Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-09 / 6. szám
2 I KÖZÉLET 2020. január 9.1 www.ujszo.com Az euró bevezetése miatt nem drágult az élet MOLNÁR IVÁN Pozsony. Szlovákiában 11 éve fizetünk aurával. A közös valuta bevezetése előtt a legtöbben attól tartottak, hogy emiatt látványos drágulásra számíthatunk a szlovákiai üzletekben. Mennyivel nőttek az árak 2009 óta nálunk ás a környező, a nemzeti valutájukat egyelőre megtartó országokban? Szlovákiában 2009. január 1-jén cseréltük le az addigi nemzeti valutát, a szlovák koronát euróra. A közös valuta bevezetése ellen felszólalók többsége akkoriban azzal érvelt, hogy emiatt elszabadulhatnak az árak, vagyis ennek is a lakosság issza meg a levét. A Focus közvélemény-kutató ügynökség 2008-as felmérése szerint a lakosság 72 százaléka aggódott az árak drasztikus növekedése miatt, minden második válaszadó pedig attól tartott, hogy az euró bevezetése kedvezőtlen hatással lesz családja anyagi helyzetére. Az akkori pénzügyminiszter, a smeres Ján Pociatek ugyanakkor már akkor azt vallotta, hogy legfeljebb tized százalékokban lehet majd mérni a közös európai pénznem bevezetésének az árfelhajtó hatását, és hasonló véleményen volt az elemzők többsége is. A Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzői - az euró 11 évvel ezelőtti bevezetésének az alkalmából - ezért most annak néztek utána, hogy az azóta eltelt időszakban hogyan alakultak az árak. Változatos ármozgások „Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Szlovákiában jelenleg 17,9 százalékkal magasabb Áremelkedés 2009 és 2019 között Szlovákia 17,9 Csehország 18,4 Lengyelország 20,7 Ausztria 21,1 Magyarország 33,3 Románia 38,1 » Forrás: Wood & Company, Eurostat az árszint, mint 11 évvel ezelőtt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg egy adott bevásárlás 2009-ben például 1000 euróba került, ma ugyanazért az áruért már 1179 eurót fizetünk” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Az elmúlt 11 évben azonban az infláció látványos eltéréseket produkált. „Az euró bevezetése Szlovákiában egybeesett a gazdasági válság kirobbanásával. Ez utóbbi miatt csökkentek a fizetések és a lakossági kereslet is, ami az árakon is meglátszott. 2009- ben 0,9, 2010-ben pedig csupán 0,7 százalékos drágulást mértek” - mondta Sadovská. Az euró bevezetése óta eltelt időszakban a legnagyobb éves árugrást 2011-ben és 2012-ben mérték, 4,1 és 3,7 százalékosat. Később azonban három olyan év is volt, amikor csökkentek az árak: 2014-ben 0,1,2015-ben 0,3, 2016-ban pedig 0,5 százalékkal. Az infláció 2017-ben tért vissza újra, amikor már 1,4 százalékos drágulást mértek, és az infláció üteme azóta folyamatosan nő, tavaly például éves szinten már 2,7 százalékkal emelkedtek az árak. Látványosabb növekedésre azonban az elkövetkező időszakban már nem kell számítanunk. Peter Kazimir jegybankelnök szerint idén 2,5, jövőre pedig 2,1 százalékos drágulás várható. Ágazati különbségek Az infláció üteme azonban nem csupán időben változott, látványos különbségek vannak az egyes ágazatok között is. „Az euró bevezetése óta a legnagyobb árugrást az oktatásban mérték, csaknem 47 százalékosat. Az elmúlt 11 évben azonban 41 százalékkal drágult az alkohol, a cigaretta, 37,5 százalékkal az egészségügy és nagyjából harmadával a szállodai és éttermi szolgáltatások is. Az élelmiszerárak nagyjából az ötödével, a rezsiköltségek pedig 15 százalékkal nőttek” - mondta Sadovská. Szerinte találhatunk azonban olyan termékeket is, amelyekhez manapság olcsóbban juthatunk hozzá, mint 2009-ben. A bútorok ára - legalábbis a hivatalos statisztikai adatok szerint - például 2 Százalékkal csökkent az említett időszakban. V4-es árverseny „Hogy az elmúlt 11 évben mért 17,9 százalékos szlovákiai drágulás sok-e vagy kevés, azt könnyen eldönthetjük, ha összehasonlítjuk az inflációnkat a környező országokban mérttel” - vallja Sadovská. Csehországban az említett időszakban több mint 18, Lengyelországban és Ausztriában 21 százalék körüli, Magyarországon pedig 33 százalékos drágulást mértek 2009 óta. „Az infláció az említett időszakban Szlovákiában volt a legalacsonyabb. Ha azonban az inflációról beszélünk, nem szabadna megfeledkeznünk a bérek növekedéséről sem” - állítja Sadovská. Az uniós statisztikai adatok és a Wood & Company saját felmérése szerint a szlovákiai bérek manapság csaknem 50 százalékkal haladják meg a 2009-es bérszintet, vagyis a drágulás ellenére valójában a fizetéseinkből jelenleg több árut és szolgáltatást engedhetünk meg magunknak, mint 11 évvel ezelőtt. Egyre égetőbb probléma a szlovákiai korrupció RÖVIDEN Május 31-ig vehető át a támogatás Pozsony. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghosszabbította az OTP Bank „Szülőföldön magyarul” nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatás készpénzes felvételét. Azok a sikeres pályázók, akik nem rendelkeznek számlával az OTP Bank valamelyik hazai fiókjában, 2020. május 31-ig vehetik át a támogatást a bank bármelyik hazai telephelyén. ' (ú) Rusko pere január végén folytatódik Bazin. Szerdán két tanú vallomását is meghallgatták a Markíza tévétársaság váltóhamisítási perében. Adriana Jabconová bűnügyi elemző szerint a dokumentumok kriminalisztikai vizsgálata során nem lehet megállapítani a váltók korát. A vizsgálat során az azonban világossá vált, hogy a váltókon nem találhatók technikai hamisítás nyomai, valamint hogy Rusko aláírása három vonalból tevődik össze. Egy másik tanú, az amerikai Gerald LaPorte ugyan nem jelent meg a tárgyaláson, de felolvasták a nyilatkozatát, amely szerint a váltókon található tinta korát nem lehet megvizsgálni, ha a festék két évnél idősebb. Mindezek mellett lejátszották a meggyilkolt ügyvéd, Emest Valko egy régebbi interjúját, amelyben tagadja, hogy Marián Kocner számára elemzéseket dolgozott volna ki. Ez ellentétben áll a védelem azon állításával, amely szerint a vitatott váltók ötlete Valkotói származott. A vád szerint Kocner és Rusko váltókat hamisítottak, amelyeket fizetési felszólítások mellé csatoltak. (JASR) Mikor vonulhatunk nyugdíjba? Pozsony. A Szociális Biztosító egy új számológépet tett elérhetővé, amellyel az ügyfelei kiszámíthatják a nyugdíjba vonulásuk idejét. A szolgáltatás a biztosító honlapján (www.socpoist.sk ), a „Nyugdíjas” (Dőchodca) rovatban érhető el a „Számológép a nyugdíjkorhatár tájékoztató jellegű kiszámításához” (Kalkulacka na informatívny vypocet dőchodkového veku) című menüpont alatt., Az új számológép segítségével minden biztosított személy ki tudja számítani a nyugdíjba vonulásának évét, aki 2020. január 1 -jén, ez előtt vagy ez után éri el a nyugdíjkorhatárt. A számológéppel a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt is ki lehet számítani ” - közölte Peter Visváder, a biztosító szóvivője. (TASR) SZALAY HAJNALKA Az elmúlt hét óv alatt több mint 10%-kal nőtt azok aránya, akik a korrupciót az ország legnagyobb problémái közé sorolják. Sokakat foglalkoztat a rossz politikai kultúra ás a katasztrofálisan működő egészségügy. Pozsony. Míg 2012-ben a lakosság majdnem 58%-a a magas munkanélküliséget tekintette Szlovákia legnagyobb gondjának, addig tavaly pusztán 21% volt azok aránya, akik ugyanezt gondolták. A Transparency International Slovensko (TIS) számára készített felmérésből kiderül, hogy 2019-ben leginkább az életszínvonal minősége aggasztotta a lakosságot, a hét évvel ezelőtti eredményekhez képest azonban most ezt is kevesebben jelölték meg. Csökkent azok száma is, akik az ország gazdasági helyzetéről vélekednek negatívan. Darina Mal’ová politológus szerint az, hogy a korrupcióra panaszkodók száma ilyen mértékben megnőtt, főleg a folyamatosan nyilvánosságra kerülő botrányoknak köszönhető. „Ebben nemcsak a klasszikus, hanem a közösségi média is szerepet játszik, hiszen ha a nemrég megjelent videókra gondolunk, akkor ezek a közösségi oldalakon rengeteg embert elértek” - véli Mal’ová. Hozzátette, hogy korábban néhány korrupciógyanús ügy ugyan felszínre került, de az azokban szereplő összegek az átlagemberek számára elképzelhetetlenül magasak voltak., A Ján Kuciak meggyilkolása óta nyilvánosságra kerülő információk már nem absztrakt összegekről szólnak. Az emberek látták, hallották, hogy Marián Kocner és segítői hogyan éltek vissza a nyilvános forrásokkal, és hogy ezekből a pénzekből mennyi utat vagy kórházat lehetett volna építeni” - vélekedik a politológus. A második problémás területként az egészségügyet jelölték meg a válaszadók, ezt követi a korrupció, mindkettőért többen aggódnak, mint hét évvel ezelőtt. „Szerintem az, hogy az embereket érdekelni kezdte ez a probléma, a nyilvános diskurzusnak köszönhető” - zárja a szakember. 2012-höz képest több mint kétszer annyian aggódnak a környezetért, és nőtt azok aránya is, akik a rossz politikai kultúrát és az emberek között kapcsolatok minőségét tartják problémásnak. MELY TERÜLETEKET ÉRTÉKELI A LEGPROBLÉMÁSABBNAK AZ ORSZÁGBAN?
