este csak ámultunk­­bámultunk. Ennek az élménynek a hatására kezdtünk el együtt zenélni. Édesapám útnak indította a zene­kart, majd útjára is engedte. Ennek immár tíz éve. Mit adott nektek a Fölszállott a páva? A műsorban nyert tapasztalatokra és szakmai tanácsokra nagyon sokat építettünk. A továbbfejlődésünkben és a tevékenységünk tudatosságának megerősítésében komoly szerepe volt. Az ott szerzett tapasztalatok, kapcsolatok, barátságok nagy mér­tékben előrelendítettek bennünket. Hova hívnak benneteket a leg­gyakrabban fellépni? Szlovákiá­ban vagy Magyarországon zenél­tek többször? Leginkább a környékre, a Csal­lóközbe, de Szlovákia távolabbi magyarlakta régióiban is muzsiká­lunk, egészen Bodrogközig. Szíve­sen megyünk, ha jön egy felkérés, akár a legkeletibb régiókba is. Mi­vel a zenekar fő irányvonala a fel­vidéki népzene, úgy gondolom, ez szerencsés egybeesés is. Mind­emellett Magyarországon és másutt is fel-felbukkanunk, és mindenho­vá örömmel visszajárunk, de egye­lőre a hazai pálya a dominánsabb. Szeretünk a helyieknek helyit mu­zsikálni. Mit szeretnétek a népzenével üzenni? Azt, hogy a népzene ugyanúgy él­vezhető és átélhető, mint bármelyik másik műfaj, ha közel engedjük ma­gunkhoz. Ugyanúgy tud komoly és könnyed lenni, ugyanúgy tud líraian lágy és zúzósan kemény lenni, mint más zenei műfaj. Mellette szól az is, hogy a mi kultúránkból táplálkozik, anyanyelvűnkön szól hozzánk. Vol­taképp a magyar zenei anyanyel­vűnk szólal meg benne. Mit kell tudni a táncházaitok­ról? A gyerkőcöktől a nyugdíjasokig színes a közönségünk. Egy energiá­val teli kisgyermeknek nagyon fon­tos a koordinált mozgás. A néptánc­cal észrevétlenül ivódik belé az, amit nagyszüleiktől, dédszüleiktől láttak. A tánc mellett a kézműves-fog­lalkozás is fontos pillére a tánchá­zainknak, ahol a gyermek a fantázi­áját és kreativitását is próbára teheti, fejlesztheti. Bárki, aki szeret táncol­ni vagy szeretne megtanulni, szeret énekelni vagy csak szereti a jó mu­zsikát, és jó hangulatú estékre vá­gyik, ne habozzon, látogasson el egy táncházba! Szóljunk a zenekar terveiről is. Jelenleg egy CD-n dolgozunk. Szeretnénk végre kiadni első leme­zünket és megmutatni a nagyközön­ségnek. Ez már folyamatban van. Alig várjuk az eredményt és a kon­certeket, hogy minél több emberhez eljuttassuk a szlovákiai magyarság népzenéjét. Oscar-jelölést A Joker Todd Phillips Joker című filmje kapta a legtöbb, 11 Oscar-jelölést, Martin Scorsese Az ír című maffia­eposza, Sam Mendes 1917 című alkotása és Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywood című filmje 10-10 kategóriában esélyes a díjra. Los Angeles. Az Akik maradtak című magyar film, és a cseh-szlovák koprodukcióban készült A festett madár nem kapott jelölést a legjobb nemzetközi film kategóriában, bár mindkét alkotás ott volt a szűkített listán a legjobbaknak vélt 10 mű kö­zött. Az amerikai filmakadémia teg­nap jelentette be 24 kategóriában Oscar-jdőléseit. A legjobb film me­zőnybe kilenc produkció jutott be: Az aszfalt királyai, Az ír, a Jojo nyu­szi, a Joker, a Kisasszonyok, a Há­zassági történet, az 1917, a Volt egy­kapta a Joaquin Phoenix, aki Oscar-esélyes a Joker főszerepével, az amerikai kritikusoktól is megkapta a legjobb színésznek járó díjat legtöbb szer egy Hollywood és a dél-koreai Élősködők című film. A legjobb nemzetközi film kate­gória jelöltjei közé került a lengyel Corpus Christi, az észak-macedón Méz-királynő, a francia A nyomo­rultak, a spanyol Fájdalom és dicső­ség és a dél-koreai Élősködők. A legjobb színésznő kategóriában Cynthia Erivo (Harriet), Scarlett Jo­hansson (Házassági történet), Saoirse Ronan (Kisasszonyok), Charlize Theron (Botrány) és Renée Zellwe­ger (Judy) lett Oscar-jelölt. A színé­szek közül Antonio Banderas (Fáj­dalom és dicsőség), Leonardo Di- Caprio (Volt egyszer egy Holly­wood), Adam Driver (Házassági tör­ténet), Jonathan Pryce (A két pápa) vagy Joaquin Phoenix, a Joker sztárja kaphatja meg az Oscart. A női mellékszereplők mezőnyé­ből Kathy Bates, Laura Dem, Scarlett Johansson, Florence Pugh és Margot Robbie került a jelöltek kö­zé. A férfi mellékszereplők kategó­riában Tom Hanks, Anthony Hop­kins, Brad Pitt, Joe Pesci és AI Pa­cino kaphat Oscart. A legjobb rendező kategória me­zőnyében Bong Dzsun Ho (Élőskö­dők), Sam Mendes (1917), Todd Phillips (Joker), Martin Scorsese (Az ír) és Quentin Tarantino (Volt egy­szer egy Hollywood) jutott a díj kö­zelébe. (MTI, k) Quentin Tarantino, akinek Volt egyszer egy Hollywood című filmje az ameri­kai kritikusok vasárnap esti díjátadóján megkapta a legjobb film díját, több, köztük a legjobb rendező kategóriában is Oscar-közelbe került (Fotók: tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom