Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-11 / 8. szám

8 I KÜLFÖLD 2020. január 11. lwww.ujszo.com Lelőhették az ukrán repülőt Donald Trump elnök szerint az irániak egy amerikai nagykövetséget akartak felrobbantani Kanadában élő irániak gyásza. 63 kanadai volt az ukrán repülőn. (TASR/AP) RÖVIDEN Brexit: elfogadott feltételrendszer London. Kényelmes többséggel jóváhagyta csütörtök este a lon­doni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) felté­telrendszerét rögzítő megálla­podást. Az egyezmény végleges ratifikációját célzó törvényter­vezetet a képviselők 3 napi vita után, harmadik olvasatban 330:231 arányban szavazták meg. A törvényjavaslat ezután a felső kamara elé kerül. A Lor­dok Házának tagjai a jövő héten kezdik a tervezet tárgyalását, és ha módosításokat fűznek hozzá, az indítvány visszakerül további tárgyalásra és szavazásra az al­sóházi képviselők elé. (MTI) Irán ellen is tüntettek Irakban Bagdad. Ismét ezrek tüntettek a kormány ellen Bagdadban és több dél-iraki városban, az em­berek egyúttal Amerika- és Irán­­ellenes jelszavakat is skandáltak. A főváros központjában kirob­bant tüntetésen többször fel­hangzott a „Nem Iránra! Nem Amerikára!” jelszó. Az emberek utcára vonultak az ország kö­zépső részén fekvő Kerbelában és délen, Bászrában is. Noha az ország déli részét zömében síiták lakják, a demonstrálóka síita ve­zetésű Irán Irakra gyakorolt be­folyása ellen is tiltakoznak. (MTI) Egyelőre nem lesz tűzszünet Líbiában Kairó. Halífa Haftar tábornok vezetésével a nemzetközileg el­ismert líbiai kormány ellen har­coló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) elutasította Törökország és Oroszország kezdeményezé­sét a líbiai tűzszünetről - közölte Ahmed al-Miszmári tábornok, az LNA szóvivője. „A fegyveres erők főparancsnoksága üdvözli Putyin orosz elnök kezdeménye­zését a líbiai béke megteremté­sére. De a fegyveres erők foly­tatják háborújukat az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa határozatai által terroristának minősített csopor­tosulások ellen”—mondta Misz­­mári. A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Haftar áp­rilis 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására. Döntését úgy indokolta, meg kell tisztítani az országot az egységkormány által hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól, el­lenfelei szerint valódi célja az egész országra kitelj edő katonai diktatúra bevezetése. (MTI) Egy iraki milícia szíriai bombázása Damaszkusz. Azonosítatlan, állítólag izraeli repülőgépek bombázták egy iraki milícia konvoját, továbbá fegyverrak­tárakat és járműveket péntekre virradóra a kelet-szíriai Deir-ez- Zór tartományban, a csapásban 8 fegyveres vesztette életét. Izrael az utóbbi időben több hasonló támadást hajtott végre iráni tá­mogatást élvező fegyveres cso­portok ellen a 2011 óta polgár­­háború sújtotta Szíriában. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Kijev/Ottawa. Márvide­­ófelvótel is igazolja, az iráni légvédelem tévedésből lőtte a Teheránból felszálló ukrán repülőgépet, fedélzetén 176 személlyel. Iráni és ukrán tisztségviselők megkezdték a nyomozást a Teherán közelé­ben lezuhant gép ügyében. Fontos adatokat kapott Ukrajna az Egyesült Államoktól a teheráni légi katasztrófáról. Volodimir Zelensz­­kij ukrán elnök és Vadim Prisztajko külügyminiszter tegnap az USA képviselőivel találkozott, és tőlük kapta meg az információkat az Irán­ban lezuhant ukrán utasszállító gép­ről. Az ukrán elnök nem zárta ki, hogy rakétatalálat okozta az ukrán utasszállító gép szerdai katasztrófá­ját Iránban, de jelezte, hogy ezt a le­hetséges okot még nem erősítették meg. Zelenszkij korábban sürgette a nemzetközi közösséget, hogy minél többen kapcsolódjanak be a vizsgá­latba. Már csütörtökön több ameri­kai kormányzati tisztségviselő azt állította, hogy az ukrán utasszállító repülőgépet az iráni légvédelem lőt­te le közvetlenül az után, hogy fel­szállt a teheráni repülőtérről. A Bel­­lingcat nemzetközi oknyomozó új­ságírócsoport közben bizonyított­nak találta a repülőt eltaláló rakétá­ról készült és az interneten megje­lent videófelvétel hitelességét. A Bellingcat szerint szakértőik egy csoportja megmérte azt az időt, amennyi szükséges a kamerának a robbanás hangjának a rögzítéshez, megbecsülte a helyszín távolságát, ezt pedig összevetette a videó föld­rajzi helyzetének adataival és az uk­ránjárat repülési útvonalával. Kanada válaszra vár Justin Trudeau kanadai miniszter­­elnök bejelentette, Ottawának is van­nak saját forrásból olyan hírszerzési információi, amelyek alapján „nagy valószínűséggel” egy iráni föld­­levegő rakétával lőtték le az ukrán gépet, de lehet, hogy nem szándéko­san. „Több szövetséges és saját for­rásból is van olyan hírszerzési infor­mációnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lelőtték” - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: Az amerikai képviselőház ha­tározati javaslatban megtil­totta Donald Trump elnöknek, hogy engedélye nélkül katonai erőt alkalmazzon Irán ellen. Washington. A demokrata többségű képviselőház 224:194 arányban, nagyjából párthovatarto­zás szerint szavazta meg a határozati javaslatot. Nyolc demokrata párti képviselő ellene voksolt, míg 3 re­publikánus a demokratákkal együtt támogatta. A javaslatot - amelyet a korábban hírszerzőként dolgozó, demokrata párti Elissa Slotkin kép­viselő terjesztett elő - a republiká­nus többségű szenátus szinte bizo­nyosan nem fogja elfogadni, viszont egy ettől független, de hasonló tar­talmú határozatot megvitat majd. Nancy Pelosi demokrata párti, ház­kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban min­den kérdésre választ nem kapnak. Kanada legkevesebb 63 polgárát ve­szítette el a katasztrófában. Teherán egyelőre tagad Teherán azonban egyelőre eluta­sítja, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el. „Egy dolog biztos; ezt a gé­pet nem találta el rakéta” - szögezte le Ali Abedzadeh, az Iráni Polgári Légi Közlekedési Szervezet vezető­je. „A feketedobozban található in­formációk kulcsfontosságúak a nyo­mozás számára, és nem tekinthetünk szakértői véleményként azokra a nyi­latkozatokra, amelyek megelőzik az adatok feltárását” - tette hozzá. Az interneten számos felvétel kering a robbanásról, amelyek valódisága azonban nehezen igazolható. „Meg­erősítjük, hogy a repülőgép 60-70 másodpercig lángolt, de tudományo­san nem állná meg a helyét az a fel­­tételezés, hogy valami eltalálta a gé­pet”-tette hozzá. Az Ukrán Nemzetközi Légitársa­ság (MAU) Teheránból Kijevbe tartó járata szerda reggel felszállás után azt követően zuhant le, hogy már elérte a 2400 méter repülési magasságot. A Boeing 737-800-as típusú gép fedél­zetén utazók közül senki sem élte túl a becsapódást. Összesen 176-an hal­tak meg a gép 9 fos ukrán személy­zetével együtt. Két utas volt még uk­rán állampolgárságú, a többiek to­vábbi hat ország állampolgárai: irá­niak (82), kanadaiak (63), svédek elnök ennek ellenére úgy nyilatko­zott újságíróknak, hogy a határozat „ütős”. „Amerika és a világ nem en­gedhet meg háborút” — hangoztatta Pelosi. Egyúttal megismételte ko­rábbi álláspontját, miszerint az ame­rikai kormányzat a Kászim Szulej­­máni iráni tábornok életét követelő célzott dróntámadásával „arányta­lan és provokatív légicsapást hajtott végre Irán ellen a kongresszus meg­kérdezése nélkül, ezzel veszélybe sodorva amerikaiakat”. A voksolás előtt Trump a Twitteren kifejezte abbéli reményét, hogy a republiká­nus képviselők Nancy Pelosi - aho­gyan fogalmazott - „őrült határoza­ta” ellen szavaznak. Donald Trump kijelentette: ha a Kászim Szulejmáni tábornok elleni csapás tervéről egyeztetett volna a kongresszussal, akkor a demokrata (10), britek (3), afgánok (4) és né­metek (3). A katasztrófa órákkal az után történt, hogy Irán rakétacsapást mért Irakban két amerikai katonai bá­zisra, hogy megtorolja Kászim Szu­lejmáni iráni tábornok meggyilkolá­sát. Az iráni Forradalmi Gárda kü­lönleges egységének parancsnokával az amerikai hadsereg egy célzott lé­gicsapásban végzett előző héten. Külföldiek is nyomoznak Iráni és ukrán tisztségviselők megkezdték a nyomozást a Teherán közelében lezuhant ukrán utasszál­lító ügyében - közölte az iráni pol­gári repülési hatóság. A vizsgálat fő célja a becsapódás helyszínéről összegyűjtött, megrongálódott feke­tedoboz adatainak kinyerése és elemzése. Irán jelezte: egy-két hóna­pig tarthat az információk feldolgo­zása. A teljes vizsgálat egy-két év alatt fejeződhet be Teherán szerint. „Inkább Iránban dolgoznánk fel a fe­ketedobozok adatait” - mondta Ali Abedzadeh, aiz Iráni Polgári Légi Közlekedési Szervezet vezetője. „Azonban ha úgy látjuk, hogy azok károsodása miatt ezt nem tudjuk megtenni, akkor segítséget fogunk kérni” - tette hozzá. Az ukrán nyo­mozók több forgatókönyvvel szá­molnak, köztük azzal, hogy a repü­lőgépet egy - az iráni hadsereg által használt - orosz gyártmányú Tor ra­kétával lelőtték. A tisztségviselők közül többen részt vettek a maláj lé­gitársaság 2014-ben Kelet- Ukrajnában lelőtt MH17-es gépe Nancy Pelosi házelnök (tasr/ap) pártiak kiszivárogtatták volna azt a hamis hírek sajtójának. Az elnök, akit hívei éljenzéssel és dübörgő tapssal ügyében folytatott vizsgálatban. Az iráni hatóságok felkérték az amerikai Boeing gyár, továbbá Fran­ciaország és Kanada szakértőit, hogy az ukrán tisztviselők mellett vegye­nek részt a repülőgép szerencsétlen­ségének vizsgálatában - jelentette az iráni média. Az AP amerikai hírügy­nökség szerint az amerikai vagy a ka­nadai szakértők részvétele abban, hogy megdönthetetlen bizonyítékot mutassanak fel a gép lelövésére, még ha az nem is szándékosan történt, drá­mai következménnyel járhat az iráni közvéleményben. Az iráni közvéle­mény ugyan tiltakozott Kászim Szu­lejmáni meggyilkolása ügyében, azonban ugyanakkor még élénken emlékeznek arra, hogy a kormány ta­valy év végén milyen hevesen reagált a romló gazdasági helyzet miatt ki­robbant tiltakozásokra. Több száz til­takozó meghalt a hatósági fellépések nyomán. A hatalomban most újabb repedések keletkezhetnek, ha kide­rül, az iráni hatóságok felelősek 176 ember, többségében iráni, valamint iráni-kanadai kettős állampolgár ha­láláért - írta az AP hírügynökség. Újabb amerikai szankciók Az Irán elleni új szankciókat már jóváhagytam, és azonnali hatállyal érvénybe lépnek — közölte Donald Trump amerikai elnök. A Fehér Ház rövid időn belül be is jelenti az új szankciókat, amelyek a változatlanul érvényben lévő korábbi büntetőin­tézkedésekhez képest is keményeb­bek lesznek. Trump ismételten kitért a múlt péntekre virradóra végrehaj­tott célzott dróntámadásra, és ismét „szörnyetegnek” nevezte a támadás­ban megölt iráni Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gár­da Kudsz nevű különleges egységé­nek vezetőjét. „Egy igazi szörnyet csíptünk el. Kiemeltük őket, és ennek már régen meg kellett volna történ­nie” - mondta, utalva arra, hogy Szu­­lejmánival együtt a támadásban meg­halt az iraki Abu Mahdi al-Muhan­­disz, az iráni támogatású iraki milí­ciák szervezetének, a Népi Mozgó­sítási Erőknek a vezetője is. Az elnök először szólt arról, hogy Szulejmáni milyenmerény letet készített elő. Mint mondta: a hírszerzési jelentések sze­rint egy amerikai nagykövetséget akart felrobbantani. Ezt az informá­ciót eddig sem ő, sem az amerikai kormányzat tagjai nem említették. fogadtak Ohióban, élesen bírálta a washingtoni képviselőház demokra­ta párti politikusait. Részben az iráni tábornok elleni célzott dróntámadás miatt őt ért kritikáikért, részben pe­dig mert a demokrata párti többségű képviselőház csütörtök este olyan, egyébként nem kötelező érvényű ha­tározatot fogadott el, amely korlá­tozná a hatalmát egy Irán elleni eset­leges újabb csapásmérést illetően. Trump felvetette, ha előzetesen megvitatta volna a dróntámadás ter­vét demokrata párti törvényhozókkal -köztükNancy Pelosi házelnök és az általa „kis ceruzanyakúnak” titulált Adam Schiff képviselővel, a hírszer­zési bizottság vezetőjével -, ők azonnal részleteket szivárogtattak volna ki a baráti sajtónak. Trump ezt követően a sajtót ismételten hamis hírek gyárainak minősítette. (MTI) Tiltanák Trumpnak az engedély nélküli támadást

Next

/
Oldalképek
Tartalom