Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-13 / 9. szám

www.ujszo.com | 2020. január 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki fog itt kormányozni? A bizonytalan helyzet a szélsőségeseknek kedvez SÁNTA SZILÁRD Ha a Smer, az SNS és Kotlebáék által támogatott -a közvéle­mény-kutatások pártpreferenciára vonatkozó - 50 napos moratórium érvényben lenne, akkor az állampol­gárok már január 10-től nem tudhat­nák meg a sajtóból, hogy milyen összetételű parlamentre lehet számí­tani a választás után. A szégyenteljes, antidemokratikus törvénymódosítás hatályát végül, az elnöki vétó meg­törése után, az Alkotmánybíróság függesztette fel. Érvényben maradt tehát a 14 napos moratórium, egy közösségi kampány kezdeményezői azonban ezt az időszakot is indoko­latlannak tartják. A www.50dni.sk oldalon közösségi finanszírozással összegyűjtöttek négy felmérésre 45 753 eurót, amellyel 147 százalékra teljesítették az előzetesen meghatá­rozott tervet, a megszabott célösszeg 31 000 euró volt. Az aktivisták feb­ruár 20-án és 26-án a Focus és az AKO ügynökségtől megrendelt 2-2 felmérés eredményeit küldik el a kö­zösségi finanszírozás támogatóinak. Ezt az eljárást nem tiltja a törvény, tehát az állampolgárok egy csoportja ugyanazon információk birtokában lesz, mint a politikusok. Az első, nagyobb csodálkozást ki­váltó felmérés eredményeit 2020-ban az AKO-ügynökség jelentette meg. Miközben a szlovákiai magyar sza­vazók a Híd és az MKÖ versengésére összpontosítanak, érdemes nagyobb figyelmet szentelni a szlovák pártok esélyeinek, hiszen á nagyobb parla­menti pártok politikája döntően be­folyásolja az ország jövőjét és a szlovákiai magyarok boldogulását, mindennapi életét. A Smer támogatottsága tovább csökken, 17,7 százalékot mértek a legesélyesebb pártnak - Zuzana Caputová köztársasági elnök azt nyilatkozta pár napja, hogy a vá­lasztás győztesét bízza meg a kor­mányalakítással, tiszteletben tartva a szavazók döntését. A legnagyobb meglepetés a felmérésben talán az, hogy az ellenzék legerősebb pártja az új néven kampányoló Kotlebáék -Mi Szlovákiánk Néppárt 11,7 százalékkal. A korrupciós botrá­nyaiban és belső viszályaiban ful­dokló legerősebb kormánypárt mö­gött azok a fasiszták erősödnek, akik már jó ideje nagyobb hírverés nélkül járják az országot és telt há­zas találkozókon ígérik, hogy a honban új rendet szülnek. A straté­giájuk nem az, hogy rögtönzött saj­tótájékoztatókon folytatják a szó­párbajt, mely során az üzenetek gyorsan elhalnak a médiazajban, hanem a zöld pólós legények sze­mélyes találkozókon igyekeznek szorosabbra fűzni a kapcsolatot a választóikkal, amit intenzív kap­csolattartás kísér a közösségi médi­ában. Az újságíró-gyilkosság óta talajt vesztett kormánykoalíció megfeledkezett a szélsőségek ellen emelt gátról, sőt a Smer több alka­lommal kérte Kotlebáék támogatá­sát a parlamentben. Ha február 29-e után egy magát szociáldemokratá­nak tartó párt a fasisztákkal szövet­kezik, akkor az uniós pénzcsapok elzárását kockáztatja, és a Kotlebá­­ékkal kötött szövetség brüsszeli szégyenpadra ültetné az országot és elszigetelődéshez vezetne. Elég felidéznünk Kotlebáék beszterce­bányai tevékenykedését, hogy tud­juk, mit tennének az ország fonto­sabb intézményeivel. Jelen állás szerint az ellenzék de­mokratikusabb pártjai sem tudnak stabil kormányt alakítani. Vagy az „osztrák minta”, a „fura” kormány­­koalíció létrehozása marad (tulaj­donképpen ajelenlegi Smer-Híd- SNS-kormány is ilyen), vagy meg­ismételt választás jöhet. A bizony­talanság viszont a szélsőségesek további erősödésének kedvez. Merkel és Putyin megígérte egymásnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezését (Lubomir Kotrha karikatúrája) Léket kaphat a zászlóshajó SIDÓH. ZOLTÁN még jó időket élünk, de lassan gyülekeznek a fel­hők. Arról, hogy öt év múlva mi lesz itt, ezekben a hónapokban születik döntés - ez nem egy zavaros, hosszú távú időjárás-előrejelzés, hanem Alexander Matuseknek, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) vezetőjének gondolata Szlovákia legfontosabb iparágazatának jövőjéről. A szövetség napokban közzétett mérlegvonása szerint a négy szlovákiai autógyár tavaly mintegy 1,1 millió gépkocsit állított elő, ami azt jelenti, hogy az 1000 fore jutó 202 autóval az ország továbbra is világelsőnek számít. Éz pompásan hangzik, viszont annak ellenére, hogy tavaly teljes fordulatszámra kapcsolt a nyitrai Jaguar Land Rover, 2018-hoz képest alig nőtt a termelés, és idén is csupán nagyon mérsékelt növekedés várható. A korlátok érzékelése hallatlanul fontos egy olyan ágazat esetében, amely a napjainkban stagnáló hazai ipari termelésnek gyakorlatilag a felét adja, és amely közvetve és közvetlenül 275 ezer főnek ad munkát. Ale­xander Matusek a fékező tényezők egyikét a szakképzett munkaerő hiá­nyában és a látványosan növekvő bérköltségekben látja. A ZAP első em­bere szerint lassan már a dél-európai országok bérszintjét ostromoljuk, például a pozsonyi Volkswagenben a csúcsvezetés fizetését figyelmen kí­vül hagyja már 1950 euró feletti az átlagbér, a zsolnai KIA Motorsban pe­dig 1700 euró körüli. Ehhez jön még a parlamenti választás előtti ámokfu­tás következménye, a viharosan emelkedő minimálbér, ami számos egyéb bérköltségre rárakódik, a hétvégi és éjszakai munkabérpótlékának az emelkedése, az üdülési utalványok bevezetése. A másik korlátozó tényező, hogy egyelőre a klasszikus robbanómotorok világában él a szlovákiai autógyártás, talán a Volkswagent leszámítva a többi gyártó nem lépett a hibrid és az elektromos meghajtás irányába. A nagyobb hozzáadottértéket képviselő beruházásokról szintén lemarad­tunk. A csúcstechnológiát képviselő BMW régiónkbeli beruházását el­­szipkázta Magyarország, a Jaguar Land Rover fejlesztő részlegét szintén Budapest csábította el, Csehország pedig a BMW önvezető autóinak tesz­telésére tette rá a kezét. A felsorolt problémákat összegezve kijelenthető, hogy a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt választókat szédítő, a jóléti intézkedések meghoza­tala terén folytatott versenyfutása határozottan mérsékelte Szlovákia von­zerejét, versenyképességét. A másik gond, hogy az ország hosszú ideje el­hanyagolja a felsőfokú oktatást, a kutatás és fejlesztés támogatását, amit ékesen példáz az egyébként a tudomány világából érkezett jelenlegi okta­tási miniszter ténykedése is, aki egyszerűen képtelen a tudományra fordít­ható uniós pénzforrások hatékony felhasználására. Ha ez így megy tovább, akkor hosszabb távon elsüllyedhet az ország gazdaságának zászlóshajója, az autóágazat. Ma FIGYELŐ Tóvót vesznek Trumpnak Egy jobboldali tévécsatorna felvá­sárlására készülnek Donald Trump amerikai elnök számára a republi­kánusok, hogy az megpróbáljon a Fox televízió versenytársává válni - írta a The Wall Street Journal. A párt vezető szerve, a Republikánus Országos Bizottság társelnöke, if­jabb Thomas Hicks adományok segítségével készül a One America News Network (OANN) felvásár­lására. Az ifjabb Hicks Trump kö­zeli barátja, apja, a Hicks Holdings családi vállalkozás vezetője és a Trump-kampány egyik nagy ado­mányozója. A csatornát a Hicks Holdings egyik leányvállalata vá­sárolná meg 250 millió dollárért. A Hicks-család ugyanakkor azt ál­lítja, a Republikánus Pártnak nincs köze az üzlethez, mert ifjabb Tho­­: mas Hicks lemondott a családi : vállalkozásnál betöltött pozíciójá­­: ról, amikor a párt társelnöke lett, és a csatorna iránti érdeklődés „tisztán üzletijellegű”. A televízió decemberben Rudy Giulianival, Trump elnök ügyvéd­jével együttműködve egy sor in­terjút sugárzott ukrán tisztségvise­lőkkel, és a tévé híreit Trump is gyakran idézi a Twitteren. (MTI) Fellángolt a népharag Iránban, elsöpörheti a vallási vezetést Forr a népharag Iránban az ukrán utasszállfté lelövésének kezelése miatt, a gépen ugyanis sok iráni utas volt. A katonai vezetők csak három nap után vallották be, hogy iráni rakéta lőtte le a gépet. A Forradalmi Gárda kései beisme­rése megbontotta az ország legbefo­lyásosabb tábornokának amerikai lé­gitámadásban végrehajtott likvidálá­sa után kialakult nemzeti egységet, a közösségi média bírálatokkal árasztja el az ország vezetését. Ráadásul ami­att is nagy az elégedetlenség, hogy a novemberben a benzináremelés miatt kitört kormányellenes tüntetéseken emberek százai haltak meg. „Nagyon kényes időszak ez, a ve­zetésnek komoly hitelességi problé­mája van. Eltitkolta az igazságot, majd rosszul kezelte a helyzetet” - mondta egy neve elhallgatását kérő, egykori magas rangú iráni vezető. Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni papoknak sikerült megaka­dályozniuk, hogy kikerüljenek a ha­talomból, ám a velük szembeni bi­zalmatlanság egyre mélyül. „A rend­szer egyre inkább elveszíti hitelét, és tovább nehezítik helyzetét a Wa­shingtonnal való szembenállás miatti gazdasági problémák” - véli Daniel Byman, a washingtoni Brookings In­tézet közép-keleti szakértője. Videófelvételeken látni lehetett, amint Teheránban szombaton a tün­tetők Ali Hamenei ajatollahra, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjére utalva „Halál a diktátorra!” jelszava­kat skandálnak. Hamenei eddig min­dig a választási részvétellel indokolta a vallási vezetés legitimitását, de egyre kevésbé számíthat az irániak támogatására. „Mién szavazzak erre a rendszerre? Egyáltalán nem bízom bennük. Hazudtak a repülőgép lelö­­véséről. Miért bíznék bennünk, ha nem bíznak a népben, hogy meg­mondják neki az igazat?” - mondta a 27 éves Hesám Ganbari teheráni egyetemista. „Ezt a tragédiát nem felejti el olyan könnyen sem a külföld, sem a hazai lakosság” - mondta a Chatham Hou­se agytröszt vezető szakértője, Sa­­nam Vakil. Az iráni vallási vezetés támogatá­sának fő bázisa a múltban az állam jó­tékonyságát élvező szegény és kö­zéprétegek, de az ide tartozók az el­sők között voltak a novemberi ben­zináremelés elleni tüntetéseken. A megmozdulásokon a vezetők lemon­dását követelték, mígnem erőszakkal el nem nyomták a tüntetéseket. Az irániak dühös bejegyzései el­árasztották a közösségi médiát, a ha­tóságok szemére vetik, hogy több időt szántak az incidens tagadására, mint az áldozatok hozzátartozóinak meg­segítésére. „Ez megdöbbentette a közvéleményt. A rendszer ismét kí­méletlenül gyilkolta a saját népét” - mondta Ray Takeyh, a Külkapcsola­­tok Tanácsa (CFR) nevű agytröszt közel-keleti szakértője. A február 21 -i választáson a parla­ment mellett megválasztják a Szak­értők Gyűlését is. Ez a vallási testület hivatott kiválasztani a 80 éves Ha­menei utódját. Hamenei 1989 óta Irán legfőbb vezetője, tisztségének betöl­tését nem korlátozza korhatár. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom