Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-11 / 8. szám
KÖZÉLET Majd’ minden ötödik magyar választó még nem tudja, melyik pártra fog szavazni SZALAY HAJNALKA Pozsony Az idei év legelső, pártpreferenciákat mérő AKO- felmóróse szerint sem jutna magyar párt a parlamentbe: a Híd 4,1%-ot, a Magyar Közösségi Összefogás pedig 2,596- ot kapott volna, ha a parlamenti választást január 7. és 9. között tartották volna. „Durván a megkérdezett magyar nemzetiségűek 46%-a szavazott volna a kifejezetten őket megcélzó pártok valamelyikére - mondta Václav Hrích, az AKO közvélemény-kutató intézet igazgatója. - Körülbelül 33% százalékuk választott volna más pártot, leginkább a Za l’udíra, az OEaNO-ra és Kotlebáékra szavaztak volna, a többiek pedig még nem tudták megmondani, mely pártot választanák. Az azonban pozitív, hogy készülnek szavazni, csak még nem tudják, kire.” Indulhat a mobilizáció A két magyar párt, a Híd és az MKÖ támogatottsága az AKO mérései szerint november óta növekedett, és ez azt jelzi, hogy minél közelebb van a választás, az emberek annál jobban elkezdik figyelni azokat a mozgalmakat, amelyek elsődlegesen őket szólítják meg. „Sok múlik a mobilizáción” - véli Hrích. A Focus közvélemény-kutató intézet december közepén mindkét politikai pártnak azonos, 4,3%-os támogatottságot mért. „Hogyha az októberi felmérésünket vesszük, ahol az MKP 3,2%-ot, a Magyar Fórum 0,7%-ot, az Összefogás pedig 0,4%-ot szerzett, akkor talán nem lehet különösebben meglepő az eredmény” - nyilatkozta akkor lapunknak Martin Slosiarik, a Focus vezetője azzal, hogy leginkább a 2016-ban MKP-ra szavazók választanák az új formációt, valamint azok, akik ekkor nem mentek szavazni, de egy ilyen választási párt létrejötte motiválja őket a részvételre. Hrích a Focus eredményeivel kapcsolatban elmondta, mivel a két ügynökség metodikája különbözik, nem lehet összehasonlítani a végső számokat. „Szükség lesz még néhány mérésre, hogy képet kapjunk az elsődlegesen magyarokat megszólító pártok támogatottságáról. A trend a fontos. Én egyelőre egyik Pártok támogatottsága január 7. és 9. között Smer 17,7 Kotlebáék 11,7 Za Tud! 10,4 PS/Spolu 9,1 OLaNO 8,3 Sme rodina 7,6 SaS 6,8 KDH 6,2 SNS 6,2 Híd 4,1 Dobrá volba 3,2 MKÖ 2,5 Adatok százalékban. • Forrás: ta3.com párt felett sem törnék pálcát, még rengeteg időnk van” - magyarázta az AKO igazgatója. Magyarok nélkül? A két intézet igazgatója egyetért abban, hogy kicsi az esély arra, hogy mindkét magyar politikai szubjektum bejusson a parlamentbe. „Őszinte leszek: ha, akkor az egyik közülük. A számok sem nagyon engedik, hogy két párt lépje át az 5 százalékos küszöböt. Természetesen előfordulhat, ha valami következtében a többi pártra szavazók között alacsony volna a részvétel, például egy nagyobb párt vezetője visszalépne, és a szimpatizánsai ez miatt nem mennének el szavazni, akkor az állandó szavazókkal bíró pártok esélyei megnőnének - mondta Hrích. - A legoptimálisabb egy szubjektum volna, amely szinte biztos, hogy megugomá az 5%-ot.” Ugyanígy vélekedik Slosiarik is. „Nem gondolom, hogy jelenleg létezik annyi »szabad« választó, akiket megszólíthatna a két párt” - nyilatkozta a Focus intézet igazgatója. Szóles koalíció Az AKO közvélemény-kutató intézet a TA3 televíziónak készített felmérése szerint kilenc párt jutna parlamentbe. A Smer a szavazatok 17,7%-kával a legtöbb támogatást szerezte volna, ha januárban járultunk volna az urnákhoz. Mindezzel 31 képviselőt juttathatott volna a parlamentbe. A jelenlegi kormánykoalíció másik tagja, az SNS 6,2%kal 11 mandátumot szerzett volna. Mivel a Hídnak nem sikerült volna megugrania a bejutáshoz szükséges 5%-ot, a jelenlegi koalíciónak csak 42 mandátuma lenne, így nem tudnának kormányt alakítani. A második legtöbb szavazatot a szélsőséges, Marian Kotleba irányította Kotlebáék - Mi Szlovákiánk Néppárt kapta volna, így ők 21 honatyát delegálhatnának a parlamentbe. Eme három pártnak együttesen 63 képviselője lenne, és ez még mindig kevés a kormányalakításhoz. Egy 77 képviselőből álló koalícióhoz szükség lenne a Boris Kollár vezette Sme rodina 14 képviselőjére. A pártelnök azonban már korábban elmondta, nem tudja elképzelni, hogy kormányt alakítson az SNS-szel és a jelenlegi ESNS- szel. Kollár ugyanakkor tegnap kijelentette, csak olyan koalícióban fog részt venni, amelyben megkapja a belügyminisztériumot vagy a védelmi tárcát. Az ellenzéknek szintén nehéz dolga lesz a kormányalakításkor. Mivel a legtöbb közülük előre kizárta, hogy a szélsőségesekkel és a Smerrel kormányozzon a jövőben, a felmérés eredményei alapján a már említett Sme rodina nélkül nem alakulhatna többségi ellenzéki kormány. Andrej Kiska pártja 18, a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója 17, az OEaNO 15, az SaS 12, a KDH pedig 11 képviselőt ültethetne a törvényhozásba, így a 63 ellenzéki sem tudna Kollárék nélkül kormányozni. Nyomon követi a Transparency a pártok kampánykiadásait CZÍMER GÁBOR Az MKÖ és a Híd is igyekszik tisztózni, hogy honnan szerezték és mire költik a kampány során felhasznált anyagi forrásokat. A Transparency International Slovensko (TIS) is szigorúan ellenőrzi a politikai szubjektumok transzparens számláira érkező ki- ás befizetéseket. Mi azt néztük meg, az egyes jelöltek mennyivel és miből támogatták pártjuk kampányát. A kiadási oldal Az MKÖ esetében a TIS a kifizetések céljának homályossága mellett azt kifogásolta, hogy az Inhouse Media nyitrai cégnek utaltak át 50 ezer eurót, amely ezen a néven december óta létezik. Előtte az APISEL nevet viselte és alig tevékenykedett. „Úgy tudjuk, hogy a Magyar Fórum (MF) környezetébe tartozó személyek irányítják” - áll a TIS közleményében. A választási párt számlájáról közel 3 5 ezer eurót fizettek ki az MKP titkára, Varga Hajnalka cégének, amely tavaly áprilisban jött létre. Az MKP azt közölte, a választási újságukat nyomtatták a vállalatnál. Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke a civil szervezet kritikájára reagálva igyekezett tisztázni a felmerült kérdéseket, a TIS rendelkezésére bocsátotta a kifizetésekről szóló számlákat. „Mától a törvényi kötelezettségeken felül az összes utalásnál feltüntetjük információként a kiadás megnevezését is” - írta a közösségi hálón Mózes. Hangsúlyozta, az összes törvényi kötelezettségüknek eleget tettek, és a jövőben együttműködnek a civil szervezet elemzőivel. A kifizetések tekintetében a TIS a Híd által eddig elköltött pénz felét, 180 ezer eurót is azonosítatlan kiadásnak értékelte. Magdeme Klára, a párt szóvivője kérdésünkre elmondta, a transzparens számlán az egyes kifizetésekre vonatkozó közlemény mezőben már elejétől fogva pontosan feltüntetik, hogy mire költik az egyes tételeket. „Szerintünk a Híd transzparens számláján minden tétel egyértelműen beazonosítható. Más véleménnyel eddig nem találkoztunk. Sem most, sem a korábbi kampányok finanszírozásával kapcsolatban” - nyilatkozta Magdeme. A bevételi oldal A választási kampányok finanszírozásakor nemcsak a kiadási, hanem a bevételi oldal is érdekes, hiszen A magyar pártok kampányához legalább 10 000 euróval hozzájáruló személyek MKÖ MiklóS Dániel (MF) 45 000 Simon Zsolt (MF) 30 000 Asbóth Attila (Ö) 25 000 Bauer Ildikó (0) 25 000 Kovács György (Ö) 25 000 Orosz Örs (Ö) 25 000 Mózes Szabolcs (Ö) 25 000 Zachar Pál (Ö) 25 000 Janits Erzsébet (MF) 20 000 Bindics László (MF) 20 000 Bojtos Tamás (MF) 13 500 Cziprusz Zoltán (MKP) 10 000 Híd Érsek Árpád 50 000 Jakab Elemér 50 000 Agócs Attila 10 000 Peter Krajfták 10 000 Jelmagyarázat: Ö - az összefogás jelöltje, MF - a Magyar Fórum jelöltje, MKP - a Magyar Közösség Pártja jelöltje • Forrás: A pártok transzparens számlái adódik a kérdés, hogy honnan van pénze az egyes pártoknak, jelölteknek. Az MKÖ listáján induló MKP-s Németh Dezső csallóközcsütörtöki vállalkozótól vesz fel hitelt a székházára. Ebből 300 ezer már a párt számláján van. Az MKP tagjai jel-A jelölt neve Összeg euróbán lemzően viszonylag kicsi összegeket utaltak a választási párt transzparens számlájára. Az MKP-sok közül a legtöbbet, 10 ezer eurót Cziprusz Zoltán utalta át. A másik két szubjektum, az Összefogás és a MF a jelöltjei által befizetett tételekből tervez 200-200 ezer eurót a közös számlára utalni. Eddig a magánszemélytől érkező két legnagyobb összeg az MF két tagjához, Miklós Dánielhez és a pártelnök Simon Zsolt nevéhez kötődik. Az előbbi 45, míg az utóbbi 30 ezer eurót utalt át. Simon kérdésünkre elmondta, ő maga jelentős bevételekkel rendelkezik, amit egyébként parlamenti képviselőként beadott vagy önbevallása is igazol, és további tételeket utal majd a számlára. Miklósról pedig azt mondta, saját pénzéből és a családtagjaitól felvett hitelből finanszírozta az összeget. Simon szerint a kampányhoz legalább 10 ezer euróval hozzájáruló párttársai névsorához, Janits Erzsébethez, Bindics Lászlóhoz, Bojtos Tamáshoz hamarosan Balázs Péter is csatlakozik, akinek a kampány-hozzájárulása hamarosan szintén eléri ezt az összeget. Simon szerint minden jelöltjük vagy saját forrásból, esetleg hitelből járul hozzá a költségekhez. Az Összefogás tagjai közül eddig hatan, Asbóth Attila, Bauer Ildikó, Kovács György, Orosz Örs, Zachar Pál és a pártelnök, Mózes Szabolcs adott egyenként 25 ezer eurót az MKÖ kampányára. Mózes a nevéhez kötődő összegről annyit mondott, saját forrásról van szó. Kovács ugyancsak azt mondta, saját forrásból adta a pénzt. Orosz Nyitra megyei képviselőként leadott vagyonbevallása szerint évi 14 ezer eurós bevétellel rendelkezik. A jelölt kérdésünkre elmondta, a kampányra adott tételt hitelből finanszírozta. Ennek bizonyítására a hitelszerződés másolatát is elküldte, amit egy magánszeméllyel kötött. A Híd esetében négy személy van, aki komolyabb összeggel j árult a párt kampányához. Köztük van a listavezető Érsek Árpád közlekedési miniszter és Jakab Elemér parlamenti képviselő. Ők fejenként 50-50 ezret adtak. Agócs Attila, a párt alelnöke és Peter Krajnák oktatási államtitkár pedig 10-10 ezer eurót utalt a számlára. A Híd szóvivője elmondta, mindannyiuk saját forrásból finanszírozta az összeget. Eubos Kostelansky a TIS elemzője kérdésünkre elmondta, bár a törvény nem követeli meg, jó lenne, ha az egyes jelöltek pontosan felmutatnák, hogy honnan szerezték, kölcsönözték a kampányra fordított pénzüket.
